A vállalati irányításban az igazgatóság tagjainak szerepe kiemelkedő, mivel ők felelnek a vállalat mindennapi működtetéséért, mint például a toborzás, pénzügyek és innovációk irányítása. Az ügyvezető igazgatók közvetlenül részt vesznek a vállalati döntéshozatalban, míg a nem ügyvezető igazgatók tanácsadóként segítik a vállalat irányítását, anélkül, hogy közvetlenül beavatkoznának a napi működésbe. Nagyobb cégeknél az igazgatóság tagjai gyakran felelősek egy-egy specifikus területért, mint például a HR igazgató, aki a cég összes emberi erőforrást érintő kérdését felügyeli, vagy a pénzügyi igazgató, aki a vállalat pénzügyeit kezeli.

A kérdés azonban felvetődött: vajon a természet is lehet-e igazgató a vállalati irányításban? Ahhoz, hogy valaki igazgatóvá válhasson, jogi személyiségre van szükség, ami azt jelenti, hogy a természet csak akkor lenne jogosult igazgatóként szerepelni, ha a jogrendben elismerik a természet jogi személyiségét. Néhány országban azonban egyre inkább a vállalati irányítás hagyományos szabályainak kreatív alkalmazása felé fordulnak, így a természet már néhány cégnél ténylegesen igazgatóként van jelen.

Egy példa erre az angliai Faith in Nature kozmetikai cég, amely 2022-ben bevezette a természetet, mint igazgatót, a brit vállalati jog szerint. A cég saját értelmezésében a „természet” nem kapott jogi definíciót, azonban a társaság a saját értelmezését alkalmazta, amely az egész természetet, beleértve a nem emberi fajokat is, magában foglalja. Az igazgatóságra történő kinevezés egy új jogi változással is járt, amelyben a cég célja az lett, hogy a sikerét a természetre gyakorolt pozitív hatásával összhangban mérje, miközben minimalizálja a káros hatásokat.

Az új szabályok értelmében a vállalat igazgatósága minden olyan ügyben, amelyet a természethez kapcsolódó kérdésként kezelnek (nevezzük ezeket „természethez tartozó ügyeknek”), köteles konzultálni a „Nature Guardian”-nal, vagyis a természet képviselőjével. Az igazgatóság előtt zajló döntéshozatalokban a természet nem rendelkezik vétójoggal, de a Nature Guardian írásban előterjesztheti véleményét és tanácsait a megvitatott kérdésről, amit az igazgatóságnak figyelembe kell vennie, és ha nem követi azt, részletes indoklást kell adnia döntése alapján.

Ezek a változtatások nemcsak jogilag, hanem működésüket tekintve is fontosak. Az ilyen típusú vállalati irányításnak az a célja, hogy a cégek a jogi kereteken belül is aktívan képviseljék és védjék a természetet. A vállalatoknak évente közzé kell tenniük egy „Természeti Jelentést”, amelyben részletesen elemzik a vállalat döntéseinek környezeti hatásait. A cél nem csupán a jogi megfelelés, hanem egy tudatos vállalati irányítási kultúra kialakítása, amely túlmutat a törvényi előírásokon.

A Faith in Nature tapasztalatai, bár még rövid idő alatt realizálódnak, máris eredményeket hoztak. Az egyik legfontosabb döntés, amelyet a természet „szavazatával” hoztak meg, a műanyagok fokozatos kivezetésére irányuló lépés volt. A cég 2024-re elérte, hogy termékeik többsége 100%-ban újrahasznosított műanyagból készült, és az egyik legnépszerűbb termékeiket végtelenül újrahasznosítható alumínium csomagolásban kínálták. Ezen túlmenően a vállalat a pálmaolajtermelés piacára való belépést fontolgatta, de végül a pénzügyi és geopolitikai akadályok miatt elvetette az ötletet. A természet azonban hozzájárult annak a döntésnek a meghozatalához, hogy a tervezett pénzt a fenntartható olajok kutatására fordítsák.

Más vállalatok, mint például a House of Hackney, szintén követték a példát, és nemcsak a természetet, hanem a jövő generációkat is az igazgatóságuk tagjaivá tették. Ebben az esetben a jövő generációk 7 emberi, növényi és állati generációt ölelnek fel. Ez a megközelítés a cég irányítását kiterjeszti a jövőbeli emberi és nem emberi életformák érdekeire.

A vállalati irányítás környezetvédelmi aspektusainak figyelembevétele nemcsak jogi, hanem etikai és stratégiai döntés is. Az egyes vállalatok alkalmazott megközelítései, mint a természeti tanácsadók bevonása vagy a környezeti szakértelemmel rendelkező igazgatók kinevezése, mind azt a célt szolgálják, hogy az adott cég a természet védelmét és fenntarthatóságot a mindennapi működésének részévé tegye. A legfontosabb dolog, amit a cégeknek figyelembe kell venniük, az az, hogy bármilyen változtatást is eszközölnek, azokat valódi elkötelezettséggel kell végrehajtaniuk, nemcsak látszólagos megfelelésként.

Miért vált a használt étkezési olaj fontos biokerozinná a fenntartható légi közlekedésben?

A fenntartható jövő iránti elköteleződés a közlekedésben, különösen az iparág legnagyobb szennyezőjének számító légiközlekedés területén, egyre inkább a használt étkezési olajok (UCO) újrahasznosítására irányul. Az utóbbi években egyre több vállalat és kormányzati intézkedés foglalkozik a használt étkezési olajok fenntartható biokerozinná való átalakításával. Az UCO átalakítása fenntartható üzemanyagokká, mint például a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF), hozzájárulhat a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a környezeti hatások mérsékléséhez.

A használt étkezési olaj, amelyet például éttermek és háztartások használnak főzéshez, gyorsan felhalmozódik a világ különböző részein. Az olaj a kiöblített szennyeződésekkel és a maradék ételmaradékkal együtt nemcsak hogy káros hatással van a környezetre, hanem az élelmiszerbiztonságra is, ha nem megfelelő módon kezelik. Kínában például az olaj illegális felhasználása élelmiszerekhez és a közlekedéshez egyaránt komoly társadalmi és politikai botrányokat okozott. Az ilyen nem megfelelő kezelésre és a potenciálisan veszélyes anyagokkal való kereskedelemre már reagálnak a szabályozók, de a globális trendek inkább az olaj környezetbarát újrahasznosítására összpontosítanak.

A használt étkezési olajok az újrahasznosítás révén kiváló biokerozinokká alakíthatók. Japán és más országok, mint például Dél-Korea, már előrehaladott projekteken dolgoznak a használt étkezési olajok fenntartható repülőgép-üzemanyaggá való átalakításában. A Hoshino Resorts, egy japán üdülőhely például 2024 áprilisi bejelentése szerint elkezdte a felhasznált főzőolajok gyűjtését, amelyekből fenntartható üzemanyagot állítanak elő. Emellett az IATA és az ICAO is szabályozza a repülési ipar környezetbarát üzemanyagfelhasználását, és ösztönzi az újrahasznosított alapanyagok alkalmazását a repülőgépek üzemeltetésében. A globális közlekedési és energetikai szabályozások egyre inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok irányába mutatnak.

Az UCO felhasználásával készült biokerozin előnyei messze túlmutatnak az egyszerű üzemanyagellátáson. A hagyományos fosszilis üzemanyagokhoz képest ezek az újrahasznosított üzemanyagok jelentősen csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, így hozzájárulva a globális felmelegedés lassításához. Ezen túlmenően a fenntartható repülőgép-üzemanyagok piacának fejlődése új gazdasági lehetőségeket kínál, különösen a fejlett technológiákra építő új iparágak számára, amelyek az élelmiszeripari hulladékok kezelésére specializálódnak.

Az UCO felhasználásának mértéke és a biokerozin iránti kereslet növekedése azonban számos kihívással is jár. A nemzetközi piacokon a használt étkezési olajokkal kapcsolatos csalások és a nem megfelelő kereskedelmi gyakorlatok megjelenése komoly problémát jelenthet. A közelmúltbeli botrányok, például a Kínában alkalmazott használt olajok, amelyek üzemanyagként és élelmiszeripari termékként is forgalomba kerültek, rávilágítanak a szigorú szabályozások szükségességére a globális piacokon. A használt olajok nem megfelelő kezelésének ellenállása érdekében a nemzetközi közösség különböző szabályozási eszközöket és technológiai megoldásokat vezetett be, mint például a bioüzemanyagok blockchain-alapú nyomon követése.

A fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) előállításához szükséges használt étkezési olaj piaci kereslete és termelése az ipari és szabályozói ösztönzők hatására gyorsan növekszik. Ennek hatására a globális bioüzemanyag-iparban is jelentős változások várhatók. Az indonéziai és más ázsiai országokban bevezetett politikák, amelyek előnyben részesítik az UCO alapú bioüzemanyagokat, például a B40 biodízel program, új lehetőségeket kínálnak az iparági szereplők számára. A fenntartható üzemanyagok globális piacának növekedésével a bioüzemanyagok hatékonysága és környezeti előnyei tovább javulhatnak, miközben a használt olajok forrása is bővülhet.

A jövőben az élelmiszeripari hulladékok, mint a használt étkezési olajok, kulcsszerepet játszhatnak az ipari üzemanyag-ellátás fenntarthatóságában. A politikai döntéshozók és az iparági szereplők számára fontos, hogy továbbra is a tiszta és környezetbarát technológiákra összpontosítsanak, miközben biztosítják a globális piacok átláthatóságát és tisztaságát. Az ilyen erőfeszítések hosszú távon hozzájárulhatnak a fenntartható gazdaságok és a klímaváltozás elleni küzdelem sikeréhez.

Miként bírálhatók felül a kormányzati éghajlat-politikai intézkedések a kanadai bíróságokon?

A kanadai jogrendszerben egyre gyakoribbá válik az éghajlatváltozás elleni fellépés jogi keretek közé helyezése, ami komoly kihívások elé állítja a jogalkalmazókat és a jogalkotókat egyaránt. A 2021-es Éghajlatváltozási Felelősségvállalási Törvény (Climate Change Accountability Act, CCAA) rendelkezéseinek nem teljesítése például az egyik olyan ügy, amelyben a bíróságok világosan kimondták, hogy a kormányzati beszámolási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése jogilag vizsgálható kérdés. A Brit Kolumbia Felső Bíróságának ítélete szerint nem a klímapolitikák hatékonyságát vagy bölcsességét kell megítélni, hanem kizárólag azt, hogy a törvényben előírt információk valóban rendelkezésre állnak-e. Ez a megközelítés egyértelműen jelzi, hogy a klímaváltozás jogi szabályozása nem esik kizárólag a politika hatáskörébe, hanem a bíróságok is feladatuknak tekintik az ezekkel kapcsolatos törvényi kötelezettségek betartásának felügyeletét.

A kanadai Alkotmány részeként értelmezett Jogok és Szabadságok Kartája (Charter of Rights and Freedoms) fontos alapot nyújt azoknak a kereseteknek, amelyek szerint a kormányzati tétlenség vagy nem megfelelő cselekvés közvetlenül sérti az egyén alapvető jogait. Különösen a 7. szakaszban garantált élethez, szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jog, valamint a 15. szakasz egyenlőséghez való jogának megsértése képezik a leggyakoribb érveket az éghajlatváltozás elleni perekben. A 7. szakasz értelmezése például már magában foglalja a biztonságos és fenntartható környezethez való jogot, amint azt az Environnement Jeunesse ügyben is megállapították. Az élethez és biztonsághoz való jog sérelmének megállapításához azonban szigorú, kétszakaszos teszt vezet: először is egyértelmű jogsértést kell igazolni, majd meg kell vizsgálni, hogy az sértés összhangban áll-e az alapvető igazságosság elveivel – vagyis nem volt-e önkényes, túlzott vagy aránytalan.

A 15. szakasz pedig a kormányzati intézkedések diszkriminációmentességét védi, megkövetelve, hogy a törvények egyenlő védelmet és előnyöket biztosítsanak minden egyén számára, különösen az életkor, faj, nem vagy fogyatékosság alapján. Az Ontarióban indult Mathur ügyben a keresők azzal érveltek, hogy az alacsony szén-dioxid kibocsátási célok hátrányosan érintik a fiatalabb generációkat, akik egész életükben viselik majd a jelenlegi politikák következményeit. A bíróság azonban megállapította, hogy a fiatalokat ért aránytalan hatások az éghajlatváltozás természetéből fakadnak, nem pedig kizárólag az adott kormányzati célkitűzésekből.

A közjogi kártérítési igények közül a közösségi kár (public nuisance) elve nyújthat alapot a klímaváltozással összefüggő károk megtérítésére. Ez a jogintézmény a közegészség, biztonság vagy kényelem megsértését fedi le, így a környezetszennyezés vagy a közhasználat korlátozása is beletartozik. Ugyanakkor a kereshetőség (standing) nehézségei jelentősek, mivel a közösségi kártérítési perekben speciális, a többségtől eltérő sérelem igazolása szükséges. Ez a szabály ugyan részben enyhíthető a „speciális sérelem elvével” (Special Inj

Hogyan kell optimális fedezeti stratégiát választani egy opció számára?
Hogyan hatnak a lökéshullámok az emberi életre és a technológiára?
Hogyan formálta a Trump-korszak a politikai szatírát, és miért lett az fontos a demokráciának?
Hogyan befolyásolják a médiában való megjelenések a választási esélyeket?
Nyolcadik-tizedik óra ELŐADÁS                   Téma: A többsejtűek alsó birodalma. A szivacsok. A csalánozók.
Óra 13. 7–9. osztály Előadás: A laposférgek törzse Általános jellemzés, felépítés és életmódjuk
Kvantumszámok. Az atomi orbitálé fogalma és gyakorlati példák.
Pályaorientációs tevékenységek terve a makarjevi 2. számú középiskola tanulói számára a Szakmai Oktatás Napjai keretében
Közlekedési Szabályok Utasoknak: Busz, Trollibusz és Villamos Használatához