Kémiaóra a 8. osztályban
Téma: „Kémiai reakciók”
Óra célja: bevezetés a kémiai reakciók fogalmába.
Az óra feladatai:
Oktatási célok: meghatározni a kémiai reakció fogalmát; megismerni a kémiai reakciók jellemzőit és feltételeit, valamint azok alkalmazásait és szerepét az emberiség életében.
Fejlesztési célok: a diákok kreatív és kutató képességeinek fejlesztése, problémamegoldó tanulási módszer alkalmazásával; a megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, általánosítás, beszéd és gondolatok kifejtésének készségei; a kiegészítő információk önálló feldolgozása; egyéni és csoportos munkavégzés.
Nevelési célok: érdeklődés felkeltése a kémia iránt, kölcsönös tisztelet, önbecsülés és önnevelés kialakítása; pozitív pszichológiai légkör megteremtése.
Óra típusa: nem hagyományos (új ismeretek építő műhelymunka)
Módszerek: problémamegoldó, kutató.
Formák: egyéni, csoportos és közösségi munka váltakozása.
Eszközök: utasításkártyák; elektronikus segédanyagok a tankönyvhöz; számítógép, projektor; kémiai reagensek a kísérletekhez (lásd az utasítást).

Óra menete:
I. Szervezési rész
(Cél: pozitív érzelmi légkör kialakítása, a tanulók hangolása és megszervezése.)
Tanár:
Ma különleges óránk lesz – egy kreatív műhely, ahol új ismereteket építünk. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy megmutassa kreatív képességeit, önállóan, csoportban dolgozzon, és fejlessze kutatói készségeit.
A műhelyben nincs értékelés, verseny és rivalizálás. Itt mindenki szabadon mondhatja, amit gondol. Én pedig a mesterek mestere szerepét fogom betölteni, és segítek nektek a mesterekké válásban.

II. Indukció (hangolás)
(Cél: érzelmi ráhangolódás az órára, érdeklődés felkeltése a további munkához)
EOR diákok: kémiai jelenségek (reakciók):

  • tűzifa égése a tűzben,

  • háztartási gáz égése,

  • gyertya égése,

  • tej savanyodása,

  • fotoszintézis,

  • rézedények oxidációja,

  • nyitott üveg szénsavas vízzel,

  • bengáli tűz égése.

Tanár:
Hogyan nevezhetjük közös szóval az összes bemutatott folyamatot?
Elvárt válasz: kémiai jelenségek vagy kémiai reakciók.

III. Új ismeretek felépítése
Tanár:
A mai óránk témája: „Kémiai reakciók”. (Az óra folyamán a fontosabb megjegyzések a füzetbe kerülnek.)
Ez a fogalom lesz a kutatásunk tárgya.
Milyen kérdés merül fel itt? Mit kell megtudnunk?
Elvárt válasz: Mi az a kémiai reakció? Mi történik egy kémiai reakció során, és miben különbözik a fizikai jelenségektől?

Fogalmazzunk meg közösen egy célt és feladatokat a kutatásunkhoz.
(Tanár csak segít, irányít.)
Cél: bevezetni a kémiai reakció fogalmát, mint a kémia fő tárgyát.
Feladatok:

  • meghatározni a kémiai reakció fogalmát,

  • megismerni a kémiai reakciók keletkezésének és lefolyásának lényegét,

  • meghatározni, mi történik a kémiai reakciók során,

  • elsajátítani, hogyan alkalmazzuk a megszerzett tudást az életben.

A probléma megoldása. Laboratóriumi kísérlet végrehajtása.
Tanár:
Most ti lesztek a fiatal kutatók, akik egy kémiai laboratóriumban dolgoznak.
A feladatotok, hogy végezzétek el a kísérleteket, amelyek az utasításban szerepelnek. Szóban válaszoljatok az utasítás 1. pontjában szereplő kérdésekre. Ne feledkezzetek meg a biztonsági szabályok betartásáról. (Munkavégzés csoportokban)

Szocializáció.
A csoportok bemutatják a kísérletek eredményeit, magyaráznak, válaszolnak a kérdésekre.

Tanár:
Most hajtsátok végre az utasítás 2. pontját. Fejezzétek be a füzetben a mondatot: „A kémiai reakció – ez…”
Szocializáció.
A csoportok magyarázatai meghallgatása.
Összehasonlítás a mintával, korrekció, végső fogalom megfogalmazása.
„A kémiai reakció – az anyagok átalakulása, amelyek más összetételűek, szerkezetűek, tulajdonságúak, mint az eredeti anyagok.”

Tanár:
Megválaszoltuk a legfontosabb kérdést – mi az a kémiai reakció? De mit kell még megtudnunk? (A diákok válaszolnak, tanár segít. A reakciók valamilyen változással járnak. Mit gondoltok, hogyan nevezhetjük ezeket a változásokat?)
Elvárt válasz: jellemzők.
Milyen jellemzők alapján állapíthatjuk meg, hogy kémiai reakció történt? Erre a kérdésre segítenek a kísérletek eredményei és az utasítás 3. pontja.
(Munkavégzés csoportokban)
Szocializáció. A tanulók felsorolják a kémiai reakciók jellemzőit.
Összehasonlítás a mintával, korrekció és feljegyzés a füzetbe.

Problémás helyzet kialakítása.
Tanár:
Tudjátok, hogy nehezebb meggyújtani egy nagy rönköt, mint egy vékony gyújtóágat. Nehezebben gyullad meg a szén is. És amikor a faforgácsok érintkeznek a levegővel, szobahőmérsékleten nem gyulladnak meg.
Problémás kérdés: Hogyan magyarázható ez? Mit kell tenni, hogy kémiai reakció történjen?
Elvárt válasz: valamilyen feltételnek teljesülnie kell.
A diákok felsorolják a kémiai reakciók feltételeit. Ha nehézséget okoz, a tanár javasolja, hogy végezzék el az utasítás 4. pontját.
Szocializáció. A diákok felsorolják a kémiai reakciók feltételeit.
Összehasonlítás a mintával, korrekció és feljegyzés a füzetbe.

Tanár:
Hol alkalmazzuk a kémiai reakciókat? Milyen jelentőségük van?
(A diákok válaszolnak.) Az utasítás 5. pontja következik. Hívjuk fel a figyelmet a „Kémia körülöttünk” kiállításra.

A tanár irányításával a diákok megállapítják: a kémiai reakciók hatalmas szerepet játszanak az ember életében és az emberiség számára. Nincs olyan iparág, ahol ne használnák a kémiai reakciók termékeit. Még az élő szervezetek is kémiai laboratóriumok, ahol percenként és másodpercenként különböző reakciók zajlanak.

V. Házi feladat
Kötelező: 26. tétel, 2., 3. kérdés, 139. oldal.
Kiegészítő: 2-3 példa kémiai jelenségekre és azok alkalmazásaira.
Kreatív: találjatok ki rejtvényeket a kémiai jelenségekről, mesét vagy keresztrejtvényt.

VI. Reflexió
A diákok értékelik a saját tevékenységüket az órán.
Tanár: Az asztalon található kártyákon fejezzétek be a mondatokat.
Ma az órán én:

  • megtanultam...

  • érdekes volt...

  • nehéz volt...

  • az érzéseim...

  • fontosnak találtam...

  • megértettem, hogy...

  • éreztem, hogy...

Tanári értékelés: Nagyszerű! Köszönöm mindenkinek az aktív, eredményes és kreatív munkát!

Melléklet 1
Utasítás a csoportos munkához
I. Laboratóriumi kísérletek végrehajtása.

  1. Helyezzen néhány darab meszet (CaCO3) egy kémcsőbe. ÓVATOSAN adjon hozzá egy kevés kénsavat (H2SO4). Mit figyel meg? Lehet-e ezt kémiai reakciónak nevezni? Ha igen, miért? Változik-e az anyag a kísérlet után?

  2. ÓVATOSAN öntsön egy kevés kálium-hidroxid-oldatot (KOH) egy kémcsőbe, majd adjon hozzá ugyanolyan mennyiségű réz(II)-szulfát-oldatot (CuSO4). Mit figyel meg? Lehet-e ezt kémiai reakciónak nevezni? Ha igen, miért? Változik-e az anyag a kísérlet után?

  3. Öntsön egy kevés bárium-klorid-oldatot (BaCl2) egy kémcsőbe, majd óvatosan adjon hozzá ugyanolyan mennyiségű kénsavat (H2SO4). Mit figyel meg? Lehet-e ezt kémiai reakciónak nevezni? Ha igen, miért? Változik-e az anyag a kísérlet után?

II. A füzetbe fejezze be a mondatot: „A kémiai reakció – ez…”
(Ha nehézségei vannak, forduljon a Gabriljan tankönyvhöz, 13. oldal)

III. Sorolja fel a kémiai reakciók jellemzőit. (Segítenek a füzetben tett korábbi feljegyzések.)

IV. Sorolja fel a kémiai reakciók feltételeit. (Segít a Gabriljan tankönyv, 138. oldal.)

V. Hozzon példákat a kémiai reakciók alkalmazásaira.