Hogyan készítsünk kiváló projektet vagy kutatást? (Emlékeztető diákoknak)

„Hogyan írjunk és alakítsunk ki egy kiváló projektet vagy kutatást”
(emlékeztető a tanulónak)

Oktatási projekt

Képzeld el, hogy „Az én egyedi születésnapom” projektet készítjük. (Minden példa erre a témára félkövér dőlt formában van kiemelve.)

Bevezetés

1. Mely nagy tudásterülethez vagy képességekhez kapcsolódik a projekted? Milyen témáról szól? Miről szól?

Ősidők óta a vendégek asztalhoz fogadása tudás és művészet volt, amely garantálta a jó szomszédi és baráti viszonyokat, az üzleti sikert és a családi boldogságot. Valójában az ünnepi lakoma hagyományai és sajátosságai a nemzeti kultúra részét képezik. Én is meg akartam sajátítani ezt az ókori és egyúttal modern tudást, hogy barátaimat és szeretteimet szép, ínycsiklandó és vidám lakomával örvendeztessem.

2. Miért tartod e témát aktuálisnak? (modernnek, szükségesnek jelen pillanatban)

3. Mi a gyakorlati jelentősége? Kinek, mikor és hol lehet hasznos a munkád?

4. Fogalmazd meg világosan és konkrétan a célt: mit akarsz elérni az elvégzett munkával (nevezd meg a fő eredményt).

Cél: egy érdekes és különleges lakomát szervezni a születésnapomra a barátaim számára.

5. Most határozd meg a feladatokat. Általában ezek azok a lépések, amelyeket meg kell tenned a cél eléréséhez. Ha jó projektet akarsz készíteni, a feladatokat az alábbi blokkok szerint kell építened:

• referátumos (megtudni, mi ismert már a témádról),

• referátumos‑analitikus (kiválasztani a megszerzett tudásból, hogy mi az, ami neked ténylegesen megfelel a célod alapján — például megtudhatod, hogy az Amazon erdőiben élő törzsek hogyan szerveznek ünnepi asztalt, de eldöntheted, hogy alkalmazod-e ezeket az adatokat vagy sem — lehet, hogy semmit nem alkalmazhatsz, vagy épp ellenkezőleg, kialakítod a saját verziódat. Csak a te döntésed és célod képzete teszi lehetővé, hogy a szakirodalmi áttekintésből kiválaszd az alapot a saját eredményedhez. Ezzel éred el projekted egyediségét),

• kutatói – ez lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem. Lehet, hogy szeretnéd kideríteni barátaid gasztronómiai preferenciáit, akiket a születésnapra meghívsz — ebben az esetben felmérést kell végezned. De lehet, hogy már mindent tudsz, és nem szükséges további kutatás,

• gyakorlati – a megvalósítás forgatókönyvének (konkrét lépések) kialakítása azzal, amit már megtanultál és kutattál, és maga a megvalósítás — a mi példánkban a születésnap megszervezése,

• analitikusan összegző – itt ki kell értékelni az egész munkát és levonni a következtetéseket.

Ezen blokkok alapján alakítod ki a feladatokat.

Feladatok:

• megismerkedni az ünnepi lakoma történetével és a vendéglátás nemzeti hagyományaival;

• a szerzett információ alapján meghatározni az ünnepem stílusát;

• barátaim ízlésének (gasztronómiai preferenciáinak) feltárása külön erre készített kérdőív alapján;

• összeállítani az étlapot és lebonyolítani az ünnepet;

• gyakorlati ajánlásokat kidolgozni azoknak, akik szeretnének egyedi születésnapot rendezni az én tapasztalatom alapján.

Nevezd meg azokat a munkamódokat és eszközöket, amelyeket a projekted megvalósításához használsz (ezek lesznek az eszközeid és módszereid).

Eszközök és módszerek:

• irodalom- és internetkutatás;

• kérdőívezés;

• megfigyelés;

• konyhatechnikai módszerek.

Fő rész

Kutatói rész és gyakorlati megvalósítás
Ha döntöttél, hogy szükséges a kutatás, írd le a kutatás elveit és az információgyűjtés módját (ha kérdőív, akkor kit, mikor és hogyan kérdezel meg — a mellékletben hasznos a kérdőív elhelyezése, akár néhány érdekes egyéni adat is). Ezután ismertesd az eredményeket átlagolt formában. Vonj le következtetéseket arról, hogyan használod fel az eredményeket az ötleted (ünnep) megtervezéséhez.
Írd le, hogyan tervezed most (a megszerzett tudás és/vagy kutatás után) megvalósítani az elképzelést. Döntsd el, milyen anyagokat fogsz dokumentálni a lebonyolítás során, hogy később mellékletbe helyezhesd őket.
Kit hívsz meg?
Hogyan fog kinézni az asztal?
Lesz-e „kulturális program”?
Ki vezeti a lakomát, szükséges-e ez?
Mi lesz az étlap?
Biztonsági technikai sajátosságok az ünnepség lebonyolításánál stb.
Tartsd meg és értékeld az elért eredményeket:

• minden megtervezett rész megvalósult-e,

• ha nem, miért és milyen hatással járt ez,

• mi lett volna érdemes másként csinálni jövőben,

• elégedett vagy-e (te magad) a munkáddal.

Következtetések

Értékeld, hogy az elért eredmény megfelel-e a kitűzött célnak. Értékeld az eredmény minőségét. Elérted-e azt, amit a projekt során szerettél volna? Ha nem, mi lehet az oka?
Alaposan vizsgáld meg, hogy sikerült-e megvalósítani a feladatokat.

Ne feledd, hogy a nyomtatott projektmunka (projekt, kutatás, referátum) írásos forma esetén a következő struktúrát kell követnie:

• címlap

• tartalom (oldalszámokkal)

• a szövegben kiemelve: bevezetés, fő rész (saját címet is hordozhat — ilyenkor nem használod a „fő rész” megnevezést), gyakorlati (kutatói) rész — szintén lehet saját cím alatt — eredmények és azok elemzése, következtetések

• irodalomjegyzék

Oktatási kutatás

Most képzeld el, hogy „Az én egyedi születésnapom” kutatást végzünk. (Minden példa erre a témára félkövér dőlt formában van kiemelve.)

Bevezetés

1. Mely nagy tudásterülethez kapcsolódik a kutatásod? Milyen témának szentelted? Milyen jelenségek összefüggését akarod vizsgálni ebben a területen?

Ősidők óta a vendégek asztalhoz fogadása tudás és művészet volt, amely garantálta a jó szomszédi és baráti viszonyokat, az üzleti sikert és a családi boldogságot. Valójában az ünnepi lakoma hagyományai és sajátosságai a nemzeti kultúra részét képezik. Én is meg akartam sajátítani ezt az ókori és egyúttal modern tudást, hogy létrehozzam a saját, minden másétól eltérő születésnapomat, és elkápráztassam barátaimat.

2. Miért tartod a témát aktuálisnak? (modernnek, szükségesnek)

3. Mi a gyakorlati jelentősége? Kinek, mikor és hol lehet hasznos a munkád?

4. Fogalmazd meg világosan és konkrétan a célt: mit akarsz elérni az elvégzett munkával (nevezd meg a fő eredményt).
   Cél: meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek egy lakomát egyedivé és megismételhetetlenné tesznek, és vizsgálni, hogyan befolyásolják ezek az emberi meglepetés mértékét.

5. Most határozd meg a feladatokat. Általában ezek azok a lépések, amelyeket meg kell tenned a cél eléréséhez (a hipotézis igazolásához vagy cáfolásához). Ha jó kutatást akarsz készíteni, a feladatokat az alábbi blokkok szerint kell építened:

• referátumos (megtudni, mi ismert már a témádról), különösen fontos megtalálni a már ismert definíciókat azoknak a jelenségeknek, amelyeket vizsgálsz (mi a „lakoma”, mit jelent az „egyediség”, hogyan értelmezhető a „meglepetés”),

• referátumos‑analitikus (kiválasztani a megszerzett tudásból, mi az, ami ténylegesen szükséges a célod és az elképzelésed alapján — például már tudod, mit jelent a meglepetés viselkedési, beszédbeli, fiziológiai szinten, és ismered a lakoma olyan részeit, amelyeket kiválasztanál a saját születésnapodon. Az így alkotott hipotézis az lesz, hogy hogyan befolyásolják a választott részek a meglepetés megjelenését. Ez a hipotézis lehet igaz vagy hamis.),

„Feltételezzük, hogy az intellektuálisan izgalmas és eredeti kulturális program nagyobb mértékben befolyásolja a meglepetést, mint a kulináris rész.”
„Feltételezésünk azon alapul, hogy a meglepetés inkább az elme működésével – az ember világfelfogásának folyamatával – van kapcsolatban, mint az ízélmények kombinációjára adott reakcióval.”

• kutatói – ez a munkád fő része, itt gyűjtöd azokat az adatokat, amelyek segítenek igazolni vagy cáfolni a hipotézist,

• gyakorlati – ez lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem. Alapul véve a felismert törvényszerűségeket, elkészíthetsz módszertant egyedi és meglepő születésnapok szervezésére és kipróbálhatod azt, akkor gyakorlati rész alakul ki; vagy maradhatsz csak a törvényszerűségek feltárásánál,

• analitikusan összegző – itt értékelned kell az egész munkát és levonni a következtetéseket.

Ez alapján határozod meg a feladatokat. A kutatásban a feladatok olyan lépéseket jelentenek, amelyek lehetővé teszik a hipotézis igazolását vagy cáfolatát.

Feladatok:

• megismerkedni az ünnepi lakoma történetével és a vendéglátás nemzeti hagyományaival;

• a megszerzett információ alapján meghatározni azokat a lakomaelemeket, amelyek egyedivé teszik az ünnepet;

• vizsgálni a „meglepetés” fogalmát és a rá gyakorolt hatás módjait;

• összeállítani az étlapot, az intellektuális kulturális programot és lebonyolítani az ünnepet;

• kidolgozni módszereket vendégeim meglepetésének fokának ellenőrzésére;

• feltárni az összefüggéseket a lakoma részei és a meglepetés mértéke között;

• gyakorlati ajánlásokat kidolgozni azoknak, akik egyedi születésnapot szeretnének rendezni az én tapasztalatom alapján.

Nevezd meg azokat az eszközöket és módszereket, amelyeket alkalmazol a projekten (ezek lesznek az eszközeid és módszereid).

Eszközök és módszerek:

• irodalom- és internetkutatás;

• kérdőívezés;

• megfigyelés;

• konyhatechnikai módszerek.

Tehát az objektum: a születésnapi lakoma szervezése, tárgy: annak lehetősége, hogy a lakoma szervezése befolyásolja az ember meglepetését.

Fő rész
Irodalmi áttekintés (referátumos rész)

1. A referátumos részben érdemes kiemelni a történelmi áttekintést (ki, hogyan és hol rendezett lakomát) és a létező megközelítéseket a problémád megoldására (ki és mit javasol most). Próbálj kapcsolatot találni a modern megközelítés és a történelmi (kulturális) háttér között (mi az, ami a múltból ma is használatos). Mivel a témád a lakomán kívül más tudásterületeket (pl. pszichológia) is érint, külön fejezetet szentelsz a meglepetés jelenségének (ugyanezen sorrendben – történelmi háttér, ismert modern adatok stb.).

2. Értékeld az információ előnyeit és hátrányait (mi tetszett, mit fogsz alkalmazni). Fogalmazd meg azokat az elveket, amelyek a megszerzett tudásból következnek, és amelyeket kutatásod alapjául helyezel. Határozd meg a módszereket a vizsgálandó összefüggések tanulmányozásához – hogyan fogod igazolni, hogy a kulturális program befolyásolja a meglepetést (pl. mérni fogod az alsó és felső állkapocs távolságát, vagy számolod a fejmozgásokat egységnyi idő alatt, vagy speciális akusztikai műszerrel mérheted a nyelvcsattogás hangerejét).

3. Lehet, hogy konkrétan meghatározod, mit kell tenned a gyakorlati részben, és eldöntöd, hogy szükséges-e az egyáltalán. Ha igen, fogalmazd meg ezeket a pozíciókat következtetésként a referátumos részben.

Kutatói rész

1. Írd le a kutatási tervet (mikor, mit és milyen módszerekkel vizsgálsz).

2. Ismertesd az adatokat. Mutasd be, ha lehetséges, táblázatokban, grafikonokban a leginkább alátámasztó adatokat. (Minden mellékeset mellékletbe helyezd.)

3. Elemezd, melyek azok az egyértelmű összefüggések, amelyeket csak egyértelmű módon lehet értelmezni — például, ha az ünnepi program alatt minden vendég abbahagyta az evést, eltávolodott az asztaltól, teljesen bevonódott a programba, élményt és hálát fejezett ki a szervezőnek, akkor valóban a kulturális program volt a meghatározó.

4. Azokon a területeken, ahol az összefüggés számodra nem nyilvánvaló, felvetheted a feltételezést, hogy miért alakult ki így.

Gyakorlati rész

Következtetések

1. Véleményed szerint igazolható vagy cáfolható a hipotézised?

2. Értékeld, hogy az elért eredmény megfelel-e a kitűzött célnak. Értékeld az eredmény minőségét. Elérted-e azt, amit a kutatás során szerettél volna? Ha nem, mi okozhatta?

3. Mi volt a kutatás fő sikere? Mi az, ami feltétlenül sikerült?

4. Milyen területeken lett volna érdemes mélyebben foglalkozni?

5. Alaposan vizsgáld meg, hogy sikerült-e megvalósítani a feladatokat.

6. Értékeld a feladatok és a végrehajtott tevékenységek összhangját – minden tevékenység a feladatokból következett-e? Ha igen – akkor a cél és feladat meghatározása helyes volt, ha nem – mit hiányoltál vagy mi volt fölösleges? Miért? Hogyan lehet ezt jövőben hasznosítani? Adj magadnak ajánlásokat.

7. Kinek és hol lehet hasznos az eredményed? Mit adott neked személyesen a projekt? Milyen képességek, készségek, személyes tulajdonságok fejlődtek és erősödtek?

8. Mi újat és váratlant fedeztél fel a munkád folyamán? Mihez kapcsolódik?

9. Tervezed-e folytatni a munkát? Ha igen, milyen irányban?

Ne feledd, hogy a nyomtatott kutatási munka (projekt, kutatás, referátum) írásos alakja esetén a következő struktúrát kell követnie:

• címlap

• tartalom (oldalszámokkal)

• a szövegben kiemelve: bevezetés, fő rész (saját címet is viselhet — ekkor nem használod a „fő rész” kifejezést), gyakorlati (kutatási) rész — szintén lehet saját címmel — eredmények és azok elemzése, következtetések

• irodalomjegyzék