Beszélgetés a dohányzás ártalmairól
Solitova V.M.,
a 8. „B” osztály osztályfőnöke

Célok:

  • Elősegíteni a egészséges életmódról alkotott elképzelések bővítését, rendszerezni és elemezni az információkat, amelyeket a diákok biológia, fizika órákon és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül kapnak;

  • Fejleszteni a diákok kreatív gondolkodását, dolgozni az információforrásokkal;

  • Erősíteni a felelősségérzetet saját egészségük állapotáért.

Eszközök:

  • Témához kapcsolódó táblázatok; plakátok és rajzok, amelyeket a diákok készítettek.

A WHO adatai szerint évente több mint két millió ember hal meg világszerte a dohányzással kapcsolatos betegségek következtében. A halálozási arány közvetlen arányban áll a megdohányzott cigaretták számával. Nagy halálozási arány jellemzi azokat, akik fiatal korban kezdtek el dohányozni. A nagy bölcs, Szókratész azt mondta: „Sem a gazdagság, sem a dicsőség nem teszi boldoggá az embert. Az egészséges koldus boldogabb, mint a beteg király.” Különösen aggasztó a fiatalok egészségi állapotának romlása, ezért rendezvényünk célja nemcsak az, hogy bemutassuk, mi is az egészséges életmód, hanem hogy elgondolkodjunk az egészség megőrzésének fontosságán is.

Az egészséges életmód – a káros szokások elkerülése, életvitelünk optimális megszervezése.

A dohány elterjedése Európában Kolumbusz Kristófnak köszönhető. 1492-ben fedezték fel a dohányt. Eleinte dísznövényként és gyógynövényként használták. A dohány iránti vonzalom hamar elhalt, mivel mérgezéses esetek történtek. Kezdetét vette a dohányosok üldözése. Angliában halálbüntetés járt érte, Perzsiában az orrlyukak kiszaggatása, a dohánykereskedők máglyán való elégetése. Oroszországba 1616-ban kezdtek el dohányt ültetni. Mihail Romanov cár rendeletet adott ki, amely tiltotta a dohányzást. I. Péter feloldotta a dohányzási tilalmat, és így a dohány több évszázadon át mérgezi az emberiséget. A fogakon leülepedve azok sárgásbarna színűvé válnak. A nyálkahártyán lévő szövetekre kerülve köhögést és bőséges váladékozást idéz elő. Felhalmozódva a tüdő szövetében elősegíti a halálos betegséget – tüdőrákot; a lenyelt nyállal együtt a gyomorba kerülve növeli a gyomorrák kockázatát. A tüdőrák kutatásával foglalkozó tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik naponta több mint 20 cigarettát szívnak, 20-szor gyakrabban kapnak tüdőrákot, mint a nemdohányzók.

A dohány – a solanaceae családba tartozó növény, amely nikotint tartalmaz, amely a dohányfüst fő összetevője.

A diffúzió révén a dohányfüst jól keveredik a levegővel, és mindenhol behatol: a ruházatba, a hajba, a tüdőbe, a szövetekbe, a vérbe, a nyirokba, az agyba, és szétszóródik a szobában. A dohányfüst szagát a nikotin adja, amely egy erős növényi méreg, amely nemcsak az alsóbb, hanem a magasabb rendű állatokra is hat:

  • ha a nikotinnal átitatott üvegpálcát a veréb csőréhez érintjük, a madár elpusztul;

  • ha egy galambot üvegbúra alá helyezünk, és egy cigaretta füstjét beengedjük, néhány perc múlva elpusztul;

  • ha a nikotinnal átkenjük egy patkány szemhéját, azonnali halált okoz;

  • egy csepp nikotin halált okoz minden halnak az akváriumban;

  • ha egy dohányosra orvosi piócát teszünk, az gyorsan leesik, és görcsökben elpusztul, mivel a nikotint tartalmazó vért szívott;

  • az ember számára a halálos nikotinadag „50-75 mg”;

  • egy dohányzó anyuka tejében akár 0,5 mg nikotin is lehet literenként.

A dohányzás – undorító szokás a szemnek, borzasztó az orrnak, veszélyes az agyra, káros a szívre. Egy cigaretta füstjében lévő részecskék száma több tíz-, száz- vagy akár ezer milliárdra tehető, és a részecskék mérete 0,1 mikrométertől 1 nanométerig terjed. Ezek a részecskék csak a kék fény hullámait szórják szét a rájuk eső fehér fényből, ami a dohányfüst kékes színét adja.

Ismert eset, amikor egy hároméves fiú, aki egy régi dohányzó pipával játszott, vízbe nyelte azt, és nikotinmérgezésben meghalt.
Egy egyéves gyermek mérgezést kapott, amikor megevett egy cigarettát.

Mindezek az esetek a dohány hatalmas ártalmára utalnak. A dohányfüst körülbelül 30 mérgező anyagot tartalmaz, például ammóniát, cianid-acidot és szén-monoxidot. A szén-monoxiddal a hemoglobin 300-szor gyorsabban kötődik, mint az oxigénhez. Ilyen esetekben a vér elveszíti azt a képességét, hogy oxigént adjon át a szöveteknek.

Következtetések:
A dohányzás során zavart szenved:

  • a szövetek normál táplálkozása

  • oxigénhiányos állapot alakul ki

  • a diákok lemaradhatnak a növekedésben

  • az agy oxigénhiányt szenved

  • a memória gyengül

  • a munkaképesség csökken.

A dohánykátrány (barna massza) tartalmaz benzpirént, amely tüdőrákot okoz. Az a személy, aki naponta egy doboz cigarettát szív, évente körülbelül 800 gramm dohánykátrányt lélegzik be. Ezért a dohányzás rendkívül veszélyes. A dohány hat a következő rendszerekre:

  • légzőrendszer;

  • szív- és érrendszer;

  • alsó végtagok erei;

  • emésztés;

  • látásélesség;

  • csökkenti az izomerőt;

  • a nemi funkciók.

Az egészség megőrzéséhez nem kell dohányozni, és kerülni kell a dohányzókkal való érintkezést, mert így passzív dohányos lesz belőle, ami szintén hatalmas károkat okoz a szervezetben. Hogyan lehet abbahagyni a dohányzást?
Mindez az egyéni jellemzőktől, az akaraterőtől függ; a legfontosabb, hogy ne kezdjünk el dohányozni; van speciális kezelés, például hipnózis; vigyázzunk a saját és a körülöttünk lévő emberek egészségére; válasszuk a váléológiai egészség formuláját.

Megvizsgáltuk, hogy hogyan függ az ember egészsége az életmódjától. Mindannyiunknak el kell gondolkodni: Egészséges életmódot folytatunk?