A szívbetegségek és azok kezelése az orvosi világ egyik legnagyobb kihívását jelentik, különösen akkor, amikor a hagyományos orvoslás nem biztosít kielégítő eredményeket. Az alternatív gyógymódok, mint például a peroxid infúziók, ózon terápia, hiperbár oxigén kezelés és a hagyományos kínai orvoslás (TCM) egyre fontosabb szerepet kapnak a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében, különösen azoknál a pácienseknél, akiknél a hagyományos kezelések nem hoztak várt javulást.

A peroxid infúziók hatékonyságát több orvos is alátámasztja, különösen a szívritmuszavarra, mint a kamrai fibrilláció kezelésére. A kamrai fibrilláció a szív gyors és hatástalan összehúzódásait jelenti, amely akkor fordul elő, amikor a szív nem kap elegendő oxigént. Charles Farr, az Oklahomai Állami Egyetem kutatója sikeres eredményeket ért el az intravénás hígított hidrogén-peroxid és a chelation terápia váltakozó alkalmazásával, amelyek segítettek a magas kimenetű szívelégtelenség kezelésében, ahol a szív ugyan nagy mennyiségű vért pumpál, de mégis nem képes ellátni a testet megfelelően.

Az ózon terápia, amely a szív- és érrendszeri zavarok kezelésére, különösen az érelmeszesedés oldására alkalmazható, szintén egy hatékony alternatív megoldás. Az ózon injekciók a test artériáiba juttatva segíthetnek az érfalak tisztításában és a szövetek oxigénellátottságának javításában. Ezzel párhuzamosan a hiperbár oxigén kezelés (HBOT) a stroke-ban szenvedő betegek számára különösen hasznos lehet, mivel az agy oxigénellátottsága jelentős javulást eredményezhet a stroke első óráiban.

Dr. David A. Steenblock, az egyik vezető hiperbár oxigén szakértő, hangsúlyozza, hogy az oxigén kezelés segíthet a stroke utáni szövetek helyreállításában, különösen akkor, ha a kezelést a stroke első 24 órájában alkalmazzák. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy az oxigénkezelés jelentős javulást eredményezhet akár 15 évvel a stroke után is, segítve az agyi szövetek regenerációját, amelyek nem pusztultak el teljesen.

A szívinfarktus, a szívelégtelenség és más szívproblémák kezelésében számos orvos és szakértő próbál más megközelítéseket alkalmazni. Dr. W. Lee Cowden például egy 45 éves orvos esetét tárgyalta, aki szívelégtelenséggel és tüdőgyulladással küzdött, és orvosa szívátültetést javasolt számára. Ahelyett, hogy hagyta volna, hogy a hagyományos orvosi eljárások vezessék, Dr. Cowden egy komplex méregtelenítő programot ajánlott, amely magában foglalta a vegetáriánus étrendet, fokhagymás zöldséglé böjtöt, valamint a Q10 koenzim, C-vitamin, magnézium, nyomelemek, omega-3 zsírsavak és laurinsav kiegészítőket. A három hónap múlva végzett újabb szívteszt már jelentős javulást mutatott, hiszen az ejection frakció 16%-ról 30%-ra nőtt. A beteg ekkor már képes volt 10 mérföldet futni minden nap.

Hasonlóan fontos szerepet játszanak a hagyományos kínai orvoslás (TCM) és az indiai ayurvédikus gyógymódok is, amelyek a szívbetegségeket a test energiájának blokkolásaként kezelik. A TCM szakemberei, mint Dr. Maoshing Ni, a Yo San University vezetője, a szívbetegségek kezelésében akupunktúrával és gyógynövényekkel próbálnak oldani a plakkokat, csökkenteni a koleszterinszintet, javítani a véráramlást és enyhíteni a szívpanaszokat. Egyes betegek, akik szív bypass műtéten estek át, szignifikáns javulásról számoltak be a kezelés hatására.

Az ayurvéda orvosai, mint Dr. Virender Sodhi, szintén hangsúlyozzák a szabad gyökök és a lipidek oxidációjának csökkentését, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában. Dr. Sodhi egy 55 éves férfi esetét ismerteti, aki súlyos mellkasi fájdalommal küzdött és orvosi diagnózisa szerint sürgős bypass műtétre volt szüksége. A beteg három hónapos gyógynövényes és diétás programot követett, amely után nemcsak a koleszterinszintje csökkent, hanem a szív működése is jelentősen javult.

Fontos megérteni, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kezelése nem csupán gyógyszeres vagy műtéti megoldásokra korlátozódik. A különböző alternatív kezelési módszerek, mint az életmódbeli változások, a stresszkezelési technikák (mint a meditáció), a megfelelő táplálkozás, a méregtelenítés, valamint a megfelelő gyógynövények és kiegészítők használata jelentős szerepet játszanak a betegek életminőségének javításában. Az olyan kezelések, mint az akupunktúra, a gyógynövényes terápiák és a stresszkezelés nem csupán a szívbetegségeket célozzák meg, hanem a beteg egész testére és mentális állapotára is hatással vannak, ezáltal hozzájárulnak az általános jóléthez és a beteg hosszú távú egészségéhez.

Hogyan csökkenthetjük a stresszt és javíthatjuk a szív egészségét?

A szívbetegségek megelőzése és kezelése egyre inkább a komplex életmódbeli változtatásokra összpontosít, amelyeket a tudományos kutatások eredményei is alátámasztanak. Az egyik legfontosabb tényező, amely jelentős hatással van a szív egészségére, a stressz kezelése. A stressz csökkentésének bizonyított hatékonysága van a szívbetegségek visszafordításában, és számos kutatás igazolja, hogy az érzelmi jólét kulcsfontosságú szerepet játszik a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében.

Dr. Ornish által végzett kutatásban az alanyok olyan életmódot követtek, amely alacsony zsírtartalmú vegetáriánus étrendet, stresszkezelési technikákat, a dohányzás teljes mellőzését és mérsékelt testmozgást foglalt magában. Az eredmények azt mutatták, hogy az kísérleti csoportban 91%-os csökkenés volt az angina előfordulásában, szemben a kontrollcsoport 165%-os növekedésével. A stressz kezelésére tett erőfeszítések tehát közvetlenül hozzájárultak a szív egészségének javulásához, míg a kontrollcsoport eredményei azt mutatták, hogy a stressz fokozódása súlyosbítja az állapotot.

Az agresszió csökkentése is jelentős hatással van a szív egészségére. Egy kanadai, amerikai és izraeli kutatás során olyan beavatkozást alkalmaztak, amely kifejezetten az agresszió csökkentésére irányult szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegek esetében. Az alanyok kommunikációs készségeket tanultak, hogy mérsékeljék a negatív érzelmeket, mint a cinizmus és a harag. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy azok a betegek, akik részt vettek a teljes, nyolc alkalmas kurzuson, kevésbé voltak ellenségesek és egészségesebbek, mint azok, akik nem vettek részt. Azok, akik legalább részben felszabadították agressziójukat, csökkentették a vérnyomásukat, és a szívinfarktuson átesett betegek halálozási aránya 50%-kal csökkent.

Emellett egyre több kutatás bizonyítja, hogy az érzelmi állapotunk közvetlen hatással van a szívbetegségek kialakulásának valószínűségére. Az olyan érzelmek, mint a harag, a depresszió és a reménytelenség, növelhetik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A kutatások azt mutatják, hogy azok a személyek, akik hajlamosak könnyen felindulni, közel kétszer nagyobb eséllyel szenvednek szívbetegségben, mint azok, akik csak akkor dühöngenek, ha valóban indokolt, például igazságtalan bánásmódról van szó. Ezen kívül az agresszív és ellenséges személyek homocisztein szintje magasabb, ami szintén növeli a szívbetegségek kockázatát.

A testmozgás szintén kulcsfontosságú a szívbetegségek megelőzésében. Dr. Cowden, aki a stressz csökkentését a kezelés részének tekinti, azt javasolja, hogy mély légzés- és képelemző technikákat végezzenek naponta többször, hogy csökkentsék a stresszhormonok szintjét és mérsékeljék a vérlemezkék összecsapódását. Az ilyen gyakorlatokat étkezések előtt és lefekvés előtt érdemes végezni, mivel ezek nemcsak a stresszt csökkentik, hanem a mélyebb emésztést is elősegítik. “Azok a tápanyagok, amelyeket biztosítunk, csak akkor szívódnak fel hatékonyan a gyomor-bél traktusból, ha az emésztőrendszer nyugodt állapotban van” – mondja Dr. Cowden. Még napi tíz perc mozgás is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.

A rendszeres testmozgás különböző módon támogathatja a szív egészségét. David Essel, a floridai Fort Myers Beach-i egészségügyi szakértő, hasznos tanácsokat ad a mozgás beépítésére az életünkbe. A legfontosabb az, hogy bárminemű mozgást végezzünk, és törekedjünk arra, hogy legalább heti három alkalommal végezzünk 20 perc mozgást. Az edzés nemcsak a súlycsökkentésben segít, hanem javítja a szív- és érrendszeri állapotot is. Még egy tízperces séta is hasznosabb, mint a semmittevés. A rendszeres testmozgás csökkenti a vérnyomást, a trigliceridek és az LDL koleszterin szintjét, miközben növeli a HDL koleszterint.

Dr. Glenn King, a dallas-i King Institute vezetője, azt tanácsolja, hogy bizonyos pontokat nyomjunk meg a testünkön, amelyek segíthetnek a szívinfarktus megállításában. A "Ki-iki-jutsu" nevű, keleti eredetű gyógyászati technika szerint, ha a megfelelő helyeken nyomást gyakorolunk a testünk meridiánjain, az elősegítheti a test öngyógyító mechanizmusainak aktiválódását. Az ilyen technikák alkalmazásával drámai módon javulhat a beteg állapota, akár életveszélyes helyzetekben is.

A szívbetegségek megelőzése tehát nem csupán a megfelelő táplálkozáson vagy gyógyszeres kezelésen múlik, hanem az életmódunk radikális átalakításán is, amely magában foglalja a stressz kezelését, az agresszió csökkentését, a rendszeres mozgást és az érzelmi egyensúly fenntartását. Az ezekre a tényezőkre építő holisztikus megközelítés valóságos változást hozhat az egészségi állapotunkban, és hosszú távon segíthet a szívbetegségek megelőzésében és kezelésében.

Miért nem az a megoldás, hogy egyszerűen csökkentjük a koleszterinszintet?

A koleszterin szintjének csökkentése nem feltétlenül oldja meg a problémát. Sokan elhiszik, hogy a csökkentett koleszterinszint a kulcs a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében, de a valóság ennél sokkal bonyolultabb. Az orvosok nap mint nap figyelmeztetnek minket, hogy csökkentsük a koleszterinszintünket, mivel az szívrohamot vagy stroke-ot okozhat. Azonban mi van, ha az egész kép sokkal összetettebb?

A koleszterin döntő szerepet játszik a testünk működésében, és az, hogy a máj naponta körülbelül 3000 milligramm koleszterint termel, sokkal fontosabb tény, mint azt sokan gondolják. A koleszterin tehát nem csupán az étkezéseinkből származik, hanem a szervezetünk magától is termeli. Ez a napi 3000 milligramm koleszterin szükséges a sejtek regenerálódásához, a hormonok előállításához és számos létfontosságú testi funkcióhoz. A máj a koleszterin 95%-át termeli, míg az étkezés csupán 5%-ban járul hozzá a koleszterinszinthez. Ha a koleszterin ennyire káros lenne, akkor miért termelné a testünk napi szinten?

A válasz az, hogy a koleszterin elengedhetetlen a testünk számára. A koleszterin minden sejtünk egyik alapvető építőköve, és létfontosságú szerepet játszik a hormonok, például a tesztoszteron, ösztrogén és kortizol előállításában. Ezek a hormonok alapvetően befolyásolják az immunrendszert, a vesék ásványianyag-háztartásának működését, valamint a férfiak és nők hormonális rendszereit. A koleszterin tehát nem csupán egy káros anyag, hanem elengedhetetlen a testünk optimális működéséhez.

A koleszterin a véráramban lipoproteineken keresztül szállítódik. Két legfontosabb típusa az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és a magas sűrűségű lipoprotein (HDL). Az LDL gyakran "rossz" koleszterinként van elkönyvelve, míg az HDL a "jó" koleszterin. Azonban mindkét típus szükséges a túléléshez, tehát nem lehet csupán egyiket jóként, a másikat pedig rosszként értékelni. Az LDL feladata, hogy a zsírokat a májból a sejtekhez szállítsa, míg az HDL a májba visszajuttatja őket. Amikor az LDL vagy a VLDL szintje túl magas, akkor érelmeszesedéshez vezethet, ami szívrohamot vagy stroke-ot okozhat. Azonban a koleszterinszint önmagában nem elég a szív- és érrendszeri problémák kialakulásához. A probléma akkor jelentkezik, amikor a koleszterin oxidálódik.

Az oxidált koleszterin az igazi probléma. A testünkben zajló oxidációs folyamatok hasonlítanak ahhoz, ahogyan az irón rozsdásodik, vagy hogyan barnul meg egy felvágott alma. Az oxidált koleszterin ugyanis gyulladást okoz a szervezetben, ami miatt az immunrendszerünk védekező mechanizmusai aktívak lesznek. Az oxidált koleszterin a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kiváltó oka, míg a nem oxidált koleszterin, amelyet a szervezetünk előállít, nem veszélyes. A kutatók és orvosok már évtizedek óta hangoztatják, hogy nem a magas koleszterinszint a fő ok, hanem annak oxidálódása.

A valódi problémát tehát nem a koleszterinszint csökkentése jelenti, hanem az oxidáció megelőzése. Az oxidált koleszterin ugyanis gyulladást okoz, és a gyulladásos folyamatok vezethetnek a szívbetegségekhez. Ha sikerül megelőzni ezt az oxidációt, akkor a koleszterin nem válik ártalmas anyaggá. Éppen ezért sok orvos és kutató hangsúlyozza, hogy a koleszterinszint csökkentése nem minden esetben a legjobb megoldás.

Miért fontos tehát a koleszterin helyes kezelése? Mivel a koleszterin a testünk elengedhetetlen része, szükség van arra, hogy egyensúlyban tartsuk a szintjét. Az LDL szint csökkentése nem biztos, hogy a legjobb megoldás, ha a koleszterin oxidációját nem vesszük figyelembe. Az LDL szint csökkentése mellett fontos figyelni a gyulladásos folyamatok, az oxidáció mértékét is. Ahelyett, hogy csupán a koleszterinszintet mérnénk, fontos az oxidált koleszterin és a gyulladásos markerek, mint például a C-reaktív protein (CRP) figyelemmel kísérése.

A testünk napi szinten gyártja a koleszterint, és ez nem egy hibás folyamat. Azonban fontos, hogy a koleszterin ne oxidálódjon, mert akkor válik károssá. Ezért a megfelelő étrend, a gyulladáscsökkentő életmód és a helyes vitamin- és ásványianyag-pótlás kulcsfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket. Különböző kutatások is alátámasztják, hogy a magas antioxidáns tartalmú ételek, mint a zöld leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök és a halolaj segíthetnek megelőzni az oxidációt.

Milyen rejtett okai lehetnek a gyulladásnak és a szívbetegségeknek?

A szervezetben kialakuló krónikus gyulladás számos betegség előjele és fenntartója lehet. Egy egyszerű pontozásos rendszer segítségével meghatározható a gyulladás szintje a testben, és ezáltal megbecsülhető a hosszú távú egészségi kockázat. Az olyan állapotok, mint az AIDS, asztma, cukorbetegség, ízületi gyulladások, gluténérzékenység, cöliákia, ekcéma, fekélyes vastagbélgyulladás vagy gyomorfekély, mind emelhetik a gyulladásszintet. Emellett a dohányzás, túlsúly, baleseti sérülések, megfázások, műtétek vagy akár az állandó orrdugulás is hozzájárulhat a szervezetben zajló rejtett gyulladásos folyamatokhoz.

A pontozási rendszer alapján egy 0–1 pontot elérő egyénnél alacsony gyulladásszint valószínű, míg 2–6 pont között mérsékelt, 7–20 pont esetén magas, 21 pont felett pedig nagyon magas gyulladásszint feltételezhető, amely azonnali beavatkozást igényel. A rejtett gyulladások hosszú távon komoly szív- és érrendszeri kockázatot hordozhatnak.

A magas koleszterinszint gyakran életmódbeli tényezők következménye, ám minden ötszázadik ember esetében genetikai eredetű anyagcsere-zavar áll a háttérben. Dr. Robert A. Anderson, a Holisztikus Orvosi Testület alapítója szerint ezek az öröklött zavarok már a húszas éveikben szívinfarktust okozhatnak a férfi családtagoknál. Egy kevésbé súlyos, ám gyakoribb genetikai tényező a hiperhomociszteinémia, amely az aminosavak (metionin, cisztein) hibás anyagcseréjét jelzi. Egyes kutatók szerint ez akár a szívrohamok és stroke-ok 20%-áért is felelős lehet. További örökletes tényező a magas fibrinogénszint is, amely növeli a vérrögképződés kockázatát.

Az öregedéssel együtt járó kockázatok közé tartozik a cukorbetegség megjelenése, amely gyakran jár együtt emelkedett koleszterinszinttel. Mindazonáltal az étrendi és életmódbeli változtatások, amelyek csökkentik a koleszterinszintet, az öröklött koleszterin-anyagcserezavarban szenvedők számára is előnyösek lehetnek.

Számos további tényező növeli a szívbetegségek kockázatát: magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, dohányzás, nehézfém-mérgezés, fogínybetegségek és különféle tápanyaghiányok (pl. Q10-koenzim, magnézium, szelén).

A magas vérnyomás gyakran észrevétlenül marad, mivel ritkán okoz kezdeti tüneteket. Az emberek többsége csak vizsgálat során értesül róla. A vérnyomás normálértékei felett már fokozott kockázatot jelent az érrendszerre nézve. Dr. Anderson szerint a magas vérnyomásos esetek 95%-át az orvosok „idiopátiásnak” nevezik, azaz ismeretlen eredetűnek, azonban gyakran táplálkozási hiányosságok, mérgező fémek (ólom, higany, kadmium), rovarirtók, és a vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara állnak a háttérben. Ezek korrigálásával a vérnyomás is jelentősen javulhat.

A 2-es típusú cukorbetegség, különösen az inzulinrezisztenciával társulva, felgyorsítja az érfalak károsodását. A folyamat során nő a kortikoszteroid- és szabadgyök-szint, ami súlyosbíthatja az állapotot. Az inzulinrezisztencia gyakori családokban, ahol halmozottan fordul elő szívbetegség. Az ilyen családokban élő érintetteknél gyakran észlelhető emelkedett inzulin- és trigliceridszint, magasabb fibrinogénszint, valamint alacsony HDL-koleszterin-szint – ezek együtt erőteljes kockázati tényezőt jelentenek.

A pajzsmirigy alulműködés szintén hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához, noha gyakran figyelmen kívül hagyják. Dr. Broda O. Barnes kutatásai szerint azoknál a betegeknél, akik alulműködő pajzsmirigyre kaptak kezelést, a szívbetegségek előfordulása jelentősen alacsonyabb volt, mint amit a Framingham-vizsgálat alapján elvártak volna. A pajzsmirigy-alulműködéshez társuló magas LDL-koleszterinszint és lipoprotein(a) szint napjaink kutatásai szerint sokkal elterjedtebb probléma, mint azt korábban gondolták. Még az enyhe pajzsmirigy-alulműködés is jelentősen emeli a kockázatot.

A dohányzás továbbra is az egyik legerősebb és legveszélyesebb szívbetegség-kiváltó tényező. A dohányzók körében sokkal gyakoribb a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál. A nikotin, a szén-monoxid és más toxikus égéstermékek károsítják az erek belső falát, oxidatív stresszt okoznak és gyorsítják az érelmeszesedés folyamatát.

Fontos felismerni, hogy a legtöbb krónikus gyulladás, szív- és érrendszeri betegség nem önmagában, hanem komplex rendszerként működő rizikófaktorok hálójában alakul ki. A helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, tartós stressz, alváshiány, és a környezeti toxikus terhelés mind összeadódnak. A preventív szemlélet, az időben történő laborvizsgálatok és a testi tünetek mögötti rejtett tényezők feltárása kulcsfontosságú lehet nemcsak a megelőzés, de a sikeres gyógyítás szempontjából is.

Hogyan alakítsunk ki optimista szokásokat az öregedés során?
Milyen hatással van a globális gazdaság a vidéki közösségekre és miért fontos az oktatás?
Hogyan formálja a média és az alternatív tények világát a tudás és az igazság?
Hogyan működik a kontextuális műveleti mód és a felugró menü az Androidban?
Hogyan Hadrianus uralkodása alatt a hatalom és az intrikák világában élt