A szexualitás és a szeretet kialakulása az emberi életben szoros kapcsolatban áll a korai anya-gyermek kapcsolattal. Freud azt vallotta, hogy a szeretet első tapasztalata a szopás, amely egy rendkívül érzéki élmény, és az anya az első személy, akit az újszülött vágyakozással szemlél. „Nem tudom megadni az elképzelést, hogy milyen fontos szerepe van ennek az első objektumnak a későbbi objektumok megválasztásában, és milyen mély hatással van annak átalakulásaira és helyettesítéseire a szexuális életünk legeldugottabb területein” – írta Freud. A szeretet és a szexuális vágy formálódása tehát már az első pillanatokban elkezdődik, amikor a gyermek az anyja jelenlétében megtapasztalja az érzelmi és fizikai biztonságot.

Az 1960-as években John Bowlby és Mary Ainsworth modern kötődéselmélete, amely Freud néhány meglátását ötvözi az evolúciós elmélettel és a fejlődéskutatással, az anya-gyermek kapcsolat alapvető szerepére világított rá. A csecsemők az első életévükben a szemkontaktus, mosolygás, hangadás, kapaszkodás és más, az anyával való közvetlen interakciók révén egy szoros kötődést alakítanak ki a körülöttük lévő kis számú gondozóval, amelyek közül az anya gyakran a legfontosabb. Evolúciós szempontból a kötődés segíti a csecsemőket abban, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól és egyéb veszélyektől azáltal, hogy biztosítja a közvetlen fizikai közelséget a gondozóval. Az emberi csecsemők születésük pillanataiban rendkívül sebezhetőek, és az a tény, hogy az anyák és csecsemők szinte elkerülhetetlenül kötődnek egymáshoz az evolúciózselébe ágyazódott stratégia része, amely maximalizálja a csecsemők túlélését.

A kötődési modellek rendkívül különbözőek lehetnek. Néhány anya-gyermek pár között rendkívül biztos kötődés alakulhat ki, amely bizalmat és biztonságot ad a gyermeknek, lehetővé téve számára, hogy felfedezze a világot anélkül, hogy félelemmel tekintene rá. Más esetekben, például szorongó kötődésnél, a gyermekek érzelmileg ambivalensek lehetnek a gondozójuk jelenlétében. Elkerülő kötődés esetén a gyermekek távolságot tarthatnak az anyjuktól, hogy megakadályozzák azokat az érzéseket, amelyek túlterhelhetik őket. A diszorganizált kötődés még ritkább és zűrzavart keltő jelenség, amelyben a gyermekek zavarodottak és iránytalanok lesznek az anya jelenlétében. Mindezek a különböző kötődési minták elméletileg mélyebb nyomot hagynak a gyermek agyában, amelyet a kutatók „munkamodelleknek” neveznek. A munkamodell a szeretet működéséről alkotott tudatalatti elvárások összessége, amelyet Freud a későbbi kapcsolatok „páratlan prototípusaként” említett.

Bowlby és Ainsworth elmélete szerint ez a munkamodell az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a szeretet későbbi formálódásában. A csecsemő és az anya közötti kötődés tehát meghatározó szerepet játszik a későbbi életben kialakuló érzelmi kapcsolatokban. Az anya-gyermek kapcsolat az egyik legfontosabb alapja minden későbbi, szorosabb érzelmi köteléknek, függetlenül attól, hogy mi történik a gyermek életében később.

Érdekes módon, még olyan híres személyek esetében is, mint Donald Trump, a korai anya-gyermek kapcsolat befolyásolhatja, hogyan alakulnak ki az érzelmi kötődéseik és a későbbi kapcsolataik. Mary Anne MacLeod Trump, Donald Trump anyja, skót származású nő volt, aki szegénységben nőtt fel, és az Egyesült Államokba költözött, hogy egy jobb életet építsen. Ő volt az a személy, aki Donald számára a szeretet első modelljét adta, még ha nem is ő volt az, aki a legnagyobb hatással volt a személyiségének alakulására.

Donald Trump gyermekkoráról és családi háttérről szóló írások szerint anyja nem játszott olyan kiemelkedő szerepet életében, mint apja, de az anyai szeretet, melegség és biztonság érzése valószínűleg mégis hozzájárult ahhoz, hogy Donald Trump gyermekként az életéhez biztonságos és erős alapot kapjon. Donald Trump az apját tisztelte, de anyját is fontos szereplőként említette az életében. Ez a kétkezi gondoskodás, amit Mary Anne nyújtott neki, és amelyben a szeretet és a biztonság a legfontosabb szerepet játszotta, hozzájárult ahhoz, hogy Trump életének későbbi szakaszaiban képes volt szoros kapcsolatokat kialakítani, miközben megőrizte azokat az elvárásokat, amelyeket a korai kötődésben alakított ki.

Ezeket a kezdeti életeseményeket és kötődési mintákat figyelembe véve, egy fontos szempontot is meg kell értenünk: a korai életszakaszokban megélt kötődési élmények hatással vannak arra, hogyan viszonyulunk másokhoz egész életünk során. A szeretet működésének kialakulása tehát nem csupán a felnőtt kapcsolatokban, hanem az egész személyiségfejlődésben meghatározó szerepet játszik.

MAGA: A Nagyobb Nagy Kép Emlékezetes Története vagy Csak Egy Játék?

Donald Trump politikai üzenete, melyet a "Make America Great Again" (MAGA) szlogen képvisel, mélyen gyökerezik egy olyan narratívában, amely Amerika elvesztett dicsőségét és hatalmát igyekszik visszaállítani. A szlogen egyszerre ígérte vissza a korábbi hatalmas és gazdag nemzetet, miközben megmaradt a nagy betűs történelmi momentumokat keresve. Trump sosem fogalmazta meg pontosan, hogy melyik történelmi korszakot tekinti Amerika legfényesebb időszakának, de a közvélemény gyakran a második világháború utáni éveket, különösen az 1950-es éveket, mint a MAGA szellemiség ideálját említi. Ebben az időszakban Amerika a világ legnagyobb demokráciájaként emelkedett ki, és a szuperhatalmi státusza együtt járt a Szovjetunióval vívott hidegháborús rivalizálással. A nehézipar virágzott, és a jól megfizetett munkások sokasága élvezte a középosztályi életformát, amely számára biztosította a gazdasági stabilitást.

A kérdés, hogy mi történt, hogy Amerika elvesztette a magabiztos vezető szerepét, még mindig nem világos. Trump ugyan sosem tért ki részletesen erre, de a politikai elemzők és történészek széles köre egyetért abban, hogy a vietnami háború, a politikai hazugságok és a háború elvesztése volt az a fordulópont, amely az amerikai társadalom szemében megingatta a hitét saját kormányában és a saját értékrendjében. Ezen kívül a Watergate-ügy és a '70-es évek társadalmi változásai, mint a nők jogaiért és polgárjogokért folytatott harcok is hozzájárultak a nemzet felforgatásához. A fogyasztói társadalom elharapózása, a szekularizáció erősödése és a szexuális forradalom mind olyan kultúrális változások, amelyeket Trump hívei gyakran úgy értelmeznek, mint a hagyományos amerikai értékek elleni támadást.

Ezek a társadalmi átalakulások, a politika fokozódó polarizálódása és a gazdasági helyzet romlása mind hozzájárultak a szélesebb társadalmi elégedetlenséghez. A MAGA szlogen pedig szoros összefüggésben áll a nosztalgiával, amely azt sugallja, hogy az Amerika által elért csúcsok még visszahozhatók, ha a megfelelő vezető kerül hatalomra. A történelemben való visszatekintés és a múlt dicsőségére való vágyakozás mindig is alapja volt az amerikai politikai diskurzusnak, és Trump ezen vágyakat remekül kihasználta, hogy hatalomra kerüljön. Maga a MAGA viszont nem nyújt semmiféle morális értékrendet. A múlt visszahozása önmagában nem tartalmaz etikai, társadalmi vagy erkölcsi célokat. A győzelem maga még nem jelent semmiféle morális győzelmet, ahogy a sportban elért győzelmek sem adnak etikai magyarázatot egy csapat sikerének. Trump politikai stratégiája abban a tekintetben is egy játékhoz hasonlítható, ahol az egyetlen cél a győzelem, bármilyen eszközzel.

MAGA tehát egy erősen instrumentalista narratívát képvisel: az a cél, hogy Amerika ismét a világ legnagyobb csapata legyen. Az egyetlen probléma, hogy a győzelem mértéke nem ad semmilyen társadalmi vagy morális értéket, és nem javasol semmilyen új irányt az amerikai társadalom számára. A győzelem csupán egy cél, amelyet el kell érni, hogy valaki vagy valami nagy legyen. Trump számára ez a narratíva nemcsak hogy a győzelemre fókuszál, hanem eltávolítja a társadalmi felelősségvállalás, az etikai elvek és a közjó gondolatát, amely az amerikai elnöki vezetést hosszú ideig meghatározta.

A MAGA üzenet tehát nem egy olyan történet, amely az amerikai nép számára valódi erkölcsi és társadalmi felelősségvállalást kínál. Az amerikai történelem legnagyobb vezetői, mint Abraham Lincoln vagy Barack Obama, mindig is arra törekedtek, hogy nemcsak egy politikai ideológiát, hanem a társadalmi felelősségvállalás, az emberi jogok védelmét és az etikai értékeket is a középpontba helyezzék. Trump ezzel szemben a politikát mint egy versenyt kezel, amelyben a győzelem a végső cél.

A MAGA tehát egy olyan narratívát alkot, amely nem kínál morális célokat, és nem vezet hosszú távú társadalmi változásokhoz. A politikai győzelem önmagában nem ad morális magyarázatot, és nem hoz létre olyan mélyebb változást, amely valóban megerősíthetné Amerika pozícióját a világban. A történelmi emlékek visszahozása, még ha egyesek számára vonzó is, nem jelenti a társadalom fejlődését, hanem inkább egy örökös visszatérést a régi idők hűvös árnyékába.

Hogyan rendelhetünk ételt a thai éttermekben?
Miért fontos a TPIAT alkalmazása krónikus pankreatitisz kezelésében?
Hogyan mobilizálta az inszurgenst a Tea Party: Stratégiai minták és a helyi szerveződés
A GPS műholdak pályájának relativisztikus korrekciói és az időszinkronizálás
Hogyan működnek a Kronecker szorzatok és az azokkal kapcsolatos tételek?
Miért érdemes csípős vagy szokatlan alapanyagú zseléket készíteni otthon?