A vállalatok más informatikai rendszereinek adatbázisaiból való integráció lehetőséget ad arra, hogy a globális trendek és a helyi realitások találkozzanak egy analitikai keret segítségével. A technológia, a feladatok, a kultúra, a struktúra, a hatalom, a stratégia, a szabályozás, a társadalom és a piacok közötti kölcsönhatások figyelembevételével egy átfogó képet kaphatunk az üzleti rendszerek komplex dinamikájáról. Ezt csak a digitalizáció előrehaladása teszi lehetővé, amelynek segítségével alkalmazhatóvá válik a mesterséges intelligencia. Az AI eszközök az egyetlenek, amelyek képesek kezelni az ember számára dinamikusan összetett kölcsönhatásokat gazdaságilag hatékony módon. Míg a képelemző algoritmusok alkalmazása a minőségbiztosításban (QA) gyors ütemben növekszik, a nagy nyelvi modellek egyre inkább a folyamatok utasításainak elemzésére és tervezésére szolgálnak.

A technológiai infrastruktúra növekvő függősége új, és bizonyos esetekben szigorúbb követelményeket támaszt a biztonságkezelés iránt, ezáltal az IMS-re (Információs Menedzsment Rendszerek) is hatással van. Az AI alkalmazása kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy ellensúlyozza a döntéshozatal standardizálódását és bürokratizálódását, miközben lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak humán szakértelmükkel és társadalmi kapcsolataikkal hozzájáruljanak a munkafolyamatokhoz, megelőzve az elidegenedést. A minőségmenedzsmentnek olyan megoldásokat kell találnia, amelyek javítják a munkavállalók objektív és szubjektív biztonságérzetét az AI használatával és a kollaboratív robotok (cobots) alkalmazásával kapcsolatban. A cobotok különösen nagy kihívást jelentenek, mivel az emberek és robotok közös munkája folyamatosan növekvő kölcsönhatást eredményez.

A biztonságérzet szubjektív aspektusa különös figyelmet igényel, mivel az emberek, még ha a mérnöki szempontból minden biztonsági előírás teljesül is, nem érzik magukat biztonságban, ha személyesen nem bíznak a termékben. Az emberi lények biztonságérzete a személyes szükségletek kielégítésére épít. Maslow szükséglet-piramisának elmélete szerint a fiziológiai szükségletek, a biztonság, a szeretet, az önbecsülés és az önmegvalósítás közötti szoros összefüggés alapján a biztonságérzet megjelenése formálódik. A technológia fejlődése, különösen az Ipar 5.0 korában, új dimenziókat ad ennek a kérdésnek, mivel az emberek most már együtt dolgoznak a cobotokkal – nemcsak a termelés részeként, hanem közvetlenül egymás mellett. A cobotok nemcsak abban kell hogy biztonságosak legyenek, hogy megfeleljenek a termékbiztonsági előírásoknak, hanem elengedhetetlen, hogy a munkavállalók biztonságérzete is biztosítva legyen, miközben dolgoznak velük.

A biztonságérzet biztosítása érdekében fontos, hogy a termékek tervezési fázisában figyelembe vegyük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a felhasználói biztonságérzetet. Az autóiparból származó példák, különösen az autonóm vezetés területéről, jól illusztrálják ezt a jelenséget. A biztonságérzetet számos tényező befolyásolja, és ezek interakciói növelhetik vagy csökkenthetik a hatásukat. Az autonóm járművek biztonsági modellje 17 különböző hatástényezőt azonosított, és ezek az alábbi öt kategóriába sorolhatók: irányítás, védettség érzése, mérés, külső hatások és a vezető testhelyzete.

Az „irányítás” kategória magában foglalja a gép-ember interakciós rendszerek (HMI) és a fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS) hatásait, amelyek közvetlenül befolyásolják a jármű biztonságát. Az „irányítás” szempontjából elengedhetetlen, hogy a HMI megfelelően reagáljon a felhasználói interakciókra, így az akusztikai, haptikus és vizuális tényezőket is figyelembe kell venni. Az „adatok” mérésére szolgáló tényezők – mint például a fény, zaj vagy szagok – az egyes személyek számára különböző módon érzékelhetők, de mégis objektíven mérhetők. A külső tényezők, mint a hőmérséklet vagy a páratartalom, szintén hatással vannak a felhasználói komfortra, amely szubjektív biztonságérzetet alakít ki.

A jármű vezetőjének testhelyzete, az ülés megfelelő kialakítása és a mozgási szabadság mind objektív, mind szubjektív tényezőket egyaránt magában foglal. Az ülésbeállítás lehetősége és az ergonomikus tervezés pozitívan befolyásolják a biztonságérzetet, míg a gép kezelőfelületek (pl. gombok, kijelzők) elrendezése és visszajelzései szintén kulcsszerepet játszanak.

A termékbiztonság megértése és kialakítása tehát nemcsak technikai szempontból fontos, hanem a felhasználók személyes élményére és érzéseire is figyelmet kell fordítani. Az autonóm járműveknél, a cobotoknál és egyéb új ipari technológiai eszközöknél a felhasználói biztonság és a biztonságérzet nem választható el egymástól. Azok a rendszerek, amelyek képesek biztosítani mindkettőt, képesek maximálisan kihasználni a technológiai fejlődés előnyeit, miközben fenntartják a felhasználók bizalmát és elégedettségét.

Hogyan segíthet a közlekedési pszichológia és a 4-E modell a biztonság menedzsmentjében?

A közlekedési pszichológia és a biztonság menedzsment egyre inkább elválaszthatatlanul összefonódnak, különösen a közlekedési balesetek csökkentésére irányuló erőfeszítések során. A közlekedési pszichológia alapvető pszichológiai mechanizmusokat és modelleket alkalmaz, amelyek lehetővé teszik a közlekedési környezet biztonságának javítását, figyelembe véve az emberi viselkedést és döntéseket. A 4-E modell (Enforcement - Kényszerítés, Education - Oktatás, Engineering - Műszaki intézkedések, Encouragement - Bátorítás) segít megérteni, hogyan lehet a legjobban integrálni ezeket a pszichológiai elveket a közlekedésbiztonsági intézkedésekbe.

A közlekedési pszichológiai modellek és fogalmak segítenek megérteni, hogy a balesetek megelőzéséhez nemcsak a szabályok betartatása és a mérnöki megoldások szükségesek, hanem az emberek motiválására és viselkedésük megértésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A 4-E modell ezen alapelveket alkalmazza, hogy egy holisztikus megközelítést kínáljon a biztonság növelésére.

Az Enforcement (Kényszerítés) a szabályok szigorú betartatására vonatkozik, és figyelembe veszi, hogyan reagálnak az emberek a büntetésekkel. A közlekedési pszichológia ezen a téren olyan válaszokat ad, amelyek segítenek megérteni, hogy a büntetésekkel való fenyegetés hogyan befolyásolhatja a viselkedést. Az emberek nem mindig csak a félelem miatt követik a szabályokat, hanem az egyéb motiváló tényezők, például a közvetlen következmények is fontosak.

Az Education (Oktatás) szintén alapvető szerepet játszik a közlekedésbiztonságban. A közlekedési pszichológia segít abban, hogy a közlekedők számára világos, érthető és hatékony oktatási programokat hozzunk létre, amelyek nemcsak a szabályok és előírások megtanulására összpontosítanak, hanem a balesetek megelőzésének pszichológiai hátterét is tárgyalják. A pszichológiai modellek itt is segítenek abban, hogy hogyan lehet az információkat a legnagyobb hatékonysággal átadni, figyelembe véve a tanulás és viselkedés változásának mechanizmusait.

A Engineering (Műszaki intézkedések) fogalma magában foglalja azokat a technikai megoldásokat, amelyek segítenek csökkenteni a balesetek kockázatát, például a közlekedési infrastruktúra, járműbiztonság és a jelzések fejlesztése. A pszichológiai szempontokat figyelembe véve ezen intézkedések nemcsak technikai jellegűek, hanem arra is figyelmet fordítanak, hogyan érzékelik és értékelik az emberek ezeket a változtatásokat. A pszichológiai kutatások és modellek hozzájárulnak ahhoz, hogy hogyan lehet a műszaki változtatásokat hatékonyabban bevezetni a közlekedési rendszerbe.

Az Encouragement (Bátorítás) a viselkedés pozitív ösztönzésére vonatkozik, és annak megértésére, hogy miként lehet a közlekedők belső motivációit felhasználni a biztonság növelésére. A közlekedési pszichológia itt a pozitív visszajelzések és jutalmazások alkalmazására fókuszál, amelyek segíthetnek a kívánt viselkedésformák kialakításában. A pszichológiai kutatások szerint a bátorítás sokkal hatékonyabb lehet a szabályok betartására, mint a büntetési rendszerek.

A 4-E modell alkalmazása a közlekedésbiztonság területén tehát nem csupán a szabályok és technikai intézkedések kombinációja, hanem egy holisztikus, pszichológiai megközelítést is kínál, amely figyelembe veszi az emberi viselkedés alapvető pszichológiai mechanizmusait. A biztonság növelése érdekében az embereket nemcsak kényszeríteni kell, hanem motiválni és oktatni is, hogy a közlekedési környezetben a viselkedésük a kívánt irányba változzon.

A biztonság menedzsment területén a 4-E modell sikeres alkalmazása azért is fontos, mert az emberi hibák és a pszichológiai faktorok gyakran azokat a kulcsfontosságú tényezőket jelenthetik, amelyek meghatározzák a közlekedési balesetek kockázatát. Ezért elengedhetetlen, hogy a közlekedésbiztonság minden aspektusát átfogó módon kezeljük, figyelembe véve a pszichológiai, technikai és oktatási szempontokat egyaránt.

A közlekedési pszichológia és a biztonság menedzsment közötti kapcsolat kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon hatékony változásokat érjünk el a közlekedésbiztonság területén. A megfelelő pszichológiai modellek és a 4-E koncepció alkalmazása hozzájárulhat a közlekedési környezet biztonságosabbá tételéhez, amely végső soron a közlekedők életét és egészségét védi.