Szerves kémiai reakciók és anyagátalakulások – gyakorlófeladatok középiskolások számára

VARIÁNS‑1

1. Állítsa be a megfelelést a vegyület képlete és az egyes reagensek között, amelyekkel az kölcsönhatásba léphet.
   VEGYÜLET KÉPLETE                                         REAGENSEK

A) izopropanol
B) propanon
C) propin
D) izopropil-acetát

1. Ag, H₃PO₄, MgCl₂

2. H₂, HCN, O₂

3. NaOH, H₂, HCl

4. HCl, Na, CuO

5. Cl₂, H₂, Ag₂O

2. Állítsa be a megfelelést az átalakulási séma és az ehhez szükséges reagensek és feltételek között.
   ÁTALAKULÁSI SÉMA                                                    REAGENSEK ÉS FELTÉTELEK

1. CH₃–CH₂–CH₂Cl → CH₃–CH₂–CH₂OH                              A) KOH, C₂H₅OH

2. CH₃–COOH → CH₃COOCH₃                                          B) CH₃OH, koncentrált H₂SO₄, t

3. CH₃–CO–CH₃ → CH₃–CH(OH)–CH₃                                  C) H₂, Pt

4. CH₃–CH₂Cl → CH₂=CH₂                                               D) KOH vizes oldat

3. Nem reagálnak brómos vízzel

A) fenol
B) benzol
C) ciklohexán
D) propin
E) hexán
F) polietilén

4. Mind az aceton, mind a propanal részt vesz kémiai reakciókban:
   a) nátrium-dikromáttal oxidáció; b) hidrogénnel redukció; c) „ezüst tükör” reakció; d) hidrolízis; e) teljes oxidáció

5. Propanol‑1 reagál:

1. ecetsavval;

2. ezüst‑oxiddal (NH₃-oldat);

3. brómo‑hidrogénnel;

4. toluollal;

5. káliummal;

6. réz(II)-hidroxiddal

6. Az acetaldehid oxidációja olyan reakciók eredménye, melyek egyenletei:

1. CH₃CHO + 2Cu(OH)₂ → CH₃COOH + Cu₂O + 2H₂O;

2. CH₃CHO + H₂ → CH₃–CH₂–OH;

3. CH₃CHO + 2[Ag(NH₃)₂]OH → CH₃COONH₄ + 2Ag + 3NH₃ + H₂O;

4. CH₃CHO + 2CH₃OH → CH₃–CH(OCH₃)₂;

5. 2CH₃CHO + 5O₂ → 4CO₂ + 4H₂O;

7. Az acetaldehid reagál:

1. H₂; 2) CH₄; 3) Ca(OH)₂; 4) H₂O; 5) C₆H₅NH₂; 6) Cu(OH)₂.

8. Az acetaldehid reagál:

1. benzollal; 2) hidrogénnel; 3) nitrogénnel; 4) réz(II)-hidroxiddal; 5) metanollal; 6) propánnal.

9. A kálium-permanganáttal reagálnak:

1. propanal; 2) dietil‑éter; 3) benzoesav; 4) etanol; 5) etil-acetát; 6) etilén.

10. A réz(II)-hidroxiddal reagálnak:

1. acetaldehid; 2) dietil‑éter; 3) glicerin; 4) metanol; 5) formaldehid; 6) fenol.

VARIÁNS‑2

1. Mindegyik vegyülettel – ammóniás ezüst‑oxid oldattal, hidrogénnel, réz(II)-hidroxiddal – reagálhat:

1. etilénglikol; 2) propanal; 3) propanol; 4) propánsav; 5) metánsav; 6) metil-etil-keton

2. A toluol reagál:

1. hidrogénnel

2. vízzel

3. cézium (Zn)

4. salétromsavval

5. hidrogén-kloriddal

6. klórral

3. A fenolra jellemző:

1. sp² hibridizációja a szénatomoknak

2. folyékony halmazállapot (normál körülmények között)

3. reakció brommal

4. hidrogénhalogénezés reakciója

5. formaldehiddel való kölcsönhatás

6. szén‑dioxiddal való kölcsönhatás

4. Az aminobutánsav reagálhat:

1. szilícium-oxiddal

2. butadién-1,3-mal

3. sósavval

4. kálium-hidroxiddal

5. nátrium-szulfáttal

6. propanollal

5. Az eténre jellemző:

1. sp hibridizáció a szénatomoknak

2. kettős kötés jelenléte a molekulában

3. hidrogénhalogénezés reakció

4. kölcsönhatás ammóniás Ag₂O oldattal

5. izomerizációs reakció

6. kölcsönhatás KMnO₄ oldattal

6. Mind az etilénglikolra, mind a glicerinre jellemző:

1. sp hibridizáció a szénatomoknak

2. jó vízoldhatóság

3. molekulák közötti hidrogénkötések jelenléte

4. kölcsönhatás nátriummal

5. kölcsönhatás brómos vízzel

6. kölcsönhatás hidrogénnel

7. Az ecetsav nem lép be reakcióba:

1. réz(II)-oxiddal 2) brómos vízzel 3) polimerizációval 4) lakmuszoldattal

2. ezüst tükör reakcióval 6) vas(III)-hidroxiddal

8. Sorolja fel az anyagokat növekvő savas tulajdonság szerint:
   A. fenol B. etanol C. glicerin D. ecetsav

9. Találja meg a megfelelést az első oszlop anyagai és a második oszlop anyaga között, amelyek képesek kölcsönhatásba lépni egymással.
   A) propán és propen                              1) KMnO₄
   B) propanon és etanal                              2) Cl₂
   C) metil-acetát és ecetsav                3) NaOH
   D) etin és stirén                                    4) C₂H₅OH
   

                                                                 5) H₂

10. Találja meg a megfelelést az első oszlop anyagai és a második oszlop anyaga között, amelyek képesek kölcsönhatásba lépni egymással.
    A) propán és propen                              1) Br₂
    B) propanon és etanal                              2) HNO₃
    C) etanol és etánsav                       3) NaOH
    D) etin és vinil‑acetilén                    4) C₂H₅OH
                                                                  5) H₂

VARIÁNS‑3

1. Találja meg a megfelelést az első oszlop anyagai és a második oszlop anyaga között, amelyekkel meg lehet őket különböztetni egymástól.
   A) ciklopropán és ciklohexán       1) KMnO₄
   B) propen és metán                            2) Cl₂
   C) benzol és benzoesav              3) NaOH
   D) toluol és stirén                        4) C₂H₅OH
   

                                                         5) H₂

2. A karbokátion (CH₃–CH⁺–CH₂–CH₃) közbülső képződése történik a következő kölcsönhatás során:

1. bután és bróm; 2) butén‑2 és bróm; 3) butén‑1 és HCl;

2. butén‑2 és HCl; 5) butén‑1 és víz; 6) butén‑2 és hidrogén

3. Találja meg a megfelelést az első oszlop anyagai és a második oszlop anyagai között, amelyek képesek kölcsönhatásba lépni egymással.
   A) propen                            1) KMnO₄, Ag₂O
   B) etán                                2) Cl₂, H₂
   C) propin                             3) Br₂, HNO₃
   D) benzol                              4) Cu₂O, HCl
                                                 5) H₂, Na

4. Az acetilént elő lehet állítani a következő reakció eredményeként:

1. szén hidrogénezése;

2. alumínium-karbid hidrolízise;

3. kalcium-karbid hidrolízise;

4. Na₂C₂ és sav reagálása;

5. metán pirolízise;

6. etanol dehidratálása

5. A glicerin szobahőmérsékleten vagy enyhe felmelegítéskor reagál:

1. hidrogénnel

2. réz(II)-hidroxiddal

3. nátriummal

4. brómos vízzel

5. salétromsavval

6. ammóniás ezüst-oxid oldattal

6. A benzol klórral történő reakciója AlCl₃ jelenlétében:

1. helyettesítő reakció

2. gyökös mechanizmusban zajlik

3. ionos mechanizmusban zajlik

4. több mono‑klórszármazék képződéséhez vezet

5. C–H kötés megszakadásával jár

6. a szénváz átalakulásával jár

7. A hangyasav (metánsav) szobahőmérsékleten vagy enyhe felmelegítéskor reagál:

1. hidrogénnel

2. hidrogén-kloriddal

3. nátrium-karbonáttal

4. etanollal

5. szén-monoxiddal

6. ammóniás ezüst-oxid oldattal

8. A ciklopropán reagálhat:

1. H₂

2. KOH (vizes oldat)

3. KMnO₄ (vizes oldat)

4. Br₂

5. HBr

6. CH₄

9. Az alacsonyabb aldehidek részt vesznek reakciókban:

1. hidrolízis

2. oxidáció

3. redukció

4. észterezés

5. addíció

6. elimináció

10. Állítsa be a megfelelést az átalakulási séma és az ehhez szükséges reagensek és feltételek között.
    ÁTALAKULÁSI SÉMA                                                                        REAGENSEK ÉS FELTÉTELEK

1. CH₃–CH₂–CH₂Cl → CH₃–CH₂–CH₂OH                              A) KOH, C₂H₅OH

2. CH₃–COOH → CH₃COOCH₃                                          B) CH₃OH, koncentrált H₂SO₄, t

3. CH₃–CO–CH₃ → CH₃–CH(OH)–CH₃                                  C) H₂, Pt

4. CH₃–CH₂Cl → CH₂=CH₂                                               D) KOH vizes oldat

VARIÁNS‑4

1. Állítsa be a megfelelést az anyag neve és az az osztály (csoport) között, amelyhez tartozik

ANYAG

OSZTÁLY (CSOPORT)
A) xilol
B) propanal
C) etil‑formiát
D) stirén

1. észterek

2. savak

3. aldehidek

4. szénhidrogének

5. alkoholok

6. ketonok

2. Állítsa be a megfelelést a vegyület képlete és az organikus vegyületek osztálya között
   

   KÉPLET                                                     OSZTÁLY VAGY CSOPORT
   
   A) C₄H₈O                                              1) alkánok                       5) észterek
   B) C₃H₆                                                  2) cikloalkánok          6) aldehidek
   C) C₄H₈O₂                                             3) alkinek                         7) monoszacharidok
   
   D) C₃H₈O                                               4) egyszerű észterek

3. Állítsa be a megfelelést az anyag neve és a hidrolízisének termékei között
   NÉV                                                              HIDROLÍZIS TERMÉKEI
   

   A) kálium-etánát                                          1) etanol és hangyasav
   
   B) etil-formiát                                             2) etanol és kálium‑hidroxid
   C) kalcium-karbid                               3) etán és kálium‑hidroxid
   D) alumínium-karbid                            4) metán és alumínium‑hidroxid
   
                                                                   5) kalcium‑hidroxid és etilén
   
                                                                   6) acetilén és kalcium‑hidroxid

4. A butadién‑1,3 és az etilén:
   – hidrogénnel reagálnak
   – sp hibrid állapotú szénatomokat tartalmaznak
   – molekulák között hidrogénkötéseket képeznek
   – sp² hibrid állapotú szénatomokat tartalmaznak
   – elhalványítják a brómos vizet
   – polimerizálódnak

5. A hangyasav reagál:

1. [Ag(NH₃)₂]OH

2. NaCl

3. KMnO₄

4. Cu

5. NaOH

6. C₂H₆

6. Állítsa be a megfelelést a vegyület neve és a molekuláris képlete között
   

   NÉV                                                       KÉPLET
   
   A) glicerin                                              1) C₃H₆O₂         4) C₂H₄O₂
   
   B) propánsav                                            2) C₃H₈O₃         5) C₂H₆O
   
   C) aceton                                                     3) C₃H₆O
   D) metil-acetát

7. Állítsa be a megfelelést a vegyület képlete és a szénatomok hibridizációjának sorrendje között
   

   KÉPLET                                                                  HIBRIDIZÁCIÓ SORREND
   
   A) CH₂=CH–CH₃                                                1) sp²– sp– sp²
   
   B) CH₃–CH₂–CH₃                                             2) sp³– sp²– sp²
   
   C) CH₃–C≡CH                                                   3) sp– sp²– sp₃
   
   D) CH₂=C=CH₂                                                   4) sp– sp– sp₃
   
                                                                           5) sp₃– sp₃– sp₃

8. A metán brómreakciója:
   – gyökös mechanizmuson zajlik
   – egy lépéses
   – különféle brómozott származékokat hoz létre
   – sötétben és melegítés nélkül
   – hőfelszabadulással
   – V.V. Markovnikov szabály szerint

9. A réz(II)-hidroxiddal reagálhat:
   etil‑acetát
   etándiol‑1,2
   formaldehid
   ecetsav
   propanol‑1
   propanol‑2

10. Az amino-ecetsav reakcióba lép:
    bárium‑hidroxiddal
    etánnal
    metanollal
    nátrium‑kloriddal
    kalciummal
    dietil‑éterrel