9. Lecke. Biológia 10-11. osztály.
Tanulmányozza az előadást.
Előadás 7. Citoplazma. Membrán nélküli organellumok

MEMBRÁN NÉLKÜLI ORGANELLUMOK.
RIBOSZÓMÁK.
A biokémiai felépítésük ribonukleoproteinekből (RNP) állnak. A riboszómákban megkülönböztetjük a nagy és a kis alegységet. Ezek bonyolult módon lépnek kölcsönhatásba egymással. Az eukarióták riboszómáinak kialakulása a sejtmagban történik, az előmaghálón belül, majd a nagy és kis alegységek migrálnak a pórus komplexekhez a citoplazmába. A prokariotikus és eukariotikus riboszómák elsősorban méretükben különböznek egymástól. Az eukarióták riboszómái 25-30 nm, míg a prokariotikusok 20-25 nm nagyságúak. Különböznek a szedimentációs együtthatóikban is. Az eukarióták kis alegységében 18S rRNS, a nagy alegységében pedig 5S, 5,8S, 28S rRNS található. A prokariotikusoknál a kis alegységben 16S rRNS, a nagy alegységben pedig 5S és 23S rRNS található. Az eukarióták kis alegységében körülbelül 34 fehérje, a nagy alegységben körülbelül 43 fehérje található. A prokariotikusok kis alegységében körülbelül 21 fehérje, a nagy alegységben pedig körülbelül 34 fehérje található.

SEJTKÖZPONT
Ez egy univerzális membrán nélküli organellum az eukarióta sejtekben, és két komponenst tartalmaz:

  • centrószóma

  • centroszféra

A centrószóma egy sűrű, membrán nélküli test, amely főleg fehérjékből áll. Itt lokalizálódik a γ-tubulin, amely részt vesz a mikrotubulusok szervezésében.

A centroszféra fibrilláris fehérjékből épül fel, és alapvetően mikrotubulusokat tartalmaz. Ezen kívül nagy mennyiségű vázfehérje és mikrofilamentum található itt, amelyek rögzítik a sejt központját a sejtmag membránja közelében. Az eukarióták többségében a centrószóma centriólákból áll, amelyek egymás felé 90°-os szögben helyezkednek el. A centrióláris felépítés nem található néhány egyszerű élőlényben, például spórásokban, fonálférgekben, magasabb növényekben és alacsonyabb gombákban. Ha a sejtben nincs centrióla, akkor a sejt nem képes ostorokat képezni. A centrióla egy üreges henger alakú test, amelynek falát triplettek alkotják. A triplettek perifériáján helyezkednek el, és a dyein markerek összekapcsolják őket egymással. Minden triplet egy teljes (13 protofibrilláris) és két hiányos (11 protofibrilláris) elemből áll. A henger közepén egy fehérje tengely található, ahonnan fehérje sugárzók távoznak a tripletekhez és a dyein markerekhez. A centriólát egy amorf anyag veszi körül, amit centrióláris mátrixnak neveznek. Itt lokalizálódnak a γ-tubulinok.

Funkciók

  • A centrószóma részt vesz a mikrotubulusok képződésében, amelyek a citoplazmába mennek vagy a COG részévé válnak.

  • A centrószóma részt vesz a mitotikus orsó kialakításában.

  • A centriólák részt vesznek az ostorok és csillók kialakulásában.

Feladatok:

  1. Írja le a membrán nélküli organellumok funkcióit!

  2. Milyen felépítésű a centroszféra?


12. Lecke. Biológia 10-11. osztály.
Tanulmányozza az előadást.
Előadás 8. A sejtmag apparátusa

A sejtmag apparátusában több komplexumot különböztethetünk meg:

  • A sejtmag külső apparátusa vagy kariotéka

  • A karioplazma, nukleoplazma, sejtmag lé vagy kariolimfa

  • A sejtmag mátrixa

  • A kromoszóma

A kariotéka több elemből áll:

  • A sejtmag membránja vagy kariolémmája

  • Fehérjés pórus komplexek

  • Perifériás sűrű lemez (PPP), amely aláfekszik a kariolémmának

A kariolémma két membránból áll, a külső és belső membránokból. Ezek a pórusok környékén egymásba olvadnak, és a membránok között perinukleáris tér található. A sejtmag külső membránja közvetlenül a szövetekben lévő endoplazmatikus retikulum membránjába megy át, ezért jelenleg úgy tartják, hogy a sejtmag apparátusa az EPR egyik specializált részeként alakult ki. A külső membránon riboszómák találhatók, és számos transzportfehérje, enzimek és receptorok is itt lokalizálódnak. A kariolémmában rengeteg pórus található, számuk a sejtmag aktivitásától függ. A pórusokban pórus komplexek találhatók, amelyek alapvető funkciója a makromolekulák specifikus szállítása a sejtmagból és a sejtmagba.

A PPP egy bonyolult fehérje struktúra, amely skeletális fehérjékből vagy laminákból áll, amelyek egymással interakcióba lépnek. A laminák a kariolémmát borítják, és szerkezetüket a pórus komplexek körüli területen kialakítják. A karioplasztikus fehérjék nagy koncentrációban tartalmaznak nukleotidokat és más enzimeket.

Feladat:

  • Készítsen kérdéseket az elolvasott előadáshoz!


13. Lecke. Biológia 10-11. osztály.
Tanulmányozza az előadást.
Előadás 9. A sejt életciklusa. Mitózis

A sejt életciklusa a sejt megjelenésétől annak elhalásáig vagy osztódásáig tart. Általánosan két fázisra osztható:

  • Az intenzív anyagcsere aktivitás fázisa

  • A sejt osztódása és a genetikai anyag elosztása a leánysejtek között

A prokarioták életciklusának legegyszerűbb formája az S-fázis, amelyet egyszerű bináris osztódás követ (lásd a prokarioták szaporodását). Az eukarióták életciklusa bonyolultabb, mivel nagy mennyiségű lineáris DNS és a sejtmag membránja is jelen van. Az eukarióták esetében a mitózis az alapvető osztódási forma, amelyhez egy speciális osztódási készülék szükséges, amelyet mitotikus orsónak neveznek.

Feladatok:

  • Írja le a mitózis minden egyes fázisát!

  • Milyen patológiák kapcsolódnak a mitózishoz?