A gyermekek és serdülők szocializációja a nemzeti hagyományok megőrzésén keresztül

Vorotyntseva I.V., általános iskolai tanár

A gyermekek és serdülők szocializációja.
A népi hagyományok megőrzése

A szocializáció alatt általában az ember tanulásának és nevelésének folyamatát és eredményét értjük, amely a történelem során kialakított normák, értékek és kapcsolatok figyelembevételével történik. A szocializációs folyamat magában foglalja az aktív társadalmi felelősségvállalás nevelését, az emberi társadalom iránti kötelesség tudatosítását, a társadalmi normák betartásának szükségességének megértését, amely végső soron biztosítja a normatív magatartást és az ember társadalmi neveltségének magas fokát. A személyiség szocializációjának legmagasabb szintje az önmegvalósítás, a belső potenciál megvalósítása, a jólét elérése.
A második generációs állami oktatási szabvány koncepciójában azt írják, hogy „Oroszország, amely a demokratikus társadalom építésének céljait hirdeti, amely a modern piaci gazdaság körülményei között él, magas elvárásokat támaszt a fiatal generációval szemben. A fiatal állampolgárnak ki kell alakítania a következő képességeket és tulajdonságokat: ideológiai orientációk választása, az elvégzett cselekedetek értékelésének stabil kritériumai, az életpályák előrejelzése.”
Ezért az oktatási intézmények küldetése, hogy olyan embert neveljenek, aki „képes optimálisan élni, maximálisan kihasználva saját potenciálját és megvalósítva magát társadalmilag fontos tevékenységekben”.

• Szellemi-erkölcsi irányvonal – „A haza méltó fiai” –
  (célja, hogy biztosítsa a tiszteletet a felmenők, az idősebb generáció, a népi hagyományok és kultúra, valamint a szülőföldünk történelme iránt).

• Sport-egészségügyi irányvonal – „Minden győzelem önmagunk legyőzésével kezdődik” (célja, hogy kialakítsa az egészség és az egészséges életmód értékelését, a fizikailag aktív pihenés megszervezését).

• Szociális irányvonal – „Az erkölcs és a szellemiség alapjai” (célja, hogy nevelje a szorgalomra, kreatív hozzáállásra a tanuláshoz, munkához, élethez; az összetartás, a kollektivizmus érzésének kialakítása, a diákok jogi nevelése).

• Általános kultúrával kapcsolatos irányvonal – „Felfedezzük magunkat és egymást” (célja, hogy értékes hozzáállást neveljen a szépséghez, az esztétikai ideálok és értékek megértésének kialakítása).

• Közintellektuális irányvonal – „Teremts, merj és fejlődj” (célja, hogy feltételeket biztosítson a gyermekek intellektuális fejlődéséhez).
  A tábor a „Történelem ösvényén” című kalandjáték formájában zajlik, mely során a gyerekek kalandoznak és megtalálják az „Oroszország értékes kincseit” – erkölcsi értékeket.
  A szerepjáték, mint életformáló tevékenység nagy lehetőségeket ad a gyermekek pozitív irányultságának kialakítására:

• kreatív keresés;

• nem szokványos problémamegoldás;

• barátságos és összetartó kapcsolatok a csapatban;

• aktív szerepvállalás a játékban;

• felelősségteljes cselekedetek és döntések stb.
  A játék során a résztvevők és a program szervezői a orosz irodalmi hősök hagyományai szerint élnek és a szerepeiknek megfelelően cselekszenek.
  A különböző játékokban a gyermek olyan karaktereket választ, akik a leginkább közel állnak hozzá, akik összhangban vannak erkölcsi értékeivel és morális alapjaival. Így a játék a személyiség szocializációjának eszközévé válik.
  A tábor elején a gyerekek megismerkednek a történettel. A kis őrségen piros lányok és kedves ifjak, hősök és merész kalandorok élnek, akik nemcsak az őrséget védelmezik, hanem különféle nehézségeket is le kell küzdeniük. Ahhoz, hogy a legjobb csapat legyenek, minden próbatételt meg kell nyerniük, minden akadályt le kell küzdeniük, és meg kell találniuk az összes kincset (a Zásztava térképét, amelyet a csapatok a tábor második napján gyűjtenek össze). Az őrség lakói megpróbálják megtalálni a „Bilinnyaja ösvényt”, követve azt pedig a „Hagyományok Emléke” Gyűrűt; élnek az élénk és felejthetetlen életet a Játékos Téren és ott találják meg a Mesterek Gyűrűjét; három földön túl, a Kudikina hegyre indulnak, hogy megtalálják a Bölcsesség Gyűrűjét; az orosz mesék szereplőivel együtt egy „Mesés tréfák” napot töltenek el, megerősítve, hogy a Jó mindig legyőzi a Rosszat, és megtalálják a Jóság Gyűrűjét; a testet edzik és a szellemet erősítik a „Vad mezőn”, ahol megtalálják az Egészség Gyűrűjét.
  Ezért a piros lányok és kedves ifjak a Vad mezőn összegyűjtik az öt gyűrűt, és meghatározzák a győztes csapatot.
  Az egész tábor ideje alatt minden csapat vezet egy krónikát, ahová bejegyzéseket, vázlatokat és fényképeket illesztenek be mindarról, amit érdekesnek találnak a próbák során. A csapatok által megtett utat minden nap színes zászlókkal jelzik a Zásztava térképen.
  A „Bogatyrszkaja Zasztava” napközis egészségügyi tábor egész működése át van itatva a kaland szellemével, ezért a tábor sok objektuma a játék tematikájához és történetéhez igazodva át lett nevezve. Például:
  A tábor területe – Bogatyrszkaja Zasztava.
  A tábor vezetője – hercegnő.
  A főnevelő – vojevoda.
  A nevelők – vojevoda segítői.
  A vezetők – idősebbek.
  Zenei munkatárs – gusli játékos.
  Sportesemények szervezője – Ermak hős.
  A csapat parancsnoka – eszau.
  Általános gyűlés – vésa.
  Sportpálya – Vad mező.
  Iskolai udvar – külterület.
  Étkező – étkezde.
  Tanterem – mesebeli ház.
  Orvosi rendelő – egészségház.
  Játékterek – szobák.

Minden résztvevő bekapcsolódik a kalandokkal, próbákkal és nehézségekkel teli játékba. A gyerekek és a felnőttek különféle versenyeken, vetélkedőkön, kvízeken vesznek részt. A játék a tábor minden szakaszában folytatódik, és mindegyik szakasznak megvannak a sajátos jellemzői, miközben a gyerekek megtanulják a közösségi és kreatív tevékenységek készségeit. A napi csapatszobai ülés, amelyeket viták, beszélgetések, szerepjátékok és tréningek formájában tartanak, elősegítik az önfejlesztés iránti igényt és növelik a közintellektuális és kulturális szintet, valamint oldják az érzelmi feszültséget.
A program megvalósításának végső eredményének a patriotizmus érzésének és a tolerancia alapjainak megerősítése, valamint a gyerekek szellemi és kulturális fejlődése kell lennie a „Bogatyrszkaja Zasztava” iskolai táborban.
Így a gyerekek a táborban játékos módon szocializálódnak, és a népi játékokban, ahogy a népi mesékben is, sok tanulság van. A népi folklór és művészet tanulmányozásával a gyerekek sok mindent megtudhatnak a világról, amelyben élnek, hazájukról, felmenőikről.