A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményei és a választói döntések mélyebb megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a választók milyen szempontok alapján hozták meg döntéseiket. Különösen a vidéki Iowában élők tapasztalatai és gazdasági nehézségei határozták meg az irányt, amelyet a választók az elnökválasztás során képviseltek. A vidéki Iowában élők számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kormányzat nem reagál megfelelően az igényeikre, és a társadalmi jóléti szolgáltatások megszorításai tovább mélyítették a gazdasági küzdelmeiket. Ennek következményeként a vidéki választók olyan politikai üzeneteket keresnek, amelyek jobban rezonálnak a mindennapi problémáikkal. Ahogyan Troy Price (2019) fogalmazott: „A vidéki Iowában élők már érzik, hogy el vannak hanyagolva. Már úgy érzik, hogy a városaik szétrobbannak és eltűnnek... Mi nem adtunk nekik olyan üzenetet, ami azt éreztette volna velük, hogy mellettük állunk. Hogy értük harcolunk.” Az üzenet fontossága kiemelt szerepet kapott a 2016-os választás során, különösen a vidéki és városi választók közötti különbségek értékelésében.

Donald Trump kampányának „Make America Great Again” szlogenje különösen vonzó volt vidéki Iowában. Trump gazdasági ígéretei – mint a jobb munkabérek és gazdasági megújulás – reményt adtak azoknak, akik érezték, hogy a gazdaság már nem szolgálja őket. Egy északkelet-Iowában élő demokrata válaszadó szerint Trump „nagy ígéreteket tett, amelyek jobbnak tűntek a jövőben.” Ezzel szemben Hillary Clinton kampánya nem sikerült meggyőzőnek a vidéki választók számára, sőt, sokan úgy érezték, hogy Clinton nem is törődött velük. Az ő kampányában nem volt olyan üzenet, amely összhangban lett volna azokkal a kihívásokkal, amikkel a vidéki emberek szembesültek. Egy délkelet-Iowában élő demokrata válaszadó például azt mondta: „A demokraták által felvetett kérdések nem találtak visszhangra a vidéki területeken. Ez egy rendkívül konzervatív megye, és a legfontosabb témák az abortusz és a melegek voltak.” Clinton kampányának autentikusnak tűnt a városi területeken, de vidéken nem sikerült igazán kapcsolatba lépniük a választókkal.

A legnagyobb különbséget a választók között az jelentette, hogy a vidéki Iowában élők továbbra is olyan politikai vezetőt kerestek, aki képes javítani közösségeiken, emelni a munkabéreket és biztosítani a jobb egészségügyi ellátást. Ezzel szemben a városi választók nem helyeztek akkora hangsúlyt ezekre a kérdésekre a jelölt választásakor. Clinton üzenete nemcsak hogy nem rezonált a vidéki választókkal, de sokan úgy érezték, hogy Clinton kifejezetten figyelmen kívül hagyta őket. Az ő „Buta emberek kosara” megjegyzése különösen káros hatással volt a vidéki választókra, akik ezt egy elitista megnyilvánulásnak tartották, és tovább növelte az elidegenedést. A választók egy jelentős része számára ez a megjegyzés meghatározó volt, és sokan érezték, hogy Trump sokkal inkább kapcsolatban van a vidéki emberek problémáival.

A 2016-os választás tehát nem csupán egy politikai versengés volt, hanem sokak számára egy lehetőség, hogy változást hozzanak. Politikai elemzők már régóta tudják, hogy a választók gyakran visszatekintve, úgynevezett „retrospektív” módon értékelik a politikai helyzetet. Azok a választók, akik úgy vélték, hogy a nemzet gazdasága rossz irányba halad, inkább Donald Trumpot támogatták. Az exit pollok adatai szerint azok a választók, akik a gazdaság állapotát „rossznak” ítélték, 62%-ban Trumpot választották, míg mindössze 31%-uk választotta Clintont. Iowában ez az arány még nagyobb volt: 71%-22%. Trumpot különösen azok támogatták, akik személyesen is úgy érezték, hogy pénzügyi helyzetük rosszabbá vált. Egy közép-Iowai demokrata válaszadó szerint a gazdasági nehézségek különösen élesek voltak a vidéki közösségekben, ahol sokan továbbra is „lassan vérzik és szenvednek.”

A változásra való igény, amelyet a választók kifejeztek, nemcsak a gazdasági problémákra összpontosított, hanem a politikai rendszer iránti csalódottságot is tükrözte. A választók egyre inkább úgy érezték, hogy az establishment nem tudja megoldani a problémáikat, és hogy ideje új politikai megoldásokat keresni. Az emberek azt gondolták, hogy Trump, mint kívülálló, képes lesz megtörni a washingtoni politikai status quo-t. Sok választó szerint Trump volt az, aki valóban foglalkozott a vidéki közösségek problémáival, míg Clinton nem mutatott ilyen elkötelezettséget. Így hát a 2016-os választás egy valódi változást hozó választás volt, amely egyértelműen tükrözte a politikai és gazdasági rendszer iránti elégedetlenséget.

Az ilyen típusú politikai elemzésnél elengedhetetlen megérteni, hogy a választások kimenetele nem csupán a politikai ideológia, hanem a gazdasági és társadalmi feltételek függvénye is. A vidéki választók számára a gazdasági helyzet javítása, a munkalehetőségek és az alapvető jóléti szolgáltatások biztosítása volt a legfontosabb tényező. Ezen kívül a változás iránti vágy olyan mély társadalmi és politikai válságot tükrözött, amelyet az amerikai politikai establishment nem tudott megfelelően kezelni.

Miért fontosak a választók, akik nem tartoznak egyik párthoz sem, és hogyan alakítják a választásokat Iowában?

Az Egyesült Államok politikai táját az egyik legérdekesebb jelenség az, amikor a választók nem kötelezik el magukat egyik politikai párt mellett sem. Iowában ez különösen fontos, mivel az állam hagyományosan swing state-ként ismert, ami azt jelenti, hogy az itt leadott szavazatok gyakran dönthetnek a választás kimeneteléről. Az ilyen független vagy „No Party” választók viselkedése jelentős hatással lehet arra, hogy melyik párt kerül előnybe az államban, és hogyan alakulnak a helyi és országos politikai erőviszonyok.

2016-ban és 2018-ban is látni lehetett, hogy az ilyen választók hajlandók elhagyni pártjaikat, ha úgy érzik, hogy egy másik jelölt jobb alternatívát kínál számukra. A 2016-os választások például arra világítottak rá, hogy míg a demokraták és republikánusok is képesek alkalmanként elhagyni pártjukat, a legnagyobb hatást a függetlenek, vagyis a „No Party” szavazók gyakorolják. 2016-ban például több mint egyharmaduk nem párthoz kötődött, és ezek a választók kulcsfontosságú szerepet játszottak a kampányok kimenetelében.

A „No Party” választók viselkedésének pontos megértése szükséges ahhoz, hogy megértsük, miért Iowában ennyire volatilis a politikai helyzet. Az ilyen szavazók egy része például hajlamos volt Trumpra szavazni, de nem feltétlenül azonos ideológiai háttérrel rendelkeztek, mint a republikánus párt hagyományos bázisa. A 2016-os választások után egyre inkább egyértelművé vált, hogy az új szavazók, akiket Trump vonzott be a politikai folyamatokba, jellemzően nem párthoz kötődtek. A statisztikák is azt mutatták, hogy a Trumpra szavazók közül sokan nem vettek részt az Iowai Kaukuszokon, és politikai hovatartozásuk is változó volt. A legfontosabb tanulság itt az, hogy nem csupán a párton belüli politikai dinamika, hanem a politikai táj folyamatos változása is nagy hatással van a szavazások eredményeire.

A jövőbeli kutatások, amelyek a független választók viselkedését vizsgálják, különösen fontosak lesznek, hiszen egy olyan szegmenst céloznak meg, amelyet eddig nem vizsgáltak átfogóan. Az ilyen választók viselkedésének megértése nemcsak Iowában, hanem más államokban is kulcsfontosságú lesz, hiszen a függetlenek gyakran dönthetnek egy-egy választás kimenetele felett. Ráadásul nem csupán azok a függetlenek fontosak, akik már régóta azonosulnak ezzel a politikai pozícióval, hanem azok is, akik egy adott kampány során kerültek előtérbe. Az új választók vonzása egy politikai kampány számára kulcsfontosságú lépés lehet, hiszen ők azok, akik gyakran meghatározzák a választás eredményét.

Az Iowai 2020-as Kaukusz és az elnökválasztás előtt kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen szerepet játszanak majd ezek a „No Party” választók. Az előző ciklusok tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a politikai kampányoknak figyelembe kell venniük ezen csoportok viselkedését. Az új szavazók bevonása és az általuk preferált politikai programok figyelembe vétele különösen fontos lesz, hogy sikeresen versenyezzenek a választás során. Az Iowában zajló politikai diskurzus évről évre tanulságos, hiszen itt nem csupán a pártpolitikai erőviszonyok, hanem a független szavazók és az új választók hozzáállása is meghatározó tényező.

Fontos megjegyezni, hogy a „No Party” szavazók nem homogén csoportot alkotnak. Különböző hátterű, érdeklődésű és politikai preferenciájú emberek alkotják őket. A jövőbeli kutatásoknak és politikai elemzéseknek ezért alaposabban kell foglalkozniuk ezen választók politikai motivációival és döntési folyamatával. Az ilyen elemzések segíthetnek megérteni, hogy miként lehet őket elérni, és milyen tényezők motiválhatják őket arra, hogy egy adott kampány mellett döntsönek. A jövőbeli politikai győzelmekhez elengedhetetlen, hogy a kampányok sikeresen szólítsák meg ezt a sokszínű csoportot, amely alapvetően befolyásolhatja a választásokat Iowában és más, hasonló politikai helyzetű államokban.

Hogyan befolyásolja a biztonsági mérnöki tudományok fejlődése a műszaki termékek és rendszerek megbízhatóságát és biztonságát?
Hogyan használták a rasszizmust és a libertarianizmust a demokrácia szétverésére?
Miért minimális az u funkció a brachistokrón problémában?
Miért hiányzik az empátia a nárcisztikus vezetőkből, és milyen következményekkel jár ez a társadalomra nézve?
Milyen értékek mentén formálódik az amerikai társadalom bevándorláshoz való viszonya?