Végső fogalmazás (összefoglalás) a 2017/2018-as tanévre: Nyitott témakörök és értelmezésük

Záró dolgozat (összefoglaló)
2017-2018 tanév

A végzős osztályok záró dolgozatának lebonyolításával kapcsolatos Tanács, amelynek elnöke N.D. Szolzsenyicina, meghatározott 5 nyitott témakört a 2017/18-as tanévre. A "Rosszijá 1" televíziós csatornán ma jelentették be a záró dolgozat témaköreit O.J. Vasiljeva, az orosz oktatási és tudományos miniszter és V.I. Tolstoij, az orosz elnök tanácsadója.

5 nyitott téma a záró dolgozathoz a 2017/18-as tanévre:

• "Hűség és árulás",

• "Közöny és empátia",

• "Célok és eszközök",

• "Bátorság és gyávaság",

• "Ember és társadalom".

A nyitott témakörökhöz kapcsolódóan konkrét témák (összefoglaló szövegek) dolgozódnak ki minden időzóna számára külön-külön. A konkrét témákat (összefoglaló szövegeket) a vizsga napján juttatják el az oktatási hatóságokhoz.

A 2017/18-as tanév nyitott témaköreinek magyarázata, amelyet a FGBNU "FIPI" szakemberei készítettek el:

1. "Hűség és árulás". Ebben a témakörben lehet beszélni a hűségről és árulásról, mint az emberi személyiség ellentétes megnyilvánulásairól, és filozófiai, etikai, pszichológiai szempontból elemezni őket, miközben életbeli és irodalmi példákhoz fordulunk. A "hűség" és "árulás" fogalmai számos mű központi témái, és a szereplők tettei erkölcsi választás helyzetében jelennek meg, legyen szó személyes kapcsolatokban vagy társadalmi összefüggésben.

2. "Közöny és empátia". Ennek a témakörnek a célja, hogy a diákokat elgondolkodtassa az emberek és a világ iránti különböző hozzáállás típusain (közöny a környezet iránt, mások életére való lelki energia pazarolásának elutasítása, vagy az őszinte vágy, hogy megosszuk mások örömeit és bánatait, segítsünk nekik önzetlenül). Az irodalomban találkozunk, egyrészt olyan hősökkel, akik meleg szívvel reagálnak mások örömeire és bánataira, másrészt olyan szereplőkkel, akik a személyiségük ellentétes, egoista típusát képviselik.

3. "Célok és eszközök". Az ebben a témakörben szereplő fogalmak összefonódnak, és elgondolkodtatják az embert életcéljain, a céltudatos tervezés fontosságán, az eszközök és célok közötti helyes összefüggés megtalálásán, valamint az emberi cselekedetek etikai értékelésén. Sok irodalmi műben találkozunk olyan szereplőkkel, akik szándékosan vagy tévesen rossz eszközöket választottak a terveik végrehajtásához. Nem ritkán kiderül, hogy a jó cél csupán a valódi (alantas) szándékok leple. E szereplőkkel szemben olyan hősök állnak, akik számára a magas célok elérésének eszközei elválaszthatatlanok az erkölcs követelményeitől.

4. "Bátorság és gyávaság". Ebben a témakörben az emberi "én" ellentétes megnyilvánulásainak összehasonlítása szerepel: a határozott tettekhez való készség és a veszély elől való elrejtőzés, a bonyolult, olykor extrém élethelyzetek elkerülésére való hajlandóság. Sok irodalmi műben találkozunk olyan hősökkel, akik bátran cselekednek, és olyan szereplőkkel is, akik gyengeséget mutatnak és nem rendelkeznek akaraterővel.

5. "Ember és társadalom". Az ebben a témakörben szereplő témák a társadalom képviselőjeként szemlélik az embert. A társadalom nagymértékben formálja az egyént, ugyanakkor az egyén is képes hatást gyakorolni a társadalomra. A témák lehetőséget adnak arra, hogy különböző szempontokból vizsgáljuk az egyén és a társadalom problémáját: harmónikus együttműködésük, bonyolult ellenállásuk vagy kibékíthetetlen konfliktusuk vonatkozásában. Legalább ennyire fontos elgondolkodni azon, hogy milyen körülmények között kell az embernek alávetnie magát a társadalmi törvényeknek, és hogyan kell a társadalomnak figyelembe vennie minden egyes ember érdekeit. Az irodalom mindig is érdeklődött az ember és társadalom kapcsolatának problémája iránt, és a kölcsönhatásuk következményeit, akár építő, akár romboló hatásokkal az egyénre és az emberi civilizációra.