Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságának határozata a polgár Дмитрий Викторович Горячев jogállami jogainak megsértése tárgyában benyújtott panasz tárgyában 2022. szeptember 22-én kelt №2099-О

Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybírósága (elnök В. Д. Зорькин, bírák: К. В. Арановский, А. Ю. Бушев, Г. А. Гаджиев, ["people","Л. М. Жаркова",0], С. М. Казанцев, С. Д. Князев, А. Н. Кокотов, Л. О. Красавчикова, С. П. Маврин, Н. В. Мельников) összetételében, miután meghallgatta S. D. Kнязев bíró előzetes vizsgálatára vonatkozó záróvéleményét, aki az 2003. évi 41. tv. a „…Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságáról…” rendelkezései alapján azt végezte, megállapította:

1. A polgár D. V. Gorjachev megtámadja az Oroszországi Föderáció adótörvénykönyvének (№ 430) 4. pontjának 2. alpontját, amely szerint a magánpraxisban tevékenykedő ügyvéd, mediátor, közjegyző, csődgazdálkodó, értékbecslő, szabadalmi ügyvivő és más jogszerűen magán­gyakorló személy esetében a tevékenység kezdő hónapjának azon naptári hónapot kell tekinteni, amelyben az ügyvéd, közjegyző, csődgazdálkodó, értékbecslő, szabadalmi ügyvivő, mediátor és más magán­gyakorló személy a nagyhatósági nyilvántartásba került adóhatóság által.

2020. június 9-én ez az adóhivatal az adónyilvántartásba vételének időpontjával kapcsolatban az ügyvédként történő nyilvántartás dátumának hibáját állapította meg (az ügyvédi státusz megszerzésének, nem pedig az ügyvédi nyilvántartásba történő bejegyzés dátumának megfelelő), és 2018-as évre vonatkozóan — a 2018. március 22. és 2018. április 4. közötti időszakra — 1 079 rubel 87 kopejkát a kötelező nyugdíjbiztosítási járulék, valamint 237 rubel 58 kopejkát az egészségbiztosítási kötelezettség összegére késedelmi pótlékkal megállapította.

A Хабаровszki Kray Szövetségi Adóhatóság 2021. február 1-én hozott döntésével, amelyet D. V. Gorjachev panaszára az adóhivatal járási szerve ellen fogadott el, megerősítette azt a következtetést, hogy az ügyvéd nyilvántartásba vételének adóhatósági időpontja nem az ügyvédi igazolvány kiadásának, hanem az ügyvédi státusz megszerzésének napja (2018. április 5.) volt. A feljebb lévő adóhatóság elutasította a kérelmező panaszát azzal, hogy az adóalany ügyvéd adónyilvántartásba vételének napjának azt kell tekinteni, amikor az adóalany ügyvédi státuszt szerzett (2018. március 22. – az ügyvédi eskü letételének napja), és ennek alapján kell őt terhelni a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokkal.

D. V. Gorjachev szerint a támadott jogszabályi rendelkezés az alkalmazási gyakorlatot figyelembe véve olyan jogi kötelezettséget ró az ügyvédre, hogy a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat az ügyvédi igazolvány kiadását, a nyilvántartásba vételt megelőző napjától számítva kell fizetnie, amikor még nem kezdhette meg jogszerűen a szakmai tevékenységét — ami szerinte ellentétes a Föderáció Alkotmányának 2., 8., 15., 18., 19., 34., 45., 46., 55. és 57. cikkével.

2. Az Alkotmánybíróság a benyújtott anyagok vizsgálatát követően nem talál megalapozást arra, hogy az ügyet eljárásra elfogadja.

2.1. Az Oroszországi Föderáció mint szociális állam alkotmánya, melynek politikája célul tűzi ki az ember méltó életfeltételeinek és szabad fejlődésének biztosítását, a polgároknak többek között munkavégzés szabadságát és cselekvési képességét, valamint betegségi, rokkantsági, eltartó elvesztése, gyermeknevelés és más törvény által meghatározott esetekben szociális biztosítást garantál, továbbá egészségvédelmet és orvosi ellátást. Az alkotmány a célok megvalósítása érdekében többek között azt rögzíti, hogy Oroszországban olyan nyugdíjbiztosítási rendszert hoznak létre, amely az általánosság, igazságosság és generációk szolidaritása elvein alapul, biztosítják annak hatékony működését, minden évben legalább egyszer rendelkezésre áll az indexálás, az állami és önkormányzati egészségügyi intézményekben az orvosi ellátás a megfelelő költségvetési, járulék- és egyéb bevételek terhére ingyenes, finanszírozzák a népesség egészségének védelme és erősítése érdekében létesített programokat, intézkedéseket hoznak az állami, önkormányzati és magán egészségügyi rendszer fejlesztésére (7., 39. 1., 41. 1–2., 75.6. cikkek).

2.2. A polgári biztosított jogszabály alapján minden ügyvéd részére garantált társadalmi biztosítás érdekében (2002. május 31-i №63-ФЗ „Az ügyvédi tevékenységről és az ügyvédségről Oroszországban” 3. cikk 4. pont) az adótörvénykönyv elismeri az ügyvédeket, mint a kötelező társadalombiztosítás egyes formái szerint járulékfizetőket: a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok fizetésére kötelezettek közé tartoznak (№ 419. cikk 1. pont 2. alpont, valamint № 430. cikk 7. pont).

Mivel az ügyvédek – ellentétben az alkalmazásban álló polgárokkal – autonóm szakmai szereplők, akik saját hatáskörükben határozzák meg foglalkoztatásuk mértékét, és ebből adódóan jövedelmük is jelentősen eltérhet, az adótörvénykönyv az ő járulékfizetésük szempontjából az őket terhelő kötelezettségek elemét úgy határozta meg, hogy az adó­kötelezett esetén, ha az adózó bevétele a számítási időszakban nem haladja meg a 300 000 rubelt – akkor fix összegű járulékfizetési kötelezettség áll fenn –, illetve ha a bevétel meghaladja a 300 000 rubelt – akkor a fix összegű járulékon felül 1,0 %-ot kell teljesíteni a 300 000 rubelt meghaladó rész után; a számítási időszak naptári év, az elszámolási időszakok a negyedév, fél év, kilenc hónap (420. cikk 3. pont, 423. cikk, 430. cikk 1. pont 1. alpont).

A 430. cikk 1. pontja szerint az ügyvédek azok közé tartoznak, akik saját maguknak kötelesek megállapítani az elszámolási időszakra vonatkozó járulékösszeget. Ha szakmai tevékenységüket a számítási időszak közben kezdik meg, akkor az adótörvénykönyv szerint a fizetendő fix járulék összegét arányosan kell meghatározni a tevékenység kezdő naptári hónapjától, illetve részmunka esetén arányosan a hónap napjainak számával (430. cikk 3. pont).

2.3. Az elszámolási időszak meghatározása érdekében az adótörvénykönyv 430. cikk 4. pontjának 2. alpontja szerint az ügyvéd tevékenységének kezdő naptári hónapja az a naptári hónap, amelyben az ügyvéd adó­hatósági nyilvántartásba kerül. A szó szerinti jogszabályi megfogalmazásból következik, hogy az ügyvédi adó­nyilvántartásba vétellel egyidejűleg keletkezik az ügyvéd kötelessége a járulékok önálló megállapítására és fizetésére, beleértve a fix összegű járulékot is.

Az „Az ügyvédi tevékenységről és az ügyvédségről Oroszországban” szövetségi törvény – amely az ügyvédi státusz megszerzésének rendjét is rögzíti – kimondja, hogy az ügyvédi státuszt az adott ügyvédi kamara minősítő bizottságának (3. cikk 9. pont) döntése alapján adják meg, a helyi kamara szabályzata szerint az államvizsga letételét követően az ügyvéd fogadalmat tesz és annak napjától ügyvédi státuszt kap és a kamara tagjává válik (13. cikk).

Ennek megfelelően, a fent idézett jogszabályokra és az adótörvénykönyv 11. cikk 1. pontjára hivatkozva, amely kimondja, hogy a polgári, családi és más jogágakban használt fogalmak és intézmények olyan értelemben alkalmazandók, amelyben az adott jogágakban használják – ha másként nem rendelkezik a törvény –, egyértelmű következtetés vonható: az adott jogszabályi szabályozás (és az alkalmazáskori szabályozás) az ügyvédi státusz megszerzésének napját tekinti az adó­nyilvántartásba vétel dátumának.

2.4. A kérelmező alkotmányellenesnek tartja az adótörvénykönyv 430. cikk 4. pontja 2. alpontját azért, mert annak értelmezése szerint az ügyvédnél a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség az ügyvédi eskü letételének napjától keletkezik, még akkor is, ha a nyilvántartásba vétel és az ügyvédi igazolvány kiadása előtt nem kezdhette meg tevékenységét, ez pedig lényegében előfeltevést teremt a jogellenes tevékenység és jogtalan jövedelemszerzés lehetőségére.

Valóban, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény értelmében az ügyvédi igazolvány – általános szabályként – az egyetlen olyan dokumentum, amely igazolja az ügyvédi státuszt és a képviselői vagy védői tevékenységhez való hozzáférést a bírósági szervek, városi és járási ügyészségek, valamint az ezekkel egyenértékű katonai és egyéb különleges ügyészségek épületeiben (15. cikk 3. pont), és az ügyvéd jogköreit, aki az ügyfél képviseletében részt vesz az alkotmányos, polgári és igazgatási eljárásokban, illetve a büntető- és közigazgatási eljárásokban, a vonatkozó eljárásjogi szabályok szabályozzák (6. cikk 1., 3. pont).

Az Oroszországi Büntetőeljárási Törvénykönyv 49. cikk 4. pontja szerint az ügyvéd kizárólag ügyvédi igazolvány és meghatalmazás bemutatásával léphet be büntetőügybe védőként. A Polgári Eljárásrend Törvénykönyve szerint az ügyvédek képviselőként a bíróság előtt az adott törvénynek megfelelően ügyvédi státuszt igazoló dokumentumokat kell bemutassák (49. cikk 3. pont). Hasonló szabályok vonatkoznak az Ár­bírósági Eljárásjogi Törvénykönyvre (61. cikk 3. pont), az Igazgatási Eljárásjogi Törvénykönyvre (55. cikk 3. pont) és a Közigazgatási Jog­szabálysértési Törvénykönyvre (25.5. cikk 3. pont).

Ez a jogszabályi rendelkezés nyilvánvalóan azt mutatja, hogy az ügyvéd csak igazolvánnyal képes gyakorolni a tevékenységét, amely igazolvány a nyilvántartásba vételt követően szerezhető meg. Ugyanakkor – ellentétben a kérelmező állításával – ebből nem következik, hogy az ügyvédi eskü letétele és az igazolvány kiadása előtt az ügyvéd teljes mértékben kizárva lenne a tevékenység gyakorlásából, amit a törvény 2. cikk 2–3. pontja, 6. cikk 3. pontja és 6. cikk 1. pontja is megerősít, mely szerint az ügyvéd a státusz megszerzését követően jogi segítséget nyújthat – akár szóban, akár írásban –, nyilatkozatokat, panaszokat, kérelmeket és egyéb jogi dokumentumokat állíthat ki, jogi kérdésekben felvilágosítást adhat, jogi szervezetekhez fordulhat.

Az előbbiekre figyelemmel, és az 2003. évi szövetségi al­kotmányi törvény („Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságáról”) 43. cikk 1. pontjának 2. bekezdését, valamint 79. cikk 1. bekezdését irányadónak tekintve, az Alkotmánybíróság:

1. Elutasítja a polgár Gorjachev Dmitrij Viktorovics panaszának eljárásba vételét, mivel az nem felel meg az „Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságáról” szövetségi alkotmányi törvényben foglalt befogadhatósági követelményeknek.

2. A jelen ügyben hozott határozat végleges és nem fellebbezhető.

Elnök,
az Oroszországi Föderáció Alkotmánybírósága
V. D. Zorjkin