Hogyan válasszunk megfelelő jelöltet, és miért elengedhetetlen a célok kitűzése a sikerhez?

Az emberi tényező beemelése a döntéshozatalba természetes módon szubjektivitást eredményez. Ritkán fordul elő, hogy két jelölt egyformán alkalmas legyen egy pozícióra, ám gyakran előfordul, hogy egyesek többet tudnak adni a munkához, mint amit elsőre várnánk – például iparági fókusz, friss ötletek vagy korábbi kapcsolatok formájában. Ezért kiemelten fontos a gondos előkészítés, amely segít fókuszált maradni: mindkét jelölt képes ellátni a feladatot? Ha igen, akkor a plusz képességek vagy tulajdonságok eldönthetik a mérleget. Alternatív megoldásként érdemes nem fizetett vagy próbamunkát adni a jelölteknek, hogy megfigyeljük, hogyan teljesítenek. Ugyanakkor soha nem szabad elfelejteni, hogy más ígéretes jelöltekkel is érdemes kapcsolatban maradni, hátha első választásunk mégsem válik be.

Ha pedig mégis előfordulna, hogy a legjobb jelöltek között sem találunk megfelelőt, ne adjuk fel azonnal. Érdemes megvizsgálni, mi kellene ahhoz, hogy a potenciális győztesek valódi győztessé váljanak – lehet, hogy csak egy vagy két képzés hiányzik. Ebben az esetben komolyan mérlegeljük a további fejlesztést a felvétel után. Lehetséges, hogy valaki csak némi további tapasztalatra szorul, hogy megfeleljen az elvárásoknak, és ez a döntés hosszú távon megtérülhet. A helytelenül megválasztott alkalmazott viszont komoly károkat okozhat a csapatban, az ügyfélkapcsolatokban és a vállalati működésben, ezért jobb inkább tovább keresni vagy ideiglenes megoldásokkal kísérletezni, mint elhamarkodottan dönteni.

A célok kitűzése az egyik legfontosabb menedzsmentfeladat, különösen kisvállalkozásokban és induló cégeknél, ahol a tulajdonos határozza meg a szervezet jövőképét és az oda vezető célokat. A célok nem csupán irányt mutatnak, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy nyomon kövessük előrehaladásunkat. Ahogy Lewis Carroll „Alice Csodaországban” című művében a Cheshire macska mondja, az útirány csak akkor fontos, ha tudjuk, hová akarunk eljutni; különben bármerre megyünk, csak időt pazarolunk.

A célok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ne csak „valahova” jussunk el, hanem valóban elérjük azt, amit kitűztünk. Ezek a kisebb mérföldkövek segítenek lebontani a nagy célt megvalósítható részekre, például egy második vegytisztító üzlet megnyitásához szükséges lépésekre: üzlethelyiség keresése, munkatársak felvétele, marketingstratégia kidolgozása. A célok segítségével egyértelművé válik mindenki szerepe a folyamatban, és az erőforrások koncentráltan a legfontosabb feladatokra összpontosulnak, így elkerülve az idő- és energiafecsérlést.

Fontos megérteni, hogy a célok nem csupán egyéni elvárások vagy vállalati követelmények, hanem eszközök a hatékony menedzsmenthez és a sikeres üzleti működéshez. A jól megfogalmazott, világos célok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy vállalkozás ne csak működjön, hanem folyamatosan fejlődjön és alkalmazkodjon a változó környezethez. Ez a megközelítés segít abban is, hogy ne essünk abba a csapdába, hogy túl sok célt tűzzünk ki egyszerre, ami végül inkább hátráltatja, mint támogatja a teljesítményt.

A kiválasztás és a célok kitűzése közötti szoros összefüggés abban rejlik, hogy mindkettő a hosszú távú siker és fenntarthatóság záloga. Az alkalmazottak személyes és szakmai fejlődésének támogatása, valamint a világos, elérhető célok kijelölése nemcsak a teljesítményt javítja, hanem növeli a munkavállalói elégedettséget és lojalitást is, ami végső soron a szervezet egészére pozitív hatással van.

Hogyan finomítsuk és határozzuk meg üzleti ötletünket a kreativitás és az ügyfélvisszajelzések tükrében?

Az üzleti ötlet finomítása nem csupán a termék vagy szolgáltatás megalkotásáról szól, hanem a meglévő iparági hiányosságok, a vevői igények és a szolgáltatások kínálatának mélyreható vizsgálatáról is. Érdemes megvizsgálni, milyen problémák merülnek fel az iparág szolgáltatásaiban, milyen hiányosságokat hagynak figyelmen kívül a versenytársak, illetve milyen új szolgáltatások jelentenének fenyegetést a piacon, ha azokat mások kínálnák először. Hasonlóan fontos a disztribúciós és szállítási rendszerek elemzése: mik az igazán súlyos szűk keresztmetszetek, és hogyan lehetne ezeket kreatívan vagy radikálisan új módon megoldani, mint például az Amazon által javasolt drónos kézbesítés.

A kreatív gondolkodás legjobb eredményei ritkán egyedül születnek meg. Egy dinamikus, szabadon gondolkodó és innovatív csoport összeállítása és a hatékony kommunikációs vezető jelenléte létrehozhat egy szellemi vihart, amely új ötletek tömegét indítja el. Az ötletelés során azonban a leggyorsabban megölhetjük egy gondolatot, ha elutasító vagy szkeptikus megjegyzéseket teszünk, mint például „ez nem működik”, „még nem állunk készen rá” vagy „ez már megvolt”. Az ötletgeneráló környezet egészséges működéséhez nyitottságra és az összes javaslat befogadására van szükség.

Az LCS rendszer (Likes, Concerns, Suggestions – Tetszések, Aggodalmak, Javaslatok) hatékony eszköz az ötletek fejlődésének támogatására. Az első lépés mindig a pozitív visszacsatolás, hogy ösztönözzük a résztvevőket az összes ötlet megosztására, még akkor is, ha némelyik elsőre képtelenségnek tűnik. A következő lépés az aggályok megosztása, amely párbeszédet nyit, és lehetőséget ad másoknak kreatív megoldásokat felvetni. Végül a javaslatok megfogalmazása tovább lendíti az ötletelést, új ötletek sorát indítva el.

Az ötletelés hatékonyságát növeli, ha a résztvevők sokszínűek és bátran bevonunk kívülállókat, akik képesek kifordítani a megszokott gondolkodásmódot, új perspektívákat hozni. A helyszín és idő megválasztása szintén kulcsfontosságú: a megszokott környezet gyakran merevíti a gondolkodást, ezért érdemes inspiráló, szokatlan helyszínt keresni, ahol minden szükséges eszköz kéznél van az ötletek rögzítéséhez. A brainstormingot mindig szabályokkal kell támogatni, amelyek hangsúlyozzák, hogy ebben a fázisban nincs rossz ötlet, és minden javaslatot nyitottan kell fogadni. A vezetőnek finoman kell irányítania a folyamatot, ösztönözve a változatosságot, a korlátok nélküli elképzeléseket, az új nézőpontok bevonását, valamint a konkrét kérdések tisztázását és a továbblépés meghatározását.

Az ötletelés eredményeit mindig dokumentálni kell, hiszen sokszor a mellékes megjegyzésekből születnek a legjobb gondolatok. A felvett jegyzeteket és rögzítéseket a megbeszélés után érdemes átnézni, és a kiválasztott legígéretesebb ötletek további fejlesztésére fókuszálni.

Az üzleti lehetőségek felismerése nem ritkán hirtelen, váratlan ihletből születik, de többségében alapos felmérés és elemzés eredménye. A sikeres vállalkozások gyakran új vagy jobb termékek, szolgáltatások, ügyfélértéket növelő megoldások vagy üzleti modellek megtalálásán alapulnak. A technológiai újítások (például az iPad megjelenése) vagy szabályozási változások (például a megújuló energia területén) jelentős áttöréseket hozhatnak. Ugyanakkor a szenvedélyből fakadó vállalkozások (például művészeti galériák) is egyedi lehetőségeket teremtenek.

Az internetes vásárlói vélemények, különösen az online értékelő oldalak, mint az Amazon vagy Yelp, aranybányának számítanak az ötletgyűjtéshez. Az elégedett vagy elégedetlen ügyfelek visszajelzései pontosan megmutatják, mit szeretnek, mit hiányolnak vagy mit várnának el a termékektől és szolgáltatásoktól. Ezek az értékelések a szélsőséges véleményeket tükrözik, míg a többség inkább középmezőnyben helyezkedik el, így az információk alapján szélesebb ügyfélkör igényei is megérthetők.

A változások felismerése és az ezekből fakadó új lehetőségek megragadása a siker kulcsa. A technológiai fejlődés, a társadalmi és szabályozási változások új piacokat nyithatnak meg. Az ilyen kapukat elsőként feltárni bátorságot és kifinomult érzéket igényel. Az Apple iPadje például egész iparágat indított el, amelyhez új alkalmazások és kiegészítők sora született. A folyamatos technológiai fejlődés, mint például a streaming videó elterjedése, új szolgáltatásokat és üzleti modelleket tesz lehetővé, melyekre időben reagálni kell.

Fontos megérteni, hogy az ötletfinomítás és üzletfejlesztés nem egyszeri esemény, hanem folyamatos, körkörös folyamat, amelyben a kreativitás, a nyitottság és a vevői visszajelzések dinamikus kezelése vezet el a versenyképes és életképes megoldásokhoz.