A „Sajtóközpont” című szakköri foglalkozások munkaprogramja az 5–9. évfolyam számára

ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY
2. SZÁMÚ KÖZÉPISKOLA, MAKARJEV VÁROS

Egyeztetve:
Megvizsgálva
Jóváhagyom
A nevelési‑oktatási helyettes igazgató
a nevelőtestületi ülésen
Az MKOU 2. számú középiskola igazgatója

_____________ S. A. BARANOVA

1. Jegyzőkönyv
   Parancs № __________________
   „30” augusztus 2016
   „30” augusztus 2016
   „31” augusztus 2016

                                                                                  A „Sajtó‑központ”
mellékórás tevékenység munkaterve
5–9. osztály
Szint: alapfokú általános oktatás
megvalósítás időtartama      2 év

Makarjev város, 2016
Indokoló megjegyzés

A „Sajtó‑központ” mellékórás tevékenység munkaterve 5–9. osztály részére az MKOU 2. számú középiskola alapfokú általános oktatási fő programjához mellékletként készült, az alábbiak alapján:
• Az orosz szövetségi állami oktatási normák (az általános oktatásra vonatkozóan), amelyeket az Oktatási Minisztérium 2010. december 17‑i 1897. számú rendelete hagyott jóvá, módosításokkal (Orosz FO rendelet 1644. sz. 2014. december 29‑én; 1577. sz. rendelet 2015. december 31‑én)
• Az MKOU 2. számú középiskola alapfokú általános oktatási fő programja

A „Sajtó‑központ” mellékórás tevékenység célja:
a tanulók nyelvi horizontjának bővítése, stílusbeli érzék fejlesztése, a kommunikációs célnak megfelelő nyelvi elemek kiválasztására irányuló készségek és jártasságok megerősítése, különböző stílusú szövegek alkotásának és értékelésének képességének fejlesztése.

A „Sajtó‑központ” mellékórás tantárgy tanulmányozására az éves mellékórás terv 34 órát szán.

1. A mellékórás tevékenység eredményei
   A program hozzájárul az általános tanulási kompetenciák kialakulásához.

Személyes általános tanulási kompetenciák
A kognitív komponens keretében kialakulnak:
• a régió történelmének, eredményeinek és kulturális hagyományainak ismerete;
• az állami jelképek ismerete (címer, zászló, himnusz), az állami ünnepek ismerete;
• saját etnikai hovatartozás ismerete, nemzeti értékek, hagyományok, kultúra elsajátítása, ismeretek Oroszország népeiről és etnikai csoportjairól;
• Oroszország köz­kulturális örökségének és a világ kulturális örökségének elsajátítása;
• erkölcsi normák rendszerében való tájékozódás;
• társadalmi‑kritikai gondolkodás alapjai, a társadalmi viszonyok és interakciók jellemzőinek megértése, a társadalmi és politikai események közötti összefüggések felismerése;
• környezettudatosság, az élet magas értékének elismerése minden formában; az ember–természet viszony alapelveinek és szabályainak ismerete; az egészséges életmód alapjai

A végzős tanulónak lehetősége nyílik:
• kifejezett és tartós tanulási-motiváció és érdeklődés kialakítására;
• önképzésre és önnevelésre való felkészülésre;
• adekvát pozitív önértékelésre és én‑koncepció kialakítására;
• polgári identitás alapjainak gyakorlati megvalósítására képességként;
• empátiára – mások érzéseinek tudatos megértésére és átélésére, amely cselekedetekben nyilvánul meg segítségnyújtás és jólét előmozdítása formájában.

Az értékalapú és érzelmi komponens keretében kialakulnak:
• polgári hazafiság, hazaszeretet, büszkeség az országra;
• tisztelet a történelmi és kulturális emlékek iránt;
• más népek és országok tisztelete és elfogadása, etnikai tolerancia, egyenlő együttműködés készsége;
• tisztelet a személy és méltósága iránt, jóindulatú bánásmód a környezethez, intolerancia bármilyen erőszak formája iránt és készség azokkal szemben állni;
• a család értékei tisztelete, a természet szeretete, az egészség értékének elismerése, optimizmus a világ felfogásában;
• önkifejezés és önmegvalósítás igénye, társadalmi elismertség; pozitív erkölcsi önértékelés és erkölcsi érzések – büszkeség az erkölcsi normák követésekor, szégyen és bűntudat érzése megszegés esetén.

A tevékenységorientált (viselkedési) komponens keretében kialakulnak:
• készség és képesség iskolai diákszervezetben való részvételre az életkori keretek között;
• készség és képesség az iskolai élet normáinak és követelményeinek, a tanuló jogainak és kötelességeinek teljesítésére;
• képesség párbeszéd folytatására egyenlő kapcsolatokon alapuló tiszteletteljes hozzáállással; konfliktusok konstruktív kezelése;
• készenlét és képesség erkölcsi normák betartására felnőttekkel és kortársakkal az iskolában, otthon és tanórán kívüli tevékenységekben;
• igény közösségi életben való részvételre, hasznos társadalmi tevékenységekre;
• felkészültség specializált oktatás választására.

Szabályozási általános tanulási kompetenciák
A végzős megtanulja:
• célok kitűzését, új célok meghatározását, gyakorlati feladat átalakítását ismeretelméleti feladattá;
• a cél elérésének feltételeinek elemzését a tanár által kijelölt referencia pontok alapján új anyagban;
• a célok elérésének útjainak tervezését;
• saját idejének önálló kontrollját;
• döntéshozást problémás helyzetben;
• tevékenysége helyességének önálló értékelését és szükséges korrekciók végrehajtását a feladat végrehajtása során és végén;
• előrejelzés alapjait, mint a folyamat és jövőbeli események előrevetítésének képességét.

A végzős lehetőséget kap:
• új tanulási célok és feladatok önálló kitűzésére;
• a célok elérésének feltételeinek és eszközeinek teljes és adekvát figyelembevételére tervezés során;
• alternatív módszerek kiválasztására cél eléréséhez és a leghatékonyabb módszer alkalmazására;
• az önszabályozás alapjainak elsajátítására tanulási és ismeretszerzési tevékenység során tudatos önviselkedés irányítás formájában;
• a feladat objektív nehézségének adekvát értékelésére, mint erőforrás‑ráfordítás mércéjére;
• saját képességeinek adekvát értékelésére különféle önálló tevékenységi területeken;
• érzelmi állapotok önszabályozásának alapjaira;
• akarati erő alkalmazására és akadályok leküzdésére a cél elérésében.

Kommunikatív általános tanulási kompetenciák
A végzős megtanulja:
• eltérő vélemények figyelembevételét és koordinálását együttműködésben;
• saját véleményének és álláspontjának megfogalmazását, érvelését és annak összehangolását a társak álláspontjával közös döntés céljából;
• különböző nézőpontok feltárását és összehasonlítását döntés előtt;
• saját álláspont érvelését vitás, de nem ellenséges módon;
• kérdések feltevését a saját tevékenység szervezéséhez;

A végzős lehetőséget kap:
• mások álláspontjának figyelembevételére és koordinálására együttműködésben;
• eltérő vélemények és érdekek figyelembevételére és saját pozíció indoklására;
• vélemények és megközelítések viszonylagosságának megértésére problémamegoldásban;
• produktív konfliktuskezelésre a résztvevők érdekeinek és pozícióinak figyelembevételével, alternatív megoldások keresése és értékelése által; megegyezésre jutás közös tevékenység során, még érdekütközés esetén is;
• kezdeményezés vállalására együttműködésben;
• kölcsönös kontroll és egymás támogatása együttműködés során;
• a beszéd adekvát használatára saját tevékenységének tervezéséhez és szabályozásához;
• a beszédes eszközök adekvát alkalmazására különböző kommunikációs feladatok megoldásához; beszéd és írás gyakorlása; monologikus kontextuális kifejezés építése;
• tanulói együttműködés szervezését és tervezését tanárral és kortársakkal; a résztvevők céljainak, feladatainak, interakciós formáinak meghatározását; közös munkamódszerek tervezését;
• a partner cselekvéseinek kontrollját, korrekcióját, értékelését, meggyőzés képességét;
• csoportban való munkát – munkakapcsolatok kialakítását, hatékony együttműködést, produktív kooperáció előmozdítását; integrálódást kortárs csoportba és produktív viszony kialakítását kortársakkal és felnőttekkel;
• adekvát nyelvi eszközök használatát érzéseik, gondolataik átadására és közös cselekvés szervezésére (üzleti vezetés);
• támogatás és segítségnyújtás azok felé, akiktől a közös cél elérése függ;
• kommunikációs reflexiót, mint a saját és a partner cselekvéseinek alapjainak tudatosítása;
• a kommunikáció során viszonylag pontos, következetes és teljes információátadásra partner számára, amely orientációt nyújt cselekvés felépítéséhez;
• párbeszédbe lépésre, közös problémamegbeszélésre, vitában való részvételre és saját álláspont érvelésére; monologikus és dialogikus beszédformák birtoklására anyanyelvi grammatikai és szintaktikai normák szerint;

Megismerési általános tanulási kompetenciák
A végzős megtanulja:
• a projekt‑ és kutatómunkára vonatkozó alapokat;
• megfigyelést és kísérletet végrehajtani tanár irányításával;
• kibővített információkeresést könyvtári és internetes források segítségével;
• jelenségek, folyamatok, kapcsolatok és viszonyok magyarázatát, amelyeket a kutatás folyamán feltár;
• metaforákkal dolgozni – átvitt értelem megértése, nyelvi fordulatok használata

A végzős lehetőséget kap:
• probléma felvetésére és indoklására;
• hipotézisek megfogalmazására események, folyamatok, tárgyak kapcsolatáról és törvényszerűségeiről;
• kutatás szervezésére a hipotézisek tesztelése céljából;
• következtetések levonására érvelés alapján.

Az IKT‑kompetencia kialakítása
A végzős megtanulja:
• IKT‑eszközök kezelése;
• kép és hang rögzítése;
• írásos üzenetek létrehozása;
• információ keresése és tárolás szervezése;
• oktatási és társadalmi interakció folytatása az internet eszközeivel;
• információkultúra, etika és jog normáinak betartása.

A végzős lehetőséget kap:
• az IKT lehetőségeinek alkalmazására művészeti tevékenységekben;
• csoportos munkára üzenet (wiki) létrehozásán;
• különféle internetes információkeresési módszerek alkalmazására tanulási tevékenység során.

A tanulói kutatási és projektmunka alapjai
A végzős megtanulja:
• bizonyos ismeretszerzési módszerek alkalmazását: problémafelvetés, kérdőívek, leírás, magyarázat, statisztikai adatok használata, tények interpretálása;
• világosan, logikusan és pontosan kifejezni saját álláspontját, a téma szerinti nyelvi eszközök használata;
• tények és állítások, vélemények és értékelések megkülönböztetését, kritikusan viszonyulni hozzájuk, alapjaik rekonstruálása.

A végzős lehetőséget kap:
• bizonyos művészi ismeretszerzési eljárások alkalmazására: a világ átfogó bemutatása, képiség, művészi képzelet, az általános és az egyedi (tipikus) egysége, eredetiség;
• kommunikációs képességek célirányos és tudatos fejlesztése, új nyelvi eszközök elsajátítása;
• felelősség tudatára a megszerzett ismeretek hitelességéért és a projekt minőségéért.

A mellékórás tevékenység tananyaga a szervezeti formák és tevékenységtípusok megjelölésével
№
Szakasz címe
A szakasz rövid tartalma

Összes óraszám
Szervezési formák
Tevékenységek típusa

1
Bevezetés. A nyomtatott tömegkommunikáció fejlődésének rövid története. A könyv és a periodikus sajtó szerepe és helye. Bevezető foglalkozás. Az osztályfőnök választása, feladatmegosztás a kör tagjai között
4
Előadás, beszélgetés, kerekasztal, játék
Célok és feladatok megfogalmazása
Önálló és kreatív munkavégzés a körfoglalkozás során
Pihenés, mozgásos játékok
Konzultáció
A foglalkozás gyakorlati részének kidolgozása
Tudásellenőrzés a téma szerint
Az óra összegzése
Relaxáció

2
Az újság történetéből
„A te barátod – az újság.” Ismerkedés az iskolai nyomtatott újság történetével. Az elbeszélő és stílustípusok összegzése és rendszerezése
3
Virtuális séta, sajtótájékoztató, játék
Célok és feladatok megfogalmazása
Önálló és kreatív munka
Pihenés, mozgásos játékok
Konzultáció
Tudásellenőrzés a téma szerint
Az óra összegzése
Relaxáció

3
Az újságírás alapjai
A publicisztikai stílus: alkalmazási terület, műfajok, stílusbeli sajátosságok, nyelvi eszközök
A gyermek és ifjúsági periodikus kiadványok sajátosságai. A publicisztikai stílus fő műfajai szóban és írásban.
„Kikhez kapcsolódik az újság?” – séta, publicisztikai stílus nyelvi, frazeológiai, morfológiai, szintaktikai, képzőeszközös sajátosságai
Negyedévenkénti újságszám készítése. A művészi és publicisztikai stílus hasonlósága és különbségei
Aktív és passzív szókincs. Szótárak, kézikönyvek, tematikájuk és használatuk az újságban. A beszéd, helyesírási és mondattani hibák osztályozása. Különféle hibák javítása, jelölésük
A periodikus sajtó műfajai (információs, művészi‑publicisztikai, irodalmi). Általános áttekintés. „A kedvenc újságom” beszélgetés
Irodalmi nyelv. Újság- és folyóirat‑kiadványok típusai. Krónika. A krónikások munkájának szervezése. Kiterjesztett információ
Művészeti munkák védelme. Gyakorlati munka. Kiterjesztett információ írása. Munkák elemzése. Hír.
48
Előadás, beszélgetés, kerekasztal, játék. Virtuális séta, sajtótájékoztató, vita, séták

Célok és feladatok megfogalmazása
Önálló és kreatív munka a körfoglalkozás alatt
Pihenés, mozgásos játékok
Konzultáció
A foglalkozás gyakorlati részének kidolgozása
Tudásellenőrzés a téma szerint
Az óra összegzése
Relaxáció

3. Tematikus tervezés

Téma
Óraszám
Dátum
Megjegyzés
Terv
Tény

2016–2017 tanév
1
Bevezetés. A nyomtatott tömegkommunikáció fejlődésének rövid története.
1
05.09

2
Bevezető foglalkozás. Az osztályfőnök választása, feladatmegosztás a kör tagjai között
1
12.09

3
A könyv és a periodikus sajtó szerepe és helye.
1
19.09

4
„A te barátod – az újság.” Ismerkedés az iskolai nyomtatott újság történetével.
1
26.09

5
Az elbeszélő és stílustípusok összegzése és rendszerezése
2
03.10, 10.10

3
Az újságírás alapjai. Publicisztikai stílus: általános jellemzés, alkalmazási területe.
1
17.10

4
Az első újságszám készítése
2
24.10, 31.10

5
Publicisztikai műfajok
1
07.11

6
A publicisztikai stílus jellegzetességei
1
14.11

7
A publicisztikai stílus nyelvi eszközei
1
21.11

8
A gyermek és ifjúsági periodikus kiadványok sajátosságai
1
28.11

9
A publicisztikai stílus fő műfajai szóban és írásban
1
05.12

10
Gyakorlat. Riport.
1
12.12

11
Gyakorlat. Interjú.
1
19.12

12
Gyakorlat. Cikk, hír, tájékoztató.
1
26.12

13
A második újságszám készítése
2
09.01, 16.01

14
„Kikhez kapcsolódik az újság?” séta
1
23.01

14
A publicisztikai stílus nyelvi, frazeológiai, morfológiai, szintaktikai, képzőeszközös sajátosságai
1
30.01

15
A művészi és a publicisztikai stílus hasonlósága és különbsége
1
06.02

16
Aktív és passzív szókincs
1
20.02

17
Szótárak, kézikönyvek, tematikájuk és használatuk az újságban
1
27.02

18
A harmadik újságszám készítése
2
13.03, 20.03

18
A beszédhibák osztályozása
2
27.03

19
A nyelvtani hibák osztályozása
1
03.04

20
A helyesírási hibák osztályozása
1
10.04

21
Az írásjelek hibáinak osztályozása
1
17.04

22
Különféle hibák javítása, jelölésük
1
24.04

23
A negyedik újságszám készítése
2
08.05, 15.05

ÖSSZESEN
34

2017–2018 tanév
1
A periodikus sajtó műfajai (információs). Általános áttekintés.
2

2
A periodikus sajtó műfajai (művészeti‑publicisztikai). Általános áttekintés.
2

3
A periodikus sajtó műfajai (irodalmi). Általános áttekintés.
2

4
„A kedvenc újságom” beszélgetés.
2

5
Az első újságszám készítése
2

6
Az irodalmi nyelv.
1

7
Az újság‑ és folyóirat‑kiadványok típusai.
1

8
Krónika. A krónikások munkájának szervezése.
1

9
Kiterjesztett információ
1

10
Gyakorlat. Kiterjesztett információ írása
2

11
Művészeti munkák védelme. Munkák elemzése.
2

12
A második újságszám készítése
2

13
Hírinformáció jellegű tudósítás
1

14
Leíró jellegű tudósítás
1

15
Művészi leírást tartalmazó tudósítás elbeszéléssel
1

16
Negatív tartalmú hír, értékelő tudósítás témákban
2

17
A harmadik újságszám készítése
2

18
Vita témájú tudósítás
1

19
Köszönetnyilvánítás
1

20
Kérdésjellegű tudósítás
1

21
Saját újságterv védelme
1

22
A negyedik újságszám készítése
2

23
Záró ismétlés
1

ÖSSZESEN:
34