Az alsó tagozatos tanulók általános iskolai tanulási képességeinek fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv megvalósításának tükrében

Az alsó tagozatos tanulók tanulási képességeinek fejlesztése az Oroszországi Szövetségi Oktatási Szabvány (FSES) megvalósításának keretében

„Mondd el nekem – elfelejtem.
Mutasd meg nekem – megjegyzem.
Vonj be engem – megtanulom.”
Kínai bölcsesség

Az iskola ma gyors ütemben változik, igyekszik lépést tartani a korral. A társadalomban végbemenő legfontosabb változás, amely az oktatás helyzetére is hatással van, a fejlődés felgyorsulása. Ez azt jelenti, hogy az iskolának olyan életre kell felkészítenie a tanulóit, amelyről maga sem rendelkezik teljes képpel. A mai pedagógusnak újra kell gondolnia az általános iskolai oktatás céljait és értékeit, amelyeket az új oktatási szabvány határoz meg.

Ezért ma nem annyira a minél nagyobb mennyiségű tudás átadása a fontos, hanem a gyermek általános kulturális, személyes és kognitív fejlődésének biztosítása, valamint annak az alapvető képességnek az elsajátíttatása, hogy hogyan kell tanulni. Lényegében ez az új oktatási szabványok fő célja, amelyek az általános középfokú oktatás fejlesztő potenciáljának megvalósítását szolgálják.

Az oktatás ezen szakaszának céljai és sajátosságai határozzák meg az általános alapképzés elsajátításának eredményeire vonatkozó követelményeket, valamint azok elérésének szervezeti-pedagógiai feltételeit. A tanulók személyes eredményei közé tartozik az általános iskola végzőseinek értékorientációjának szintje, amely tükrözi egyéni-személyes álláspontjaikat, tanulási motivációikat, társas érzéseiket, személyes tulajdonságaikat.

A tanulók metatantárgyi eredményei azok az univerzális tanulási képességek és interdiszciplináris fogalmak, amelyeket több tantárgy tanulása során sajátítottak el. A tantárgyi eredmények a tanulók környező világ iránti önálló megismerési igényeihez kapcsolódnak – ide tartozik az adott tantárgy tanulása során szerzett speciális ismeretek, új tudás megszerzésének, átalakításának és alkalmazásának tapasztalata, valamint a modern tudományos világkép alapját képező tudáselemek rendszere.

Az oktatási program (OP) megvalósításának elválaszthatatlan részei a következő elvek:

• az iskola tantestületének – alsós tanárok, szaktanárok, pszichológusok, pedagógiai szakemberek és egészségügyi dolgozók – tevékenységének koncepcionális és szervezeti integrációja. A támogató szolgálat célja az optimális pszichológiai és pedagógiai feltételek megteremtése minden gyermek önmegvalósítása és egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Ennek a célnak az elérése számos feladat megoldását feltételezi:

• a tanulás kezdetén és az alsó tagozatról a felső tagozatba történő átmenet során jelentkező mentális túlterhelés és traumák megelőzése,

• korrekciós-logopédiai munka az olvasási és írási zavarok megelőzésére az alsó tagozatos tanulóknál, a vizuális-térbeli funkciók, memória, figyelem, analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztése,

• az egyes személyiségjegyek (felelősségtudat, önállóság), önértékelés, tanulási motiváció dinamikájának vizsgálata,

• a kognitív, érzelmi és akarati területek fejlettségi szintjének vizsgálata, ideértve az oktatás folytatására való felkészültséget is.

2. A tanulók családtagjai teljes értékű résztvevőként vesznek részt az oktatási folyamatban. A szülőket a tanulás minden szakaszában tájékoztatják az oktatás tartalmáról, az értékelési megközelítésekről, a gyermek iskolai beilleszkedésének pszichológiai-pedagógiai támogatásáról, valamint a kisiskolások szocializációjáról. E célból tematikus szülői értekezleteket és pszichológiai-didaktikai konzultációkat tartanak.
   A szülők jelen lehetnek az órákon és a tanórán kívüli tevékenységeken a pszichológussal együtt. A szülők bekapcsolódnak az egészségfejlesztési munkába és a kulturális-szabadidős programok megvalósításába.

3. Tudatos ellenállás szükségessége a modern társadalom objektíven létező negatív jelenségeivel szemben:
   Az oktatási folyamat résztvevőinek jogait és kötelezettségeit a progimnázium és a tanuló szülei közötti társadalmi megállapodás rögzíti.

A GBOU progimnázium általános alapképzési programjának megvalósítási mutatói a következők:

• a tanulók testi és lelki egészségének megőrzése,

• pozitív dinamika az intellektuális és szociális fejlődésükben,

• tartós motiváció és nyitottság a megismerésre – a tanulási vágy és képesség, pszichológiai felkészültség a további tanulmányokra.

Az általános alapképzés egyik legfontosabb célja a Szövetségi Oktatási Szabvány szerint a tanulási tevékenység kialakítása.

Az „univerzális tanulási képességek” kifejezés azt jelenti: a tanulás képessége, vagyis az ember önfejlesztésének és önképzésének képessége tudatosan és aktívan elsajátított új társadalmi tapasztalat útján.

Az oktatási feladatok sikeres megoldása feltételezi, hogy a tanuló:

• tud célokat (feladatokat) kitűzni,

• rendelkezik megoldási módszerekkel, vagy képes új módszereket kialakítani,

• tudja tevékenységét ellenőrizni, értékelni és javítani.

Az oktatás eredményessége abban is megnyilvánul, hogy a tanuló a tanulási folyamat során képes saját maga és mások számára is választ adni az alábbi kérdésekre:
„Mit kell tennem? Miért csinálom ezt? Hogyan csinálom? Hogyan tudom ellenőrizni a helyességét? Hogyan értékelem azt, amit tettem? Hogyan értékelem azt, ahogyan tettem? Hogyan javíthatom ki, ami nem sikerült?”

Így a tanuló személyiségének fejlődése az univerzális tanulási képességek elsajátításán alapul, ez képezi az iskolai oktatás célját és fő eredményét. Eredményes elérésük jelentős mértékben a metatantárgyi univerzális tanulási képességek fejlesztésétől függ. Az ezekkel rendelkező tanuló nemcsak képes megoldani tanulási-felfedezési vagy gyakorlati feladatokat, hanem tudatában is van azoknak az eljárásoknak, amelyeket alkalmazott. Ez lehetővé teszi számára, hogy a leginkább racionális és pontos eljárásokat válassza a tanulási feladatok megoldásához és az oktatási célok eléréséhez – azaz képes legyen irányítani saját tevékenységét.

Az FSES második generációjának kidolgozásakor különös figyelmet fordítottak a kompetenciaalapú és rendszer-alapú tevékenységközpontú megközelítésekre.

Az iskolának és a tanulónak nem pusztán az a feladata, hogy elsajátítsák a matematika, irodalom vagy környezetismeret alapjait, hanem elsősorban az, hogy az egyéni megismerési képességek bővítése és fejlesztése történjen a tantárgyakon keresztül. Az új ismeretek integrációja, általánosítása, értelmezése és azok összekapcsolása a gyermek élettapasztalatával – mindez a tanulás képességének fejlesztésén alapul. Ismeretes, hogy nem az az eredményes, aki csak tud, hanem aki rendelkezik a tudás megszerzésének, rendszerezésének és alkalmazásának mechanizmusaival. Megtanulni tanítani önmagunkat – ez az a feladat, amelyre ma nincs alternatíva az iskola részéről. A modern tanulók igényei kielégítetlenek maradnak, ha nem válhatnak az oktatási folyamat szubjektumává. Ezért kiemelkedően fontossá válik a tanulási képességek (УУД) fejlesztése az információmennyiség növekedésének és gyors elavulásának körülményei között. Az УУД a második generációs szabványok egyik legfontosabb eleme, amely biztosítja a tanulók kulcskompetenciáinak kialakulását.

Sabanova E.A., alsó tagozatos tanító