A projektmunka szakaszai

Barinova I.I., igazgatóhelyettes
A projektmunka szakaszai

1. KUTATÁSI
   Helyzetmodellezés
   A rendelkezésre álló információk elemzése
   A rendelkezésre álló információk elemzése
   Az információigény meghatározása
   A probléma meghatározása és elemzése
   Információk gyűjtése és tanulmányozása

2. ELEMZŐ
   A projekt céljának meghatározása
   Erőforrások elemzése
   A projekt feladatainak meghatározása
   A termék megtervezése
   A probléma megoldási módjának meghatározása
   A rendelkezésre álló információk elemzése
   Kockázatok elemzése
   Az információigény meghatározása
   A projektterv elkészítése: a munkák lépésenkénti megtervezése
   Információk gyűjtése és tanulmányozása

3. GYAKORLATI
   A munkaterv végrehajtása
   Folyamatos ellenőrzés

4. PREZENTÁCIÓS
   A termék előzetes értékelése
   A termék bemutatása
   A prezentáció megtervezése és prezentációs anyagok előkészítése

5. ELLENŐRZŐ
   A projekt végrehajtásának eredményeinek elemzése
   A termék értékelése

Fejlődésértékelés
A PEDAGÓGUS
konzultál.
A tanár kérdéseket és gondolkodást vált ki, ösztönzi az önálló tevékenységértékelést, különböző helyzeteket modellezve, az oktatási környezetet átalakítva stb. A projektmunka során a tanár tanácsadó szerepet tölt be, aki akkor sem ad közvetlen segítséget, ha látja, hogy a diákok „valamit rosszul csinálnak”;

motivál.
A magas szintű motiváció a sikeres projektmunka kulcsa. A munka során a tanárnak olyan elveket kell követnie, amelyek a projekttevékenységet választási lehetőségként és az önmeghatározás szabadságaként mutatják be a tanulók számára;

provokál.
A projektmunka során nyújtott segítség nem a tudás és készségek átadásában áll, amelyeket a diákoknak már el kellett sajátítaniuk az előző órákon; a további szükséges ismereteket az információgyűjtés különböző szakaszaiban sajátítják el. A tanár nem mutat rá közvetlenül a hibákra vagy hiányosságokra, nem értékeli közvetlen formában a köztes eredményeket. Ehelyett kérdéseket és gondolkodást vált ki, önálló értékelésre ösztönöz, különböző helyzeteket modellez;

megfigyel.
A projektvezető által végzett megfigyelés célja olyan információk gyűjtése, amelyek egyrészt lehetővé teszik számára a konzultációk hatékony lebonyolítását, másrészt alapjául szolgálnak a tanulók kompetenciaszintjének értékeléséhez.

A projekttervezés módszereinek osztályozása
Kreatív projekttervezési módszerek:

• analógia,

• asszociáció,

• neológia,

• heurisztikus kombináció,

• antropotechnika.

Új, paradox megoldásokat adó módszerek:

• inverzió,

• ötletroham (brainstorming),

• ostromötletelés.

A feladat újrafogalmazásához kapcsolódó módszerek:

• irányított analógiafeladat,

• a feladat megfogalmazásának módosítása,

• a hiányosságok listája,

• a funkció szabad megfogalmazása.

A pedagógusokkal való munkaformák
a tudományos-módszertani tanács ülései;
kísérleti-laboratóriumi csoportok (KLC) ülései;
pedagógus kreatív csoportok ülései;
projektkoordinátorok képzései;
szemináriumok, gyakorlati szemináriumok, kerekasztal-beszélgetések, tréningek, módszertani dekádok;
projekttervezési konzultációk.

A tanulókkal való munkaformák
projektórák és projektalapú tanórák;
projekttevékenység az előszakmai és szakmai képzés keretében;
„Tanuljunk projektet tervezni” gyakorlati kurzus;
projekttevékenység a tanórán kívüli foglalkozások keretében;
tantárgyi hetek és dekádok a Tudományos Diákkör (TDK) keretében;
tanulói projekthetek;
iskolai projektek bemutatóinak fesztiválja.

A szülőkkel való munkaformák
közös tanulói projektek;
szülői értekezletek;
nyílt napok;
gyermekprojektek bemutatása;
szülői kérdőívezés.

A projekttevékenység biztosításának prioritáslétrája
A projektfolyamat résztvevőinek együttműködése.