A fiatal bevándorlók helyzete, különösen azoké, akik kénytelenek elhagyni otthonukat, figyelmet érdemel. Az új közegbe való beilleszkedés, a kultúrák közötti feszültségek, az elidegenedés érzése és a diszkrimináció mind olyan tényezők, amelyek súlyosan befolyásolják pszichológiai állapotukat. Renos Papadopoulos "A szinergikus terápiás komplexitás megközelítése a kénytelenül elűzött emberek számára" című írásában kiemeli, hogy a traumák és a bevándorló tapasztalatok megértéséhez új szemléletre van szükség, hogy a közvetlen segítségnyújtás valóban hatékony legyen.

Az ilyen jellegű traumák komplexitása nem csupán az egyes emberi történeteket, hanem azok társadalmi és kulturális kontextusát is magában foglalja. A bevándorlók esetében a menekülés gyakran nem csupán fizikai, hanem pszichológiai kényszer is. A szorongás, a veszteség és az idegenség érzése olyan mindennapi élménnyé válik, amely meghatározza életüket. Az emberek, akik kénytelenek elhagyni a „hazát”, gyakran nemcsak a térben, hanem a saját identitásukban is zűrzavart tapasztalnak. A menekültek helyzete gyakran kerül a média fókuszába, de az ilyen témák gyakran egyoldalúan, sztereotip módon kerülnek bemutatásra. Ezért fontos, hogy a szakemberek pontos és érzékeny nyelvezetet használjanak a jelenségek leírására, elkerülve az egyszerűsített vagy félrevezető fogalmi megközelítéseket.

A bevándorlás és diszkrimináció területén való terápiás munka során elengedhetetlen a kulturálisan informált kezelési módszerek alkalmazása. A különböző kultúrák és értékrendek közötti összecsapások kezelése nem csupán a trauma feldolgozásában, hanem a közösséghez való tartozás érzésének erősítésében is szerepet játszik. Az integráció folyamatában a pszichoterapeuták kulcsszereplők, mivel segíthetnek abban, hogy a bevándorlók új környezetükben is megtalálják saját helyüket.

Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi igazságosság kérdésére is. A szegénység és a gazdasági marginalizáció szoros összefüggésben áll a pszichológiai problémákkal, mint a súlyos mentális distressz és a poszttraumás stressz zavar. Rocchietta Tofani „A szocioökonómiai marginalizáció és annak kapcsolata a pszichológiai működéssel: hogyan segíthet a családterápia?” című tanulmányában kifejti, hogy a szegénységben élő családok gyakran generációról generációra örökítik a túlélés állapotát, amelyben a szégyen, a harag, a függőség és az akaratlan passzivitás dominálnak. A családterapeuták szerepe ilyenkor az, hogy erősítsék a családok védő tényezőit, segítve őket a nehézségekkel való megküzdésben.

Az ősi görög tragédia hatása, mint terápiás eszköz, szintén érdekes párhuzamot vonhat a mai pszichoterápiás gyakorlatokkal. Az ókori görög dráma mélyebb megértése lehetőséget biztosít arra, hogy a terapeuta a családokkal és egyénekkel való munkájában komplex, több szinten zajló elemzéseket végezzen. Katerina Theodoraki, aki az ősi görög tragédia terápiás értékét kutató csoport vezetője, arról számol be, hogy Sophocles „Philoctetes” című műve rendkívül erőteljes hatással volt rá, mivel az segített megérteni az emberi küzdelmek örök érvényű és univerzális természetét. A mű mélyen humanista vonásokat tartalmaz, és a személyes, családi, kulturális és társadalmi szinten egyaránt elemzi azokat a kérdéseket, amelyek ma is a középpontban állnak: szeretet, szabadság, élet értelme, halál és a közösségek közötti dinamika.

A görög tragédia terápiás alkalmazása azzal a céllal történik, hogy az egyéni és közösségi szinten az emberek megértsék saját küzdelmeiket, és lehetőséget kapjanak a gyógyulásra, amely nem csupán személyes szinten, hanem társadalmi szinten is jelentős változásokat hozhat. A tragédia olyan történeteket kínál, amelyek segítenek a családoknak, közösségeknek és egyéneknek abban, hogy feldolgozzák a múltat, a trauma élményét, és újraértékeljék saját helyüket a világban.

A családterápia és a közösségi pszichoterápia folyamatosan kihívások elé állítja a terapeutákat, hogy naprakészen és kreatívan reagáljanak a társadalmi változásokra. A szakembereknek mindig friss szemlélettel kell hozzáállniuk a problémákhoz, miközben figyelembe kell venniük a társadalmi összefüggéseket és a kliensek kulturális hátterét. A terápia nem csupán egyéni problémák kezelését jelenti, hanem az egyéni és kollektív élmények közötti kapcsolatokat is. A mai pszichoterápiás világban különösen fontos a mélyebb és szorosabb párbeszéd kialakítása a szakemberek között, hogy a különböző elméletek és módszerek integrálásával a legjobb eredményeket érhessék el.

Hogyan formálják a digitális eszközök a mentális egészségügyi szolgáltatásokat?

A mentális egészségügyi szakemberek számára készült bizonyítékokon alapuló képzés, a csapatmunka és a személyre szabott stratégiák alapvető szerepet játszanak a sikeres digitális intervenciók alkalmazásában. Ezen stratégiák figyelembe veszik a páciensek jellemzőit, mint például a nemet, társadalmi osztályt, klinikai állapotot, az erőforrások és a jogszabályi változások terén végzett megfelelő befektetéseket, valamint a digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést (Berardi et al., 2024). Az ICT-k alkalmazásának legnagyobb akadályai közé tartozik a mentális egészségügyi szakemberek alacsony digitális műveltsége, az erőforrások hiánya, a szabályozási irányelvek tisztázatlansága és az a hit, hogy a digitális technológiák személytelen eszközök, amelyek átrendezhetik a hatalmi viszonyokat, és további terhet rónak a páciensekre és a szolgáltatókra (ibid.). A „technológiai nyomás” veszélye, amikor a nyereségorientált cégek saját termékeiket népszerűsítik a mentális egészségügyi alkalmazások piacán, ahelyett, hogy az emberek valódi szükségleteire keresnének digitális megoldásokat, szintén komoly problémát jelent (Hollis et al., 2018).

A digitális alapú mentális egészségügyi intervenciók formái és a használt terminológia is rendkívül változatos. A beavatkozások típusai között megtalálhatóak az egyszerű weboldal alapú terápiák, amelyek információkat és iránymutatásokat nyújtanak a specifikus problémákhoz (pszichoedukációs megközelítés), az interaktív oldalak, ahol a felhasználók aktívan követhetik az utasításokat (gyakran kognitív-viselkedésterápiás megközelítésekkel), az aszinkron kommunikáció, például e-mailek és fórumok, valamint az online szinkron intervenciók, amelyek videókonferenciák és csevegés formájában zajlanak (Barak et al., 2008; de Bitencourt Machado et al., 2016). Az alkalmazások és a viselhető eszközök is egyre inkább jelen vannak, amelyek különböző mentális egészségi problémák kezelésére szolgálnak (Hollis et al., 2017).

Néhány weboldal-terápia, amely a felhasználók számára támogatás nélkül érhető el, offline pszichoterápiás csomagokat vagy telepíthető programokat kínál, valamint „komoly” játékokat és neurokognitív „agyi edzést” (Hollis et al., 2017). Ezeket az alkalmazásokat a felhasználók bármikor elérhetik, bárhonnan. Egyes eszközök az alapvető kezelés kiegészítéseként online is alkalmazhatóak (Barak et al., 2008), hogy segíthessenek a betegeknek a folyamatos részvételben, például napi hangulati változások nyomon követésében, vagy további információkat szolgáltassanak a terapeuták számára a diagnózisok, változások és krízisek kezelésében (Timakum et al., 2022). Az okostelefonok elterjedtsége lehetőséget ad arra is, hogy a mentális zavarokkal küzdő emberek olyan földrajzi területeken is hozzáférhessenek diagnosztikai és kezelési beavatkozásokhoz, ahol más típusú támogatás nem áll rendelkezésre, valamint lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy online képzéseken és felügyeleten vegyenek részt a távpszichiátria és távpszichológia programok használatában (Naslund et al., 2017).

A digitálisan támogatott mentális egészségügyi beavatkozások típusai között szerepelnek a videokonferencia alapú pszichoterápiák, a vezetett terápiák, webalapú terápiás programok, ahol a felhasználók önállóan dolgoznak különféle feladatokkal, gamifikált programok, chatbotok, valamint személyre szabott programok is, amelyek reagálnak az egyéni szükségletekre (McDonald et al., 2020). A legtöbb esetben ezek az alkalmazások kiegészítik a személyes terápiás foglalkozásokat, és segítenek a felhasználónak a folyamatos önellenőrzésben, a terápia alatt felmerülő problémák nyomon követésében, és a további fejlődés érdekében szükséges információk megszerzésében. Az online pszichoterápia, különösen a videokonferenciák révén, az egyik legközelebb álló formája a hagyományos személyes terápiás élménynek, és valóban komoly lehetőséget kínál azok számára, akik nem férnek hozzá hagyományos szolgáltatásokhoz (Smith et al., 2023).

A gyermekek és serdülők mentális egészségügyi szolgáltatásai terén, amelyek világszerte hiányosak, a digitális technológiák fontos szerepet játszanak. A képernyős diagnózis, pszichológiai támogatás és az egyes hagyományos közösségi programok kiegészítéseként alkalmazott digitális eszközök segíthetnek a szülőknek, tanároknak és gyermekeknek egyaránt (Fatori & Polanczyk, 2019; Naslund et al., 2017). Például a kognitív-viselkedésterápia (CBT) egyes serdülőkori depressziók kezelésére szolgáló programja a terápiás ülések során tableteket alkalmazott a készségek és tudás fejlesztésére, valamint SMS emlékeztetőket küldött a feladatok elvégzésére (Kobak et al., 2015). A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ezek a technológiával támogatott intervenciók hatékonyak a serdülőkori depresszió kezelésében. Hasonlóan, az online CBT a gyermekeknél, akik poszttraumás stressz zavarral küzdenek, szignifikáns tünetcsökkenést és enyhülést eredményezett mind a gyermekek, mind a gondozók számára (Stewart et al., 2020).

Azonban az online eszközök és mobilalkalmazások széles választéka, amelyek a gyermekek és serdülők számára elérhetők, gyakran szabályozatlanok, ami aggodalmakat vet fel a biztonság, a használhatóság, a titkosság és a hatékonyság tekintetében (Campaioli et al., 2017; Hollis et al., 2018). Az e-mentális egészségügy kutatásának világméretű terjedését Timakum et al. (2022) több mint 6000 bibliográfiai adatbázisból származó adatokat elemezve vizsgálta, amelyek a digitális mentális egészségügy, pszichiátriai zavarok, információtechnológia és önmenedzsment területeit érintették. A kutatások az 2000-es évek utolsó évtizedének végén robbantak fel, és bár a fejlődés gyors, az alkalmazott technológiai újítások alkalmazása még nem éri el ugyanazt a tempót.

Miért elkerülhetetlenek a shell crossing-ek a Ruban modellben?
Miért fontos a Starlink internet szolgáltatás indítása Indiában?
Hogyan örökíthetjük meg a fény és árnyék drámai táncát?
Miért a félelem és a propagandák irányítják a modern politikát?
Miért volt Marcus Aurelius az ellentéte Lucius Verusnak, és hogyan vált Commodus a Római Birodalom egyik legrosszabb császárává?