Miért fontos a Párizsi Megállapodás?

Trump döntése, hogy figyelmen kívül hagyja a klímakárosodás tudományos tényeket és a klímaváltozás hatásainak magas kockázatait, felelőtlen nemcsak saját népével szemben, hanem minden emberrel és az egész élővilággal szemben ezen a bolygón. Az amerikai kormányzat az elavult technológia előnyben részesítése mellett az innovációt és átalakulást elutasítja. Ezzel elzárkózik az ipari forradalom következő, hatalmas előnyöket és hasznokat kínáló szakasza, a dekarbonizáció vezető szerepének kihasználásától. Thomas Stocker, az IPCC egykori éghajlati tudományi társelnöke és a berni Egyetem környezeti fizikai tanszékének vezetője is hangsúlyozza ezt.

A Párizsi Megállapodás jelentősége kiemelkedő. Ez a megállapodás az országok elkötelezettségét tükrözi, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és gyorsan megszüntessék a fosszilis tüzelőanyagokkal való függőséget. Mivel a globális klímaváltozás mindenkit érint, a megállapodás nem csupán az ipari nemzetek felelőssége, hanem minden egyes állam kötelessége is, hogy hozzájáruljon a célok eléréséhez.

A COP konferenciák évről évre fontos szerepet játszanak, és 2018 decemberében a lengyelországi COP24 különösen fontos volt. Ezen találkozók célja, hogy az országok tisztázzák a nemzeti, azaz az Intended Nationally Determined Contributions (INDC) és a Nationally Determined Contributions (NDC) hozzájárulásaikat, valamint megújítsák elkötelezettségüket a Párizsi Megállapodás iránt. Ezen találkozók lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az országok képviselői és tudósai megosszák tapasztalataikat a technológiai fejlesztések, a mérséklési intézkedések és a finanszírozás terén.

A Párizsi Megállapodás emellett az egyes országok közötti együttműködés egyik legfontosabb kerete. Ahogy a világ számos nemzete igyekszik csökkenteni az emissziókat és fenntarthatóbb jövőt építeni, úgy az Egyesült Államok, bár nem csatlakozott hivatalosan a megállapodáshoz, politikai és gazdasági szinten is hatással van a globális közösség céljaira. Az olyan országok, mint Kína, Norvégia, Skócia vagy Dánia, már komoly lépéseket tettek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére, és ezzel példát mutatnak a globális közösség számára.

A fenntarthatóság felé vezető úton való előrehaladás elengedhetetlen a tudományos és politikai közösség szoros együttműködését igényli. Az idei és következő évek COP konferenciái kulcsszerepet játszanak abban, hogy a nemzetek ne csupán beszéljenek a céljaikról, hanem konkrét lépéseket is tegyenek a globális felmelegedés mérséklésére.

Mindezek mellett elengedhetetlen, hogy az emberek tisztában legyenek a klímaváltozás hatásaival. A tengerszint emelkedése, a hőhullámok, az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási jelenségek mind mindennapjaink részévé válnak, és ezek hatásai már most is érzékelhetők. A tudományos közösség folyamatosan dolgozik a jelenségek előrejelzésén és mérséklésén, de az emberek személyes felelőssége is kulcsszerepet játszik. A fenntartható életmódra való áttérés, az energiahatékonyság növelése és a helyi közösségek aktivizálása mind olyan lépések, amelyek hozzájárulnak a globális klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez.

Hogyan súlyosbodhat a helyzet? A klímaváltozás hatásai és a globális válaszok

A klímaváltozás előre nem látható mértékben befolyásolja a bolygónkat, és a tudósok egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező évtizedekben olyan gyors változásokra kell számítanunk, amelyek már most is érzékelhetők. Az Északi-sarkvidéki jégtakaró gyors olvadása, amely évente 300 köbkilométernyi jeget veszít, az egyetlen, de nem elhanyagolható példa arra, hogyan változnak az alapvető földrajzi és éghajlati viszonyok. A jégolvadás felgyorsítja a tengerszint emelkedését, ami már most is számos part menti város és ország életét veszélyezteti.

A tudományos közösség egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy a globális hőmérséklet emelkedését 1,5 °C-ra kell korlátozni ahhoz, hogy elkerüljük a legrosszabb következményeket. Bár a tudósok és szakértők egyöntetűen figyelmeztetnek a 2 °C-os növekedés elfogadhatatlanságára, a 1,5 °C-os cél eléréséhez globális együttműködésre van szükség. E cél elérése rendkívül nehéz lesz, de nem elérhetetlen, ha az összes ország elkötelezi magát a fenntartható fejlődés mellett.

A klímaváltozás következményei nemcsak a környezetre, hanem az emberi társadalomra is hatással vannak. Az amerikai elnök, Donald Trump döntései, amelyek csökkentették a környezetvédelmi intézkedésekre fordított költségvetést és felszámolták a tiszta energiára vonatkozó szabályozásokat, súlyos károkat okozhatnak a globális erőfeszítésekben. Azonban nem mindenki osztja ezt a pesszimista hozzáállást. Az Egyesült Államok egyes városai, mint New York, Miami vagy San Francisco, saját programokat indítottak, hogy megvédjék lakóikat a tengerszint emelkedésének és az extrém időjárási eseményeknek a hatásaitól. Ezen városok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és megújuló energiákra építenek.

Azonban nemcsak a városok, hanem a globális közösség számára is elengedhetetlen, hogy közösen küzdjünk a klímaváltozás ellen. A párizsi klímamegállapodás egyik alapvető célja, hogy minden ország vállaljon kötelezettséget a káros kibocsátások csökkentésére és a fenntarthatóság elősegítésére. Még ha az Egyesült Államok elnöke és adminisztrációja ellenáll is, számos más nemzet, köztük Franciaország, Japán, Dél-Afrika, Németország és mások elkötelezték magukat a klímaváltozás elleni küzdelem mellett.

A tudósok és a környezetvédelmi szakértők figyelmeztetései nemcsak a jövőre, hanem már most is érvényesek. A különféle ökoszisztémák, beleértve az óceánokat, a szárazföldi növény- és állatvilágot, valamint a mezőgazdaságot, mind rendkívüli veszélyekkel szembesülnek. Az ipari mezőgazdaság és a vegyi anyagok, különösen a peszticidek használata, drámai csökkenést eredményezhetnek az rovarok és más élőlények populációjában, amelyek a biológiai sokféleség fenntartásához elengedhetetlenek. Az ilyen mértékű biodiverzitásvesztés nemcsak az élővilágot, hanem az emberi életet is közvetlenül érintheti.