Gyermekek alacsony tanulmányi eredményeinek támogatási rendszere a Makarevi 2. számú középiskolában: helyzetelemzés és fejlesztési stratégia

Információ‑ és elemző tájékoztató
a Makaryevszki községi költségvetési általános művelődési intézmény
a Makaryevszkij közigazgatási kerület Kostroma területén, 2. számú középiskolája számára
az „Alacsony tanulmányi teljesítményű gyermekek támogatási rendszere” projekt kritériumai alapján.

1. Az oktatási intézményre vonatkozó információk.
   Intézmény neve: Makaryevszkij községi költségvetési általános művelődési intézmény, Makaryev‑város 2. számú középiskolája, Makaryevszkij közigazgatási kerület, Kostroma területe.
   Székhely (jogi és tényleges cím): Kostroma területe, Makaryev város, Vetluzskaja utca 34.
   Kapcsolattartó telefonszámok: 55‑3‑48, 55‑1‑00
   Intézmény igazgatója: Baranova Svetlana Andrejevna
   Igazgatóhelyettes az oktatás‑nevelés munkájáért: Poljasova Kalista Nikolajevna
   Igazgatóhelyettes a nevelési munkáért: Mashkova Raisa Jevgenjevna

A Makaryev város 2. számú községileg működő költségvetési általános művelődési intézménye a város lélekszámát tekintve a második legnagyobb. Az iskola egy háromemeletes épületben működik, melyet 1880‑ban építettek, eredetileg lelkészeti iskola volt. 1913‑tól férfi tanítói szeminárium működött benne. Szovjet időkben hároméves tanítói kurzusokat szerveztek, 1921‑ben pedig pedagógiai technikumot alapítottak. 1958‑tól 1975‑ig az épület kollégiumi iskolaként szolgált. 1976‑ban megnyitottak egy speciális iskolát nehéz nevelhetőségű serdülők számára.
1992‑ben Makaryev hiányos középiskolaként nyílt meg az intézmény.
1996‑ban megnyílt a 10. osztály.
1997‑ben az iskola átalakult Makaryev 2. számú középiskolájává.

2. A projekt aktualitása
   A Makaryev város 2. számú középiskolája a lélekszámát tekintve a második legnépesebb az önkormányzaton belül. Az iskolában 19 osztálycsoport működik – 380 tanulóval. Az iskola távol esik a város központjától, a közlekedés a városi tömegközlekedéssel történik.
   Az iskola körzete több kilométer hosszú. Az iskola környékén nincs állami vagy társadalmi szervezet, ipari vállalkozás, kulturális intézmény. A távolság ellenére az iskola együttműködik a városi kulturális központokkal: gyermekzenei iskolával, hazafias nevelési központtal, kerületi szabadidőközponttal, kerületi könyvtárral, sportiskolával. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos mértékben kielégítse a tanulók szellemi, esztétikai és sport‑igényeit. Az intézmény tanulóinak 87%-a az iskola körzetében él. A város éves köznépességének dinamikája negatív. Évente csökken a gyermeklakosság száma a városban és az iskola körzetében.
   A gyermekek 75‑80%-a olyan családban él, ahol az életminimum az átlag alatti a területen. Ez annak tulajdonítható, hogy a város lakosságának jövedelme viszonylag alacsony. A kerület gazdaságát közepes és kis vállalkozások alkotják, melyek többsége magánkézben van. A városi munkavállalók átlagkeresete 16,0 ezer rubel. Gyermekneveléssel elsősorban az anyák foglalkoznak. A város férfi lakosságának nagy része időszakosan elmegy dolgozni más helyekre. Egyes szülők nem tudnak, és nem is tudják, hogyan segítsék gyermeküket a tanulmányi nehézségek leküzdésében. Felmerül a szülői általános oktatás szükségessége.
   Az intézményben rendszerszerű munka folyik a tanítás minőségének javítása érdekében.
   Évente monitorozzák az értékelési eljárások különböző szintjeinek eredményeit: szövetségi, regionális, önkormányzati szinten. Bemutatásra kerülnek az Érettségi vizsga (EGÉ) és az Általános Óvoda‑középiskola vizsga (OGE) eredményei az intézmény, a kerület és a terület számára elemző‑statisztikai anyagokban, melyek tartalmazzák a résztvevők jellemzőit, statisztikai információt az eredményekről, az osztályzatok alakulását és az átlagpontszámokat tantárgyanként (EGÉ). Vezetik a monitorokat az iskolai, önkormányzati és regionális ellenőrző dolgozatok, valamint az országos mérés‑ellenőrzés eredményei alapján.
   

   A monitorozások adatai alapján az iskolában jelentős eltérés tapasztalható a magas tanulmányi eredményeket elérő gyermekek és az alacsony eredményűek között. Évente történik összehasonlító monitorozás a különböző szintű értékelési eljárások eredményeivel (szövetségi, regionális, önkormányzati), összevetve a kerületi iskolákkal. Az intézmény nem mindig mutat kiemelkedő eredményeket.
   
   Az iskola fejlesztési programjának kidolgozásakor 2016‑ban SWOT‑analízist végeztek (2. melléklet), meghatározták az intézmény fejlesztési stratégiáját, kitűzték a feladatokat. Az elemzés során megállapították a tanulók tudásának minőségének romlását és az alulteljesítők számának növekedését. Az elemzés feltárja a tanulók differenciálódásának problémáját társadalmi kontextus szerint, tanulási motiváció és kreatív aktivitás szintje alapján; a tanulók egy részének gyenge motivációját; a testi, lelki és erkölcsi fejlődésben eltéréseket mutató gyermekek számának növekedését; elégtelen osztályzatok meglétét; a tanulmányi eredmény és tudásminőség pozitív dinamikájának hiányát.
   
   Az alacsony tanulmányi eredmények okai lehetnek belsőek és külsők egyaránt. Az a külső környezet, amelyben a gyermek él, valamint a „hatások tényezőinek” összessége tanulmányi teljesítménycsökkenéshez vezethet. Ilyen tényezők a társadalmi kontextus, a tanulók összetett köre. Az intézmény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden gyermek számára, függetlenül családjuk társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetétől, elérje a pozitív változásokat minden tanuló fejlődésében: tanulmányi eredményeiben, neveltségében, kreatív képességeiben, egészségében. „A gyermekeknek nem szabad családjuk társadalmi vagy kulturális státuszának rabjaként élniük” – említi V. V. Putyin, az Orosz Föderáció elnöke „Az igazságosság építése. Oroszország szociális politikája” című cikkében.
   
   Az egyik megoldási mód ezen problémákra az alacsony tanulmányi teljesítményű gyermekek támogatási rendszerének kiépítése.

3. A tanulók összetételének jellemzése.
   A tanulói összetétel az iskolában nagyon heterogén társadalmi és intellektuális szempontból.
   Az iskola szállítja a tanulókat (20 főt) a közeli településekről. Ezek a gyermekek nem rendelkeznek előkészítő óvodai képzéssel az óvoda hiánya miatt a faluban, ezért a kiindulási szintjük nagyon különbözik a városi gyermekektől. Az iskolában tanulnak az intézmény közelében lévő gyermekotthon növendékei. Gyakorlatilag mindegyik gyermekotthonban élőnek testi és pszichológiai eltérései vannak.
   Az iskolai projekt alapjául a „Differenciálódás az oktatási helyzetben társadalmi kontextus szerint” című kutatás eredményei szolgálnak, melyet a Kostroma Területi Oktatásfejlesztési Intézet végzett az Oktatási és Tudományos Minisztérium megbízásából.
   A monitorozásban intézményünk is részt vett.
   Az iskola, az önkormányzat és a régió statisztikai adatainak összehasonlító elemzése a következő következtetésekre ad lehetőséget:

4. A Makaryev város 2. számú középiskolájában az olyan mutatók, mint „egészségügyi korlátokkal élő tanulók”, „nehezebb társadalmi körülmények között élő tanulók”, „viselkedési problémákkal küzdők”, „alacsony tanulmányi teljesítményű tanulók” magasabbak az önkormányzati és regionális átlaghoz képest.

5. A „magas képességű tanulók aránya” mutató szintén meghaladja a kerületi és a területi átlagot (27,9% és 17,3% valamint 16,7%).

6. A legjelentősebb rangsor szerinti mutató – „nehezen támogatott társadalmi helyzetben élő tanulók” esetében az iskolai arány szintén meghaladja a területi átlagot (43,6% és 22,4%).

7. Az „alacsony tanulmányi teljesítményű tanulók” mutató is meghaladja a kerületi és területi értékeket (9,4%, 8,3%, 7,5%).

8. Az „egészségügyi korlátokkal élő tanulók” aránya az iskolában magasabb a kerületi és területi átlaghoz viszonyítva (8,2%, 7,7%, 7,4%). Ezt a mutatót az magyarázza, hogy az intézményben gyermekotthonból is tanulnak gyermekek, mindegyiküknek vannak testi és pszichológiai eltérései.

9. Az intézmény tanulói összetételének „összetettségi indexe” 14,5%.

Az alábbi táblázatban az iskola monitorozási adatai láthatók, összehasonlítva az önkormányzati és területi adatokkal.
Differenciálódás az oktatási helyzet