Pytko Olga Nikolaevna
kiegészítő oktató
MAOU „19. Számú Középiskola – Viktória Kadét Épület”, a „Viktória” koreográfiai együttes vezetője

A néptánc, mint a gyermek személyiségfejlődésének egyik aspektusa
A művészet az iskolai élet első napjaitól kezdve a gyermek világnézetének, esztétikai és erkölcsi lényegének formálásának eszköze, fejleszti az asszociatív, képzeletbeli gondolkodást. Pontosan a művészetben fejleszti a diák kreatív képességeit, szerez tapasztalatot a kreatív tevékenységekben, és alakítja egyéniségét.
Manapság különösen élesen áll előttünk az ember szellemi világának formálásának feladata. A gyermek kreatív tevékenysége különös vágyat kelt a gyerekekben, hogy őszinte és felszabadult környezetben tevékenykedjenek olyan tevékenységek során, mint a játék, a dramatizálás, az ének és mások. A gyermek kreativitása természeténél fogva szintetikus és gyakran improvizatív jellegű. Ez lehetőséget ad arra, hogy lényegesen teljesebben megítéljük a gyerekek egyéni sajátosságait, és időben felismerjük képességeiket.

B. M. Teplov megjegyzi, hogy a gyermekek korai bevonása a kreatív tevékenységbe hasznos az általános fejlődés szempontjából, teljes mértékben megfelel a gyermek szükségleteinek és lehetőségeinek [3,165]. A hét éves gyermekeknél széles körben fejlődik az önálló alkotó tevékenység: zenei, színházi, irodalmi. Ezzel az állásponttal egyetértenek L. S. Vygotskij, A. A. Leontjev és A. V. Zaporozsec is a produktív eredményes tevékenység jelentőségéről, a kreatív képzelet szerepéről és sajátosságairól. K. Golovskaya kutatásában bizonyítja, hogy a gyermekek alkotó tevékenységet mutatnak olyan számukra közeli tevékenységekben, mint a zenei és koreográfiai játékok, karikázók, táncok, éneklés [2,113].
A néptánc tanítása nagy nevelői szerepet játszhat, ahol a gyerekeket és fiatalokat megtaníthatják jó modorra, udvarias viselkedésre, a meghajlás művészetére, szép járásra, társasági viselkedési szabályokra. Itt kialakítható a lányoknál a mozdulatok kecsessége és bája, a fiúknál az előkelőség, a jó tartás. Mondanom sem kell, sok fiatalunk még mindig görnyedten, hanyagul jár, kidüllesztett hassal, lúdtalppal, görnyedt tartással, és ennek következtében funkciótlan testtartást alakítanak ki. Ezek a szokások vagy egész életükön át megmaradnak, vagy felnőtt korban nagy nehézségek árán szüntethetők meg.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a tanulók gyakran inkább a néptáncot választják a klasszikus tánccal szemben. Ezt azzal indokolják, hogy a népi színpadi táncórák lehetőséget adnak megismerni és átérezni különböző országok és nemzetiségek kultúráját. Ez nemcsak a táncok és zenei jellemzők tanulmányozásával történik, hanem a megfelelő jelmez felpróbálásával is. Ezek az összetevők kiválóan edzik a három fő memóriafajtát (vizuális, hallási, motoros), ami nagyon fontos a gyermek egészséges fejlődése szempontjából.
A népi színpadi tánc művészeti megismerésének feladata, hogy a tanulók megismerjék azokat az érzelmeket és az ezekhez kapcsolódó gondolatokat, amelyek bennük magukban keletkeznek a táncművel való kapcsolat során. Más szóval, a mű személyes jelentésének megismerése.
A felsorolt funkciók megvalósításának garanciája a népi színpadi tánc pedagógusa, akinek tevékenysége széles teret teremt a tanulók művészi fejlődéséhez, képességük kialakításához a művészi és erkölcsi választáshoz, az elsajátított ismeretek és értékek kreatív megvalósításához.
A népi színpadi tánc tanárának személyiségének eredetisége, általános műveltsége, világképe, tevékenységi stílusa, felelősségvállalásának szintje, kötelességtudatának fejlettsége – más szóval a tanár egyénisége, érdeklődései és szenvedélyei, motivációs-értékrendi, tudati és öntudati aspektusai – a művészeti nevelés motivációs forrásai és a művészeti nevelés funkcióinak megvalósításának személyes feltételei.
A koreográfiai nevelés a mai szociokulturális helyzetben, a kultúra fejlődésének sajátos feltételei között általános szinten ellátja fő funkcióját: a tanulók bevonását az emberiség közös értékeibe a táncművészet által. E fő funkción túlmenően speciális funkciói is vannak: fejlesztő, kreatív, germánizáló, kommunikációs és kompenzáló.
A megjelölt funkció megvalósításának fő feltétele az oktatási gyakorlatban a művészeti didaktika fő problémájának megoldása. Ez abból áll, hogy a művészeti alkotás megismerése nem csak szóban, hanem a gyakorlatban is történik – művészeti megismerés, azaz az információ átélt, érzelmileg megélt befogadása. Csak a művészeten keresztül válhat az emberiség tapasztalata érzéseink világává. A művészet nem meggyőz, hanem eszmékkel, hittel, ideálokkal fertőz meg. A táncművészet nem ad helyes viselkedési recepteket, hanem utat nyit az elragadtatás, megvetés, szeretet és gyűlölet tapasztalatának elsajátításához. Hozzájárul a személyes viszony kialakulásához a világhoz, az érzelmi-értékelő személyiségi kritériumok kialakulásához.

Irodalom:

  1. Bogdanov, G.F. Az orosz néptánc óra [Szöveg] / G.F. Bogdanov. – Moszkva, 1995.

  2. Golovskaya K. V. Gyermekzenei alkotás, mint nevelési módszer // Zenei nevelés módszertani kézikönyve. / Összeállította: O. A. Apraksina. Moszkva: Prosvescsenije, 1987

  3. Teplov B.M. Az egyéni különbségek problémái – Moszkva: Nauka, 1961. – 535 oldal.

Kémiai kötések és azok típusai a nátrium-hidrogén-szulfát és más molekulák példáin keresztül
A 9. Biológia 10-11. osztály Tanulmányozza az előadást. Előadás 7. Citoplazma. Membrán nélküli organellák MEMBRÁN NÉLKÜLI ORGANELLÁK. RIBOSZÓMÁK. Kémiai felépítésük alapján ribonukleoproteinek vagy RNP-k. A riboszómákban megkülönböztetjük a nagy és a kicsi alegységet, amelyek bonyolultan kölcsönhatásba lépnek egymással. A riboszómák képződése az eukariótákban a sejtmagban történik, a nukleolus hálózatában, majd a nagy és a kis alegységek migrálnak a poros komplexekbe a citoplazmába. A pro- és eukarióta riboszómák elsősorban méretükben különböznek egymástól. Az eukarióták riboszómái 25-30 nm, míg a prokariótáké 20-25 nm. Ezenkívül eltérnek a szedimentációs koefficiensekben is. Az eukariótákban a kis alegység rRNS-je 18S, a nagy alegységé 5S, 5,8S, 28S. A prokariótákban a kis alegység rRNS-e 16S, a nagy alegységé 5S és 23S. Az eukarióták kis alegységében körülbelül 34 fehérje, a nagy alegységében körülbelül 43 fehérje található. A prokarióták kis alegységében körülbelül 21 fehérje, a nagy alegységében körülbelül 34 fehérje található. SEJTKÖZPONT Ez az eukarióta sejtek univerzális membrán nélküli organelluma, amely két komponenst tartalmaz: centroszóma centroszféra. A centroszóma egy sűrű, membrán nélküli test, amely főként fehérjéből áll. Itt található a γ-tubulin, amely részt vesz a mikrotubulusok szervezésében. A 2022. első félévi kibocsátói jelentés módosított (helyesbített) információit tartalmazó dokumentum közzététele
A periódusos rendszer felépítése, a kémiai elemek tulajdonságainak periodikussága és a vegyületeik oxidációs állapotai
A "KAZÁK HUSSÁROK" FELJEGYZÉSEI – Nikolaj Gumiljov első világháborús emlékei