A projektmódszer a diákok technológiai óráinak tanításában.
Klimova Jelena Nikolaevna – technológia tanár, MBOU "SOSH №19 az UIOP-val", Sztarij Oszkol

Oroszországban a projektmódszer sajátos jellemzőkkel rendelkezik, alapja a tanulók kognitív képességeinek fejlesztése, a tudás önálló felépítésének képessége, az információs térben való tájékozódás készsége, valamint a kreatív gondolkodás fejlesztése.
A tanulási projekttervezés egyre inkább az oktatás alapvető módszerévé válik a technológia órákon. Elősegíti a tudás és készségek aktív elsajátítását, a kreatív képességek és más pozitív személyiségjegyek kialakulását.
A legfontosabb feladat a tanulók technológiai műveltségének növelése. A projekttervezési technológiák (beleértve a saját tevékenységüket is) képezik a projektmódszer alapját, ezért a diákoknak először is meg kell ismerkedniük az alapvető projekttervezési stratégiákkal.
Fontos, hogy fenntartsák az érdeklődést a technológiai kreativitás iránt, ami segíti a technológiai folyamatok szerkezetének és összetevőinek általános megértését, és biztosítja a megszerzett tudás alkalmazását különböző helyzetekben.
A tanulók önállóságát (feltalálói aktivitását) azonos módon lehet figyelembe venni, mint a munkában való részvételi együtthatót.

A projektmódszer évente egyre ismertebbé és relevánsabbá válik az orosz közoktatási iskolákban. Ez a módszer lehetővé teszi a diákok számára, hogy ne csak gyakorlatban alkalmazzák a tanult anyagot, hanem segít a projektmunkában való integrált munkavégzés készségeinek elsajátításában is.
A projekt alatt egy befejezett, kreatív munkát értünk, amelyet a diák önállóan, a tanár segítségével készít el. A segítség minden egyes tervezési szakaszban specifikus jellegű.

Fontos, hogy a projekt témája megfeleljen a diák lehetőségeinek és hajlamainak, és az elkészített eredmény gyakorlatilag hasznos legyen. A téma elég tág kell legyen, folyamatosan gazdagodjon, figyelembe véve a diákok és a tanár érdekeit és lehetőségeit, valamint az elérhető anyagi és technikai feltételeket.
A projekt témájával érdemes megismertetni a szülőket, hogy segíthessenek gyermekeiknek a helyes választásban.
Ezért már az alsóbb osztályoktól kezdve a gyerekeknek részt kell venniük a társadalom, a család és az iskola termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos igények feltárásában, a megvalósításhoz szükséges technológiai lehetőségek és gazdasági ésszerűség értékelésében, a projekt ötleteinek megfogalmazásában, a termékek tervezésében és a gyártási technológia kidolgozásában.
Egyéni konzultációk minden diákkal a konkrét feladatok meghatározása, az szükséges anyagok, szerszámok, berendezések és kiegészítő irodalom kiválasztása céljából.
A konzultációk során a diák hozhat vázlatot vagy rajzot a termékről a füzetében, valamint a választott anyagok mintáit. A pedagógus javításokat javasol, és ha minden helyesen van, a tervet jóváhagyják, ellenőrzik a termék vázlatát, finomítva a diák konstrukcióját és a gyártási technológiát. Ha a választott téma más tanárok konzultációját igényli, a technológia tanár egyeztet velük a lehetőségről.
Szükség esetén a diákok konzultálhatnak a tanárokkal a technológiai lapok összeállításáról, a termék részletezéséről. Párhuzamosan ezzel a diákok elkezdik a gyakorlati munkát a műhelyekben. Az órán a tanár közösen a diákokkal ellenőrzi az egyes alkatrészek és egységek minőségét, megvitatja az összeszerelés sorrendjét és az elkészített termékek díszítésének jellemzőit, és a konzultációk során ajánlásokat ad a projekt magyarázó jegyzetének összeállításához.
A kreatív munka minden szakasza során a tanulóknak nemcsak a technológia órán tanultakat kell komplex módon alkalmazniuk, hanem más iskolai tantárgyakból szerzett tudást és készségeket is, valamint saját kis személyes tapasztalataikat.
Ez kedvező környezetet teremt a személyre szabott tanítási megközelítés megvalósításához, és olyan értékes tulajdonságokat alakít ki a diákokban, mint az önállóság, a felelősségvállalás és az önkritika.
A projektmunka – a tanulási folyamat megszervezése, amelynek célja, hogy a tanulók önállóan gyűjtsenek adatokat adott szempontok szerint, indokolják a tanulási tevékenységet, értékeljék azt és bemutassák az eredményeket. Ebben az esetben a tanulás jelentős személyes értelmet nyer számukra, ami jelentősen növeli a tanulás iránti motivációt. A tudás és készségek gyakorlati hasznossága biztosítja azok tudatosabb és mélyebb elsajátítását. Az átfogó megközelítés a kutatási munkák és tanulási projektek kidolgozásában hozzájárul a diákok alapvető fiziológiai és pszichológiai funkcióinak, kreatív potenciáljuknak kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
A tanár tevékenysége a projektalapú oktatásban három fő irányvonalban valósul meg: tanulási feladatok bankjának kialakítása, a tanulók kreatív projektjeinek kidolgozásához és megvalósításához szükséges feltételek megteremtése, valamint a szükséges tudás és készségek biztosítása számukra.
A kreatív képzelet fejlesztése, a konstrukció, a termékek elkészítésének technológiájának kidolgozása a program különböző témáinak tanulmányozásakor elengedhetetlen. Ezért a tanárnak az iskolai év tervezésekor ki kell emelnie azokat a szakaszokat, amelyek kreatív projektként lesznek feldolgozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy szükséges egy egységes műszaki feladat bevezetése a kreatív projektek végrehajtására, amely motiválja a diákokat a további tanulásra.
Különösen fontos megjegyezni, hogy a projektmódszer alkalmazásával a tanár szerepe változik, és minden szakaszban más-más módon.
Az első szakaszban a tanár szerepe viszonylag magas. Ő nemcsak a műszaki feladat jelentését magyarázza el, hanem ösztönzi, szervezi és irányítja a diákok gondolkodását a tanulási probléma önálló megoldására.
A második szakaszban a tanárnak olyan környezetet kell kialakítania, amely érzelmi és intellektuális magasságot eredményez, és így felszabadítja a diákok kreatív energiáját. Ők egymást is „megfertőzik” ezzel a keresési folyamat során, technológiai és konstruktív megoldások keresésében.
A projekt harmadik szakaszában a tanár passzív. De ha a diákok megállnak, mert hiányzik az információ, az ötlet vagy az életbeli tapasztalat, a tanárnak finoman, nem erőltetve kell rámutatnia, hogy a diák