Dél-Amerika és Antarktisz – 7. osztály

Téma „Dél‑Amerika. Antarktisz.“ 7. osztály
I. változat

1. szint
   Nevezze meg azt a felfedezőt, aki először hódította meg a Déli-sarkt:
   a) Robert Scott;
   b) Roald Amundsen;
   c) James Cook.
   Nevezze meg az Antarktiszon működő vulkánt:
   a) Erebus;
   b) Ellswert;
   c) Ruiz.
   Nevezze meg Dél-Amerika legnagyobb kiterjedésű síkságát:
   a) La Plata;
   b) Amazonas;
   c) Orinoco.

2. szint
   Válassza ki az alábbi felszínformák közül azokat, amelyek Dél-Amerikában találhatók:
   a) Amazonas síkság;
   b) Andok;
   c) Transz‑antarktiszi hegység;
   d) Andok;
   e) Kordillerák.
   Határozza meg és nevezze meg azt a kontinenst, amely a legközelebb van az Antarktiszhoz, és azt az átjárót (szoros), amely elválasztja őket.
   Jelölje meg a helyes állításokat:
   a) Dél-Amerika legtöbb folyója az Atlanti‑óceán medencéjébe tartozik;
   b) az Antarktiszon nincs működő vulkán és földrengés;
   c) az Andok hegységnek földünkön van a legtöbb magassági öve.

3. szint
   Jellemezze Dél-Amerika földrajzi elhelyezkedésének fő sajátosságait.
   Miért tartják az Antarktiszt a Föld legmagasabb kontinensének?
   Rendelje el az alábbi földrajzi objektumokat a megfelelő oszlopba:
   Antarktiszi-félsziget, Brazíliai-fennsík, Ross-tenger, Amazonas folyó, Paraná folyó, Déli-sark, Erebus vulkán, Andok hegység – a megfelelő oszlopokba.
   Dél‑Amerika | Antarktisz

4. szint
   Miért nevezik az Atacama‑sivatagot a szárazság pólusának, ha óceánparton fekszik? Indokolja meg válaszát.

II. változat

1. szint
   Nevezze meg Dél-Amerika legmagasabb pontját:
   a) Cotopaxi;
   b) Llullaillaco;
   c) Aconcagua.
   Nevezze meg Dél-Amerika legnyugatibb pontját:
   a) Parinas;
   b) Horn;
   c) Cabo Branco.
   Nevezze meg azt a kontinenst, amelyet legutóbb fedeztek fel:
   a) Ausztrália;
   b) Antarktisz;
   c) Dél‑Amerika.

2. szint
   Válassza ki azokat az áramlatokat, amelyek Dél‑Amerika partjait mossák:
   a) Brazil‑áramlat;
   b) Alaszkai áramlat;
   c) Golf‑áramlat;
   d) Peru‑áramlat;
   e) Falklandi áramlat.
   Határozza meg és nevezze meg azokat az óceánokat, amelyek Antarktiszt övezik.
   Jelölje meg a helyes állításokat:
   a) Dél-Amerika a legsivárabb kontinenst;
   b) Antarktisz területének szinte egész része a Déli sarki körön túl fekszik;
   c) Dél‑Amerika folyói túlnyomórészt esős táplálásúak.

3. szint
   Jellemezze Antarktisz földrajzi elhelyezkedésének fő jellemzőit.
   Miért Dél‑Amerika a legnedvesebb kontinens?
   Rendelje el az alábbi földrajzi objektumokat: Amazonas síkság; Királyné Mária Földje; Weddell-tenger; Paraná folyó; Angel-vízesés; Transz‑antarktiszi hegység; Titicaca-tó; Erebus vulkán – a megfelelő oszlopba.
   Dél‑Amerika | Antarktisz

4. szint

5. Milyen tényezők okozzák az antarktiszi éghajlat zordságát?

Téma „Litoszféra“ 6. osztály
I. változat

1. szint
   Határozza meg azokat a jelenségeket, amelyek a magmatizmus következtében jönnek létre:
   a) vulkánok;
   b) földrengések;
   c) cunami;
   d) mállás.
   Jelölje meg az ősi hegységek nevét:
   a) Himalája;
   b) Urál;
   c) Kárpátok.
   Válassza ki azt a felszínformát, amely mállás eredményeként alakul ki:
   a) barkánok;
   b) furcsa alakzatok;
   c) völgyek.

2. szint

3. Milyen szerkezete van a földkéregnek?

4. Nevezze meg a vulkán alkotórészeit. Jelölje azokat a vázlaton.

5. Keresse meg a térképen a legnagyobb síkságokat, és írja le nevüket.

6. szint

7. Magyarázza el, hogyan alakulnak ki metamorf kőzetek.

8. Írja le, hogyan alakul ki a cunami. Hol terjednek el?

9. szint
   Írja le egy hegységrendszert az alábbi terv szerint:
   Terv
   Hol helyezkedik el?
   Kora (fiatal vagy ősi hegység).
   Abszolút magasságok (átlagos és legnagyobb).
   Hátak elhelyezkedésének jellemzői.
   Hogyan keletkeznek gejzírek? Hol találhatók elterjedt formáik?

II. változat

1. szint
   Hogyan nevezik a földkéreg hirtelen töréses mozgását?
   a) vulkánok;
   b) földrengések;
   c) cunami.
   Völgyek és bevágások keletkeznek hatására:
   a) mállás;
   b) felszíni vizek;
   c) szél.
   Nevezze meg a közepes magasságú hegységet a megadottak közül:
   a) Kaukázus;
   b) Krím‑hegység;
   c) Pamír.

2. szint
   Milyen szerkezete van a Föld magjának?
   Milyen a belső szerkezete a Földnek? Mutassa be vázlatosan.
   Keresse meg térképen a legnagyobb fennsíkokat a féltekéken. Írja le nevüket.

3. szint

4. Hogyan alakulnak ki magmás kőzetek?

5. Milyen típusú mállást ismer?

6. szint

7. Írja le az alföldet a terv szerint.
   Terv
   Név

8. Abszolút magasságok.

9. Kiterjedés.

10. Az objektumok, amelyek mellette helyezkednek el.

11. Hogyan keletkezett az alföld?
    Magyarázza el, hogyan keletkeznek az alföldek.

12. osztály
    „Domborzat és ásványkincsek Ukrajnában“
    I. változat

13. Nevezze meg Ukrajna legmagasabb pontját:
    a) Roman‑Kóš;
    b) Hoverla;
    c) Berda.

14. Határozza meg a legősibb tektonikus struktúrát:
    a) Volin‑Podoli plató;
    b) Dnyeper–Donyec-árok;
    c) Ukrán pajzs.

15. Határozza meg Ukrajna fő vasérc‑medencéjét:
    a) Krivyi Rih;
    b) Bilozerkiv;
    c) Kerch;
    d) Kremencsuk.

16. szint

17. Miért nincs vulkán az Alföldi területen?

18. Hogyan határozzák meg egy kőzet relatív korát?

19. szint

20. Milyen domborzatformák fordulnak elő az Ön környékén? Adjon gazdasági értékelést nekik.

21. Milyen jégkori jégformák fordulnak elő Ukrajna területén? Geomorfológiai térkép segítségével nevezze meg elterjedési területeiket.

22. szint
    Bizonyítsa be, hogy a denudáció és az akkumuláció ellentétes, de kölcsönösen összefüggő folyamatok.

II. változat

1. szint
   Határozza meg, hol van Ukrajna legmagasabb pontja:
   a) a Krím‑hegységben;
   b) a Kárpátokban;
   c) a Podoli-fennsíkon.
   Nevezze meg azokat a platformrégiókat, ahol a kristályos kőzetek a felszínre törnek:
   a) árkok;
   b) lemezek;
   c) pajzsok.
   Nevezze meg Ukrajna legnagyobb területű szénmedencéjét:
   a) Donyecki;
   b) Lviv–Volinyi;
   c) Dnyeperi.

2. szint
   Mely régiókban lehetségesek Ukrajnában földrengések?
   Hogyan határozzák meg egy kőzet abszolút korát?

3. szint
   Miért uralkodnak bizonyos régiókban eróziós felszínformák, míg más régiókban akkumulatívak? Indokolja válaszát.
   Határozza meg az ásványkincsek eloszlásának szabályszerűségeit, azok megfelelését a tektonikus struktúráknak.

4. szint

5. Milyen károkat okoz a környezetnek az ásványkincsek kitermelése? Milyen megelőzési intézkedéseket tudna javasolni?

6. osztály
   Téma „Földrajzi felfedezések és kutatások“
   I. változat

7. szint
   Nevezze meg, ki jutott először Amerika partjaihoz?
   a) spanyolok;
   b) vikingek;
   c) portugálok.

8. Ki volt az első európai, aki Kínába jutott?
   a) F. Magellán;
   b) Marco Polo;
   c) J. Cook.

9. Nevezze meg azt a felfedezőt, aki az elsők között járt India partjai közelében?
   a) Marco Polo;
   b) Vasco da Gama;
   c) J. Cook.

II. szint
4. Milyen elképzeléseik voltak az ókori babiloniaknak a Földről?
5. Melyik felfedező után kapta Amerik a nevét?
6. Mi a nevét az eszköznek, amellyel a szél irányát határozzák meg?

III. szint
7. Állítsa párba az oszlopok elemeit:

1. Ókori Görögország — A. India

2. Marco Polo — B. Eratoszthenész

3. Vasco da Gama — C. Antarktisz

4. F. Belinszkij — D. Kína

5. Hogyan nevezik Amerika őslakosait? Magyarázza meg e név eredetét.

IV. szint
9. Miben különböznek a modern földrajztudomány előtt álló feladatok a Nagy földrajzi felfedezések korszakának feladataitól?

II. változat
I. szint

1. Nevezze meg, ki jutott először Ausztráliába?
   a) hollandok;
   b) vikingek;
   c) J. Cook;
   d) Marco Polo.

2. Ki volt az első, aki elérte az Antarktiszt?
   a) F. Belinszkij;
   b) D. Livingstone;
   c) Francis Drake;
   d) V. Bering.

3. Nevezze meg azt a felfedezőt, aki az első körutazást tette a világon?
   a) J. Cook;
   b) Marco Polo;
   c) F. Magellán;
   d) Christopher Columbus.

II. szint
4. Hogyan képzelték el a Földet az ókori indiaiak?
5. Melyik sivatagot keresztelte át az arab utazó Ibn Battuta?
6. Milyen műszerrel mérik a napsugár beesési szögét?

III. szint
7. Állítsa párba az oszlopokat:

1. Ókori Görögország — A. Magellán

2. Észak‑Amerika — B. Ptolemaiosz

3. Csendes‑óceán — C. Vikingek

4. Ausztrália — D. J. Cook

5. Miért nem sejtette Kolumbusz útja kezdetén, hogy nem Indiába, hanem egy teljesen más kontinensre jutott? Tudta-e, hogy Amerika felfedezője lesz?

IV. szint
9. Fogalmazza meg a Nagy földrajzi felfedezések okait és következményeit.

Téma „A nehézipari és gépipari komplexum” 9. osztály
I. változat

1. szint
   Határozza meg a repülőgép‑gyártási vállalatok elhelyezkedésének elvét:
   a) olcsó villamosenergia közelében;
   b) nyersanyag közelében;
   c) fogyasztó közelében;
   d) magas képzettségű munkaerő koncentrációjának helyén.
   Határozza meg a színesfém‑kohászat nyersanyagbázisának sajátosságait:
   a) minden lelőhely viszonylag kicsi tartalékban;
   b) alacsony fémtartalom az ércben;
   c) a hasznos komponens 70 %.
   Jelölje meg a gyártást, amely lezárja a kohászati ciklust:
   a) hengerlés;
   b) acél;
   c) vas.

2. szint
   Hol és miért alakultak ki a fő acélkohászati régiók?
   Számítsa ki az alap‑ és üzemanyagfelhasználást egy évi 5 millió tonna hengerelt termelésű üzemben, ha tudjuk, hogy 1 tonna hengerelt termék előállításához kb. 2 tonna vasérc, 0,5 tonna vas‑hulladék, 0,1 tonna ferro‑ötvözet és 1,3 tonna koksz‑szén szükséges.

3. szint
   Készítsen vázlatot a fekete fémek gyártási ciklusáról. Emelje ki az alap- és segédüzemeket.
   Miért nagy jelentőségű a gépipar számára a specializáció és az együttműködés?

4. szint
   Indokolja Mykolajiv alumíniumgyár működésének célszerűségét.

II. változat

1. szint
   Határozza meg a nehézgép‑gyártás vállalatainak elhelyezkedési elveit:
   a) olcsó energia közelében;
   b) nyersanyaghoz;
   c) fogyasztóhoz;
   d) magasan képzett munkaerőhöz.
   Határozza meg a fekete kohászat fő telepítési tényezőjét:
   a) szállítási;
   b) munkaerő;
   c) üzemanyag és nyersanyag.
   Válassza ki a következő gyártások közül azokat, amelyek fém‐intenzívek:
   a) autógyártás;
   b) energetikai gépgyártás;
   c) mezőgazdasági gépgyártás.

2. szint
   Hol és miért alakultak ki Ukrajna gépipari fő térségei?
   Mennyi vasércre van szükség 17 millió tonna vas előállításához, ha tudjuk, hogy 1 tonna vas előállításához átlagosan 1,5 tonna vasérc szükséges?

3. szint
   Készítsen ágazatok közötti kapcsolati sémát a gépiparban.
   Miért nagy jelentőségű a kombináció a fekete kohászat számára?

4. szint
   Indokolja az Irhanszki dúsító kombinát működésének célszerűségét.