3. RÉSZ.
TÉMA3 Disszociáció mértéke és konstans. Ostwald hígítási törvénye.
Az Ostwald hígítási törvénye, amely a legtöbb feladat megoldásában alkalmazható ebben a témában, az alábbi képlettel fejezhető ki:
K = α²C / (1 - α), ahol:
K - a disszociációs konstans, C - a moláris koncentráció, α - a disszociáció mértéke.
Ha α << 1, akkor (1 - α) ~ 1, így az egyenlet egyszerűsödik:
K = α²C.
Innen kényelmes közelítő képletekkel dolgozhatunk a számításokhoz:
α = (K/C)¹/², [H+] = αC = (KC)¹/². Erős bázisok esetén, [OH⁻] = αC = (KC)¹/².
Disszociáció mértéke.
-
Feladat. Milyen koncentrációjú oldat esetén lesz a salétromos sav HNO2 disszociációs mértéke 0,02?
Megoldás.
α = 0,02, a kézikönyvben K = 510⁻⁴.
C = K/α² = 510⁻⁴ / 0,02² = 1,25 mol/l. -
Feladat. Számítsa ki a hidrogénionok koncentrációját, a hangyasav Ka és pKa értékét, ha annak 0,15 M oldatának disszociációs mértéke 0,035.
Megoldás.
Határozzuk meg a hidrogénionok koncentrációját:
[H+] = αC = 0,035 * 0,15 = 0,00525 mol/l.
Határozzuk meg Ka és pKa értékeit:
K = α²C / (1 - α) = 0,035² * 0,15 / (1 - 0,035) = 1,910⁻⁴
pKa = - lgK = - lg(1,910⁻⁴) = 3,72.
7.1.1. Erős savak hatása a gyenge savak disszociációjára.
3. Feladat. Számítsa ki a CH3COO⁻ ionok koncentrációját egy oldatban, amely 1 literében 1 mol CH3COOH és 0,1 mol HCl-t tartalmaz, feltételezve, hogy az utóbbi teljesen disszociál.
Megoldás.
Írjuk fel az egyensúlyi állandó képletét:
K = [H+][CH3COO-]/[CH3COOH]
Az ecetsav disszociációja a következőképpen történik:
CH3COOH = H+ + CH3COO-
Nyilvánvaló, hogy [H+] az összes hidrogénion összegéből adódik, amelyet a sósav és az ecetsav biztosít.
Jelöljük [H+] -t az ecetsav esetében x-szel, ekkor [CH3COO-] = x.
Ezért, 1,74*10⁻⁵ = (0,1 + x)x / (1 - x)
Oldjuk meg x-re, hogy választ kapjunk.
-
Feladat. Mennyit kell vízhez adni 100 ml 0,5 M ecetsav-oldathoz, hogy a hidrogénionok száma kétszeresére növekedjen?
Megoldás.
Határozzuk meg a disszociációs mértéket:
α = (K/C)¹/² = (1,7410⁻⁵ / 0,5)¹/² = 0,0059.
Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy a hidrogénionok száma kétszeresére növekedjen, a disszociáció mértékének is duplázódnia kell, tehát 2α-ra kell nőnie.
Az ellentétes művelet:
C = K / (2α)² = 1,7410⁻⁵ / (2 * 0,0059)² = 0,125 M.
Tehát az oldatot 0,5 / 0,125 = 4-szeresére kell hígítani.
Ezért a 100 ml oldathoz 400 ml-re kell növelni az oldat térfogatát, tehát 400 - 100 = 300 ml vizet kell hozzáadni. -
Feladat. Határozza meg a disszociációs mértéket, a hidrogénionok koncentrációját és a pH értéket egy 0,2 M ecetsav-oldat esetén.
Megoldás.
A kézikönyv segítségével határozzuk meg a disszociációs konstans értékét.
K(CH3COOH) = 1,7410⁻⁵.
α = (K/C)¹/² = (1,7410⁻⁵ / 0,2)¹/² = 0,0093.
[H+] = αC = 0,0093 * 0,2 = 0,00186 mol/l. Vagy:
[H+] = (KC)¹/² = (1,7410⁻⁵ * 0,2)¹/² = 0,00186. Látjuk, hogy az eredmény ugyanaz.
pH = - lg[H+] = - lg(0,00186) = 2,73.
Teljesen analóg módon határozható meg a pH gyenge bázisok esetén is, csak az alábbiakat kell figyelembe venni:
[OH⁻] = αC = (K*C)¹/².
pOH = - lg[OH⁻]
pH = 14 - pOH. -
Feladat. Határozza meg a disszociációs mértéket és a pH értéket egy 0,1 M ammónia-oldat esetén.
Megoldás.
A kézikönyv segítségével határozzuk meg a disszociációs konstans értékét.
K(NH3 * H2O) = 1,7610⁻⁵.
α = (K/C)¹/² = (1,7610⁻⁵ / 0,1)¹/² = 0,0133.
[OH⁻] = αC = 0,0133 * 0,1 = 0,00133
pOH = - lg[OH⁻] = - lg(0,00133) = 2,88
pH = 14 - pOH = 14 - 2,88 = 11,12 -
Feladat. Számítsa ki a pH értékét egy pufferoldat esetén, amely 1,64 g nátrium-acetátot tartalmaz 100,0 ml 0,20 N ecetsav-oldatban.
Megoldás.
Az ecetsav disszociációs konstansának kifejezéséből:
K = [CH3COO-][H+]/[CH3COOH], kifejezhetjük a hidrogénionok koncentrációját:
[H+] = K * ([CH3COOH]/[CH3COO-])
Mivel a sav gyenge, [CH3COOH] = Cₛₖᵢₛₗ, tehát az ecetsav koncentrációja.
Ugyanakkor, mivel a nátrium-acetát só és erős elektrolit, [CH3COO-] = Cₛₒₗ.
Ezért, [H+] = K * (Cₛₖᵢₛₗ / Cₛₒₗ)
Ha logaritmusba emeljük az egyenletet és megfordítjuk az előjelet, akkor:
-
lg[H+] = - lgK - lg(Cₛₖᵢₛₗ / Cₛₒₗ). Ekkor, - lg[H+] = pH, - lgK = pKa. Végül,
pH = pKa - lg(Cₛₖᵢₛₗ / Cₛₒₗ).
(Bázisok esetén, például ammónia puffer esetén: pOH = pKb - lg(Cₛₒₛₙ / Cₛₒₗ)
Most már megoldhatjuk a feladatot.
Határozzuk meg a só moláris koncentrációját.
Cₙ = m / Mr * V = 1,64 / 82 * 0,1 = 0,2 mol/l.
[H+] = K * (Cₛₖᵢₛₗ / Cₛₒₗ) = 1,7410⁻⁵ * (0,2 / 0,2) = 1,7410⁻⁵.
pH = - lg[H+] = - lg(1,74*10⁻⁵) = 4,76.
-
Feladat. 50 cm³ 0,1 M CH3COOH (K(CH3COOH) = 1,74*10⁻⁵) oldathoz adjunk 10 cm³ 0,2 M NaOH oldatot. Számítsa ki a pH értéket a pufferoldat számára.
Megoldás.
Határozzuk meg az anyagok mennyiségét a reakció után.
Az ecetsav n = C * V = 0,1 * 0,05 = 0,005 mol. (A térfogatot literben kell mérni, 50 ml = 0,05 l.)
A lúgot n = C * V = 0,2 * 0,01 = 0,002 mol.
Nyilvánvaló, hogy a reakció után a rendszerben 0,005 - 0,002 = 0,003 mol sav és 0,002 mol só lesz.
pH = pKa - lg(Cₛₖᵢₛₗ / Cₛₒₗ) = 4,76 - lg(0,003 / 0,002) = 4,76 - 0,176 = 4,584. -
Feladat. Számítsa ki a pH értékét egy olyan oldatban, amelyben 2 literben 2 mol ammónia és 107 g ammónium-klorid található.
Megoldás.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy ezt a feladatot a téma ismeretében könnyen meg lehet oldani fejben.
Az ammónium-klorid moláris tömegét könnyen megbecsülhetjük fejben, ha összeadjuk a klór és az ammónium-ion tömegét: 35,5 + 18 = 53,5.
Az így kapott moláris tömeget könnyen megszorozhatjuk 2-tel: 53,5 * 2 = 107.
Egyértelmű, hogy 2 mol ammónium-kloridunk van.
Tehát a 2 literes oldatban 2 mol ammónia és ammónium-klorid található.
Ezeket könnyen átválthatjuk moláris koncentrációkká fejben, ha szükséges. C = n / V = 2 / 2 = 1 M (mol/l).
Most nézzük meg, mi történik, ha koncentrációk egyenlőek:
A képlet: pOH = pKb - lg(Cₛₒₛₙ / Cₛₒₗ)
Ha a koncentrációk egyenlőek, (Cₛₒₛₙ / Cₛₒₗ) = 1, és a logaritmus lg(1) = 0.
Mivel a koncentrációk egyenlőek, pOH = pKb - lg(1) = pKb
A pKb értéke a kézikönyvben 4,76.
Ezért pOH = 4,76.
És végül, pH = 14 - pOH = 14 - 4,76 = 9,24.
Hogyan kereshetünk embereket online és milyen információkat találhatunk róluk?
Hogyan befolyásolja a kommunikációs technológia a szupervíziós interakciókat? A rendszerelméleti online szupervízió hatékonysága
Milyen tényezők befolyásolják a szűrőrétegek szerkezeti változásait és a porlerakódás dinamikáját a szűrési folyamatokban?
Hogyan generálhatunk passzív jövedelmet írással?
A 9. Biológia 10-11. osztály Tanulmányozza az előadást. Előadás 7. Citoplazma. Membrán nélküli organellák MEMBRÁN NÉLKÜLI ORGANELLÁK. RIBOSZÓMÁK. Kémiai felépítésük alapján ribonukleoproteinek vagy RNP-k. A riboszómákban megkülönböztetjük a nagy és a kicsi alegységet, amelyek bonyolultan kölcsönhatásba lépnek egymással. A riboszómák képződése az eukariótákban a sejtmagban történik, a nukleolus hálózatában, majd a nagy és a kis alegységek migrálnak a poros komplexekbe a citoplazmába. A pro- és eukarióta riboszómák elsősorban méretükben különböznek egymástól. Az eukarióták riboszómái 25-30 nm, míg a prokariótáké 20-25 nm. Ezenkívül eltérnek a szedimentációs koefficiensekben is. Az eukariótákban a kis alegység rRNS-je 18S, a nagy alegységé 5S, 5,8S, 28S. A prokariótákban a kis alegység rRNS-e 16S, a nagy alegységé 5S és 23S. Az eukarióták kis alegységében körülbelül 34 fehérje, a nagy alegységében körülbelül 43 fehérje található. A prokarióták kis alegységében körülbelül 21 fehérje, a nagy alegységében körülbelül 34 fehérje található. SEJTKÖZPONT Ez az eukarióta sejtek univerzális membrán nélküli organelluma, amely két komponenst tartalmaz: centroszóma centroszféra. A centroszóma egy sűrű, membrán nélküli test, amely főként fehérjéből áll. Itt található a γ-tubulin, amely részt vesz a mikrotubulusok szervezésében.
A periódusos rendszer felépítése, a kémiai elemek tulajdonságainak periodikussága és a vegyületeik oxidációs állapotai
A "KAZÁK HUSSÁROK" FELJEGYZÉSEI – Nikolaj Gumiljov első világháborús emlékei

Deutsch
Francais
Nederlands
Svenska
Norsk
Dansk
Suomi
Espanol
Italiano
Portugues
Magyar
Polski
Cestina
Русский