A tanulói kutatási munkák felépítése, logikája és formai követelményei

A kutatási munkák szerkezete, logikája és formázása

I. Ajánlások kutatási munka (kísérleti vagy elméleti) megírásához.

1. A kutatási munka szerkezete és logikája.
A kutatási munka, mint minden alkotói tevékenység, csak önkéntes alapon lehetséges és hatékony. A tanulói kutatások az órákon kívül, az iskolai tananyagon túl, önálló vagy szakköri formában végezhetők.
A kutatási munka főbb szakaszai a következők:
Probléma megtalálása – mit kell tanulmányozni.
Téma – hogyan nevezzük meg.
Aktualitás – miért szükséges e problémát tanulmányozni.
Kutatás célja – milyen eredmény várható.
Hipotézis – mi nem nyilvánvaló a vizsgált tárgyban.
Újdonság – mi az, amit a kutatás során újként fedeztek fel.
Kutatási feladatok – mit kell elvégezni elméletileg és kísérletileg.
Irodalmi áttekintés – mit tudunk már a problémáról.
Kutatási módszertan – hogyan és mit vizsgáltunk.
Kutatási eredmények – saját adatok.
Következtetések – rövid válaszok a kitűzött feladatokra.
Jelentőség – hogyan befolyásolják az eredmények a gyakorlatot.

Vizsgáljuk meg részletesebben ezeket a szakaszokat.
A kutatási munka szerkezete szabványos, és ettől nem lehet eltérni. A kutatás kezdeti kidolgozásában két fő részt különböztetünk meg: metodológiai és eljárási.
Először is meg kell határozni, mit kell tanulmányozni – ez a probléma.

A probléma megoldható legyen, és eredménye hozzon valós hasznot a kutatás résztvevőinek. Ezután ezt meg kell nevezni – téma.
A téma legyen eredeti, tartalmazzon meglepő, szokatlan elemet, és a munkát viszonylag gyorsan el lehessen végezni.
Meg kell indokolni, miért érdemes ezt a problémát jelenleg tanulmányozni – ez az aktualitás.
A kutatásban meg kell határozni a célt – milyen eredményt várunk, milyen formában képzeljük el azt még az elérés előtt. A cél általában egy bizonyos jelenség vizsgálata.
Fontos meghatározni a hipotézist és a védendő állításokat. A hipotézis az események előrejelzése, valószínű ismeret, amelyet még nem bizonyítottak. A hipotézis kezdetben sem nem igaz, sem nem hamis – egyszerűen nincs bizonyítva.
A védendő állítások azok, amelyeket a kutató lát, de mások talán nem. Ezek a munka során megerősíthetők vagy elvethetők. A hipotézisnek megalapozottnak kell lennie, azaz szakirodalmi adatokkal és logikai érvekkel alátámasztottnak.

A cél és a hipotézis meghatározása után megfogalmazzuk a kutatási feladatokat. A feladatok nem azonosak a céllal. A kutatás célja egy, de a feladatok többes számúak lehetnek. A feladatok mutatják meg, mit fogunk tenni. Megfogalmazásuk szorosan kapcsolódik a kutatás szerkezetéhez. Külön feladatokat lehet kijelölni az elméleti és a kísérleti részre.

Ezt követi a **kutatási móds