Útmutató az érettségi írásbeli vizsgára való felkészüléshez a 2016/2017-es tanévben

A 2016/2017-es tanév záró dolgozatának megírására és lebonyolítására vonatkozó módszertani ajánlások közzététele

Az Oktatási és Tudományos Felügyeleti Szolgálat és a Pedagógiai Mérési Szövetségi Intézet (FIPI) módszertani ajánlásokat dolgozott ki a 2016/2017-es tanév záró dolgozatának előkészítésére és lebonyolítására.

A záró dolgozat (összefoglaló) hagyományosan december első szerdáján, február első szerdáján és május első munkanapján kerül megrendezésre. A 2016/17-es tanév fő időpontja a záró dolgozat megírására december 7., szerdája. A dolgozatot újra megírhatják azok a tanulók, akik elégtelen eredményt értek el, nem jelentek meg a záró dolgozaton (összefoglalón), vagy nem fejezték be annak írását elfogadható okokból február 1-én és május 3-án.

A záró dolgozat sikeres megírása a 11. osztályos tanulók számára belépőt jelent az állami végső vizsgára a középiskolai programok alapján. A fogyatékkal élő tanulók vagy mozgáskorlátozott diákok és fogyatékkal élők a dolgozat helyett záró összefoglalót írhatnak.

Az ajánlások meghatározzák azokat a dokumentumokat, amelyeket a korábbi évek végzősei és a fogyatékkal élő tanulók a dolgozaton való részvételhez benyújtaniuk kell.

A záró dolgozat (összefoglaló) megírásának időtartama 3 óra 55 perc (235 perc). A fogyatékkal élő tanulók, mozgáskorlátozott diákok és fogyatékkal élők esetében a dolgozat írási ideje 1,5 órával hosszabbodik.

Az ajánlásokban szerepel a dolgozat lebonyolításának rendje, beleértve a fogyatékkal élő tanulók különböző kategóriáira vonatkozóan, a dolgozat (összefoglaló) ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények feldolgozásának módját.

A 2016/17-es tanév záró dolgozatra vonatkozó módszertani anyagok elérhetők az Orosz Oktatási Felügyelet weboldalán, a FIPI weboldalán, valamint az Egységes Állami Vizsga hivatalos tájékoztató portálján az érettségizők és szervezők számára.

A dolgozatra való felkészüléshez az ajánlások tartalmazzák azokat a magyarázó megjegyzéseket, amelyek az év folyamán az érettségire javasolt nyitott témák sajátosságait részletezik:

1. „Ész és érzelem”. A téma az ész és érzelem mint az ember belső világának két legfontosabb összetevőjének elgondolkodtatására épít, amelyek hatással vannak az egyén törekvéseire és tetteire. Az ész és érzelem lehetnek harmonikus egységben, de akár bonyolult konfliktust is alkothatnak, amely belső személyiségkonfliktust eredményez.

2. „Tisztesség és becstelenség”. A téma két pólusra épít, amelyek az ember választásával kapcsolatosak: hűségesnek maradni a lelkiismerethez, követni a morális elveket, vagy elárulni, hazudni és képmutató módon cselekedni.

3. „Győzelem és vereség”. A téma lehetőséget ad a győzelem és vereség különböző szempontokból való elgondolkodásra: társadalmi-historikus, morális-filozófiai, pszichológiai szempontból. A gondolkodás kapcsolódhat külső konfliktusos eseményekhez az egyén, a társadalom vagy a világ életében, valamint az egyén belső küzdelméhez önmagával, annak okaihoz és eredményeihez.

4. „Tapasztalat és hibák”. Az irányzat lehetőséget ad arra, hogy megfontolják az egyes emberek, nemzetek, vagy az egész emberiség szellemi és gyakorlati tapasztalatainak értékét, azokat a hibákat, amelyeket a világ megértésében elkövetünk, és a tapasztalatszerzés során szerzett életbeli hibák következményeit.

5. „Barátság és ellenségeskedés”. A téma az emberi barátság értékét, a kölcsönös megértés elérésének módjait célozza, különböző emberek, közösségek és népek között, valamint az ellenségeskedés forrásait és következményeit.

Az ajánlásokban a dolgozatok elemzésére is példákat találhatunk, hogy azok megfelelnek-e az érdemek, önállóság, téma megfelelősége, érvelés, kompozíció és a gondolkodás logikájának, valamint a helyesírás és íráskészség követelményeinek.

Az ajánlások egy külön szakasza a záró összefoglaló előkészítésének szentelt.