Ivan Petrovics Suhov

  1. augusztus 6-án született az Akmola kormányzóság, Petropavlovszk kerület, Presznovszkaja kozákfalujában.
    1914 és 1927 között a presznovszkaja elemi iskolában, a petropavlovszki pedagógiai technikumban, az omszki munkásfőiskolán (rabfak), valamint a Brusov nevét viselő Felső Irodalmi és Művészeti Intézetben tanult. Ezekben az években Suhov közli első verseit és elbeszéléseit a „Юный степняк” (Petropavlovszk) újságban, a „Журнал крестьянской молодёжи”-ban, a „Крестьянский журнал”-ban (Moszkva), részt vesz a moszkvai „Студенческая молодёжь” folyóirat munkájában.
    1928-ban Suhov együttműködik az omszki „Рабочий путь” újsággal, a „Красная Башкирия” (Ufa) és a „Волжская коммуна” (Szamara) lapokkal, verseket és tárcákat közöl a „Советская Сибирь”-ben (Novoszibirszk). Később vándorkorrespondensként dolgozik az „Уральская областная крестьянская газета”-nál, amelynél a paraszti levelek rovatát Pavel Bazsov vezette. Sőt, A. M. Gorkij a suhovi „Ненависть”-et egy sorba helyezte M. Szołohov „Поднятая целина” művével és F. Panferov „Бруски”-jával. Érdekességként: a „Ненависть” alapján készült a „Вражьи тропы” című film.

    1935-ben az „Октябрь” folyóirat közli Suhov új regényét „Родина” címmel, amelyet hamarosan külön kötetként adtak ki Almatiában. Ugyanebben az időben kerül a mozikba a „Вражьи тропы” film (a „Ненависть” regény alapján). Nem mindenki tudja, hogy a film aláfestő motívumaként ismert „Позарастали стежки-дорожки” című dal Ivan Suhov tollából származik.
    1940-ben megjelenik a „Действующая армия” című regény.
    A háború éveiben Suhov fronttéri tárcái és cikkei megjelennek a szovjet és kazah sajtóban, valamint a híres „Письма сибирским казакам”.
    A 1950-es években a hatalmas, sztyeppéken és a Szibéria, Altaj, Észak-Kazahsztán végtelen területein kibontakozó célkitűzési (целинная) eposz új alkotó energiát lehelt Ivan Suhovba. Élénk célkitűzési tárcái megjelentek a „Правда”-ban és a „Литературная газета”-ban. Jelentős eseménynek számított a köztársaság irodalmi életében könyveinek megjelenése: „Облик дня”, „Золотое дно”, „Степные будни”, „Покорители целины” és mások.
    Az I. P. Suhov késői alkotói korszakának egyik csúcsműve a „Пресновские страницы” lett. 1977-ben ezért a könyvért I. P. Suhov megkapta az A. Bajaj nevét viselő Kazah SZK Állami Díjat.
    1989–1996 között a „Художественная литература” kiadó megjelentette I. P. Suhov műveinek kétkötetes válogatását, míg a „Детская литература” kiadó az „Отечество” sorozat gyűjteményét adta ki, amelybe beletartoztak a „Пресновские страницы”, amelyek jelentős jelenséggé váltak a kortárs prózában.
    A szerző 1977. április 10-én hunyt el.

Письма с