A Városi Autonóm Középiskola „4. Számú Gimnázium” Chemia Munkaprogramja a 8. B, M osztály diákjai számára

A városi Cheboksary központi iskolai önálló oktatási intézmény „4. Számú Gimnázium” Cheboksary város önkormányzatának közoktatási intézménye

„Megvizsgálva”
A Műszaki Szolgáltató Irányító
4. Számú Gimnázium
Cheboksary város
_____ /______________ /
Jegyzőkönyv száma: ____ dátum:
„___” _________2011.

„Megerősítve”
Oktatási és Tudományos Munkákért Felelős Igazgatóhelyettes
4. Számú Gimnázium
Cheboksary város
_____ /______________ /
„___” _________2011.

„Jóváhagyva”
Igazgató
4. Számú Gimnázium Cheboksary város
_____ Konovalova N.V.
Rendelet száma: _______ dátum:
„_” _________2011.

MUNKATERV
Kémia tantárgyból a 8B, M osztály számára

Megvalósítás időszaka: 2011-2012-es tanév

A program a következő alapján készült:
„A kémia tantárgy tanterve 8-11. osztályos iskolák számára” – Eryomin V.V., Kuzmenko N.E., Lunin V.V., Drozdov A.A., Terenin V.I. – M.: Drofa, 2008.

Tankönyv (cím, szerző, kiadó, év):
„Kémia”, Eryomin V.V., Kuzmenko N.E., Lunin V.V., Drozdov A.A., Terenin V.I. – M.: Drofa, 2006.
Készítette:
Tanár(ek): Lapteva Evgenia Pavlovna, felső szintű szakképzettség

Óraszám:
Osztály
Heti óraszám
Éves óraszám
Tartalék órák
8
3
102
5

PÁLYÁZATI KÉPESÍTÉS
A természet- és műszaki tudományok területén a kémia tantárgy kiemelt szerepet játszik a természeti törvények megismerésében, a társadalom anyagi életében, az emberiség globális problémáinak megoldásában, a tudományos világkép kialakításában, valamint az emberek ökológiai kultúrájának nevelésében.
A tantárgy célja:
A tanulók felvértezése a kémiai alapismeretekkel, amelyek szükségesek a mindennapi élethez, és alapot adnak a kémiai tudás későbbi elmélyítésére a középiskolai években, valamint a helyes környezetvédelmi magatartás kialakítása.

A kémia tanulásának feladatai:
Alapvető kémiai ismeretek megszerzése a tanulók számára: a legfontosabb tényezők, fogalmak, kémiai törvények és elméletek, a tudományos nyelv, világképi jellegű általánosítások.
Képesség fejlesztése a kémiai jelenségek megfigyelésére és magyarázatára a természetben, a laboratóriumban és a mindennapi életben.
Speciális készségek kialakítása: anyagok kezelése, egyszerű kísérletek elvégzése biztonsági szabályok betartásával, kémiai tudás helyes alkalmazása a természethez és a mindennapi élethez kapcsolódóan.
A kémia humanista irányultságának feltárása, szerepe az emberiség előtt álló fő problémák megoldásában, és hozzájárulás a tudományos világkultúrához.
A tanulók személyiségének fejlesztése: intelligenciájuk és erkölcsi fejlődésük, a humanista kapcsolatok és az ökológiai szempontok érvényesítése a mindennapi életben és munkavégzésük során.

A tantárgy szerepe a fő ismeretek, készségek és kulcskompetenciák kialakításában:

A munkaterv alapja a következő:
„A kémia tantárgy tanterve 8-11. osztályos iskolák számára” – Eryomin V.V., Kuzmenko N.E., Lunin V.V., Drozdov A.A., Terenin V.I. – M.: Drofa, 2008.
A program megvalósítása a következő tankönyv alapján történt: Eryomin V.V., Kuzmenko N.E., Lunin V.V., Drozdov A.A. Kémia. 8. osztály – M.: Drofa, 2006.

A munkaterv eltérései az ajánlott programtól:

1. Az „Bevezetés” szakaszban gyakorlati munka zajlik: „Ismerkedés a laboratóriumi eszközökkel. Biztonsági szabályok a kémiai laboratóriumban.”

2. Csökkentettük az óraszámot az 1. témánál (alapvető kémiai fogalmak) – 2 órával. Új fogalmak kerültek be: valencia, mól, moláris tömeg, a vegyület elemeinek tömegaránya. További órák kerültek be (4 óra) a számítási feladatok és kémiai reakciók egyenleteinek megoldásának gyakorlására. Különös figyelmet fordítottunk a reakcióegyenletek írására és az anyagmegmaradás törvényének betartására – 3 óra.

3. A 2. téma: „Oxigén, hidrogén, víz, oldatok” gyakorlati munkát tartalmaz: „Hidrogén előállítása és tisztaságának meghatározása” a kémiai kísérletek, gázok előállítása és gyűjtése, valamint azok fizikai és kémiai tulajdonságok szerinti megkülönböztetése érdekében. Az „allotropia” és „allotrop módosítás” fogalmakat is bevezettük, mivel alapvetőek a tudományos világnézet kialakításához.

4. A 3. téma: „A szervetlen vegyületek alapvető osztályai” óraszáma csökkentve lett (1 órával), mivel az anyagot tömörebbé tettük.

5. A 4. téma: „D. I. Mendelejev periódusos törvénye” a „koordinációs szám” fogalma helyett az „oxidációs állapot” fogalmat vezettük be. Új fogalmak: „oxidáló és redukáló ágensek”, „elektron egyensúly”. Bevezetésre került 3 óra az oxidációs-redukciós alapok tanulmányozására.

6. Az év végén 5 óra tartalék időtartam.

Témakörök

1. Bevezetés – 2 óra

2. Alapvető kémiai fogalmak – 28 óra, 1 óra

3. Oxigén, hidrogén, víz, oldatok – 24 óra, 1 óra

4. Szervetlen vegyületek alapvető osztályai – 21 óra, 1 óra

5. D.I. Mendelejev periódusos törvénye, atom felépítése, kémiai kötés – 22 óra, 1 óra

6. Tartalék – 5 óra

Összesen: 102 óra, 4 óra

Keresztterületi kapcsolatok:
Matematika (feladatok megoldása)
Fizika (molekulák és atomok szerkezetének tanulmányozása, periódusos törvény, anyagok fizikai tulajdonságai)
Biológia (kémiai elemek és vegyületek szerepe az élő szervezetek életében, kémiai anyagok hatása az egészségre)
Ökológia (humanista kapcsolatok kialakítása és ökológiai szempontú viselkedés a mindennapi életben és a munkában)
Földrajz (kémiai elemek és vegyületek előfordulása a természetben, legcélszerűbb alkalmazási módok)
Technológia (élelmiszerek használata, biztonsági előírások) stb.

A tanulók felkészültségének követelményei:
A kémia tantárgy tanulmányozása után a 8. osztályos tanulónak tudnia kell:
Kémiai szimbólumok: kémiai elemek jelei, kémiai vegyületek képletei, kémiai reakciók egyenletei
Alapvető kémiai fogalmak: kémiai elem, atom, molekula, relatív atom- és molekulatömegek, ion, kémiai kötés, anyag, anyagok osztályozása, mól, moláris tömeg, kémiai reakciók, reakciók osztályozása, oxidációs állapot, valencia, oxidáló és redukáló ágensek, oxidáció és redukció;
Kémiai törvények: anyagmegmaradás törvénye, állandó összetétel törvénye, periódusos törvény.

Tudnia kell:
Nevezni a kémiai elemeket, vegyületeket
Elmagyarázni az atom (rend) számát, a kémiai elemek helyét a periódusos rendszerben, az elemek tulajdonságainak változását a periódusokon és főcsoportokon belül.