A fenntarthatóság iránti kereslet növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá váltak azok a rendszerek, amelyek a fenntartható forrásból származó termékeket azonosítják és hitelesítik. Az ilyen rendszerek, mint a Marine Stewardship Council (MSC) vagy a Forest Stewardship Council (FSC), évtizedekkel ezelőtt alakultak meg, és ma már a globális piacok jelentős szereplőivé váltak. Az MSC, amely először 1998-ban alakult meg, a halászati ipar és a környezetvédelmi csoportok együttműködéséből jött létre, és célja a halállományok fenntartható kezelése. 2014-ben frissítették, és azóta több mint 10%-át teszi ki a világ összes vadon fogott tenger gyümölcseinek piacának. Az FSC hasonlóan fontos szereplővé vált a fenntartható erdőgazdálkodás terén, hiszen 1990-es évektől kezdve a deforestáció megállítására irányuló globális törekvéseket támogatta. A világ legnagyobb kiskereskedői, köztük az IKEA, is elkötelezték magukat a fenntartható forrásból származó faanyagok és papírtermékek mellett.

Az MSC és az FSC rendszereinek lényege, hogy az információs aszimmetriát megszüntetik: lehetőséget adnak a fogyasztóknak arra, hogy fenntartható módon szerzett termékeket vásároljanak. A fogyasztók ma már egyre inkább keresnek olyan termékeket, amelyek megfelelnek környezeti és etikai elvárásoknak. A piacnak az ilyen irányú keresletet a vállalatok is felismerik, és válaszként elindítják a fenntarthatóságra épülő innovációkat. Egy érdekes példa erre a multinacionális Unilever, amely a fenntartható halászat iránti keresletet felismerve jelentős szerepet játszott az MSC halászati tanúsítvány népszerűsítésében. Az Unilever nem maga irányította a halászatot, hanem a halászati termékeket vásárolta meg, de a vásárlói igények nyomására lépett fel annak érdekében, hogy fenntarthatóbb megoldásokat támogasson.

A vállalatok, mint a Home Depot és a Walmart, is a fenntartható termékek iránti keresletet próbálják kielégíteni. A Walmart például a fenntartható termékek vásárlásával próbálja csökkenteni költségeit, míg a Home Depot az FSC-tanúsítvánnyal rendelkező faanyagot forgalmazva reagál a fogyasztók környezettudatosságára. Az ilyen vállalatok gyakran nemcsak saját profitjukat növelik, hanem közvetetten hozzájárulnak a fenntarthatósági megoldások szélesebb körű elterjedéséhez.

Fontos megérteni, hogy a fenntarthatóságra való átállás nem csupán a vállalatok és a kormányok közötti kapcsolatot tükrözi. Az aktivisták és civil szervezetek is kulcsszerepet játszanak a fenntarthatósági irányvonalak kialakításában. A környezetvédelmi aktivisták gyakran felhívják a figyelmet a különböző iparágak környezeti hatásaira, és ezáltal segítik elő az innovációt. Egy példa erre a DuPont esete, amely a klór-fluor-szenes (CFC) gázokkal kapcsolatos nyomás hatására végül áttért a HFC-kre, amelyek környezetbarátabb alternatívát jelentettek. Ebben az esetben a nyomás nemcsak közvetlenül a céget kényszerítette változtatásra, hanem olyan innovációkat is eredményezett, amelyek új piacokat nyitottak a cég számára.

A kormányok, a vállalatok és a civil szervezetek közötti kapcsolat egyre inkább a fenntartható jövőt formálja. A kormányzatok szabályozásokkal és jogszabályokkal próbálják elősegíteni a fenntarthatóságot, miközben a vállalatok piacorientált megoldásokkal reagálnak a fenntarthatósági elvárásokra. A civil szervezetek, akik gyakran aktivistákból állnak, nemcsak a közvéleményt formálják, hanem közvetlenül is befolyásolják a vállalatokat a fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazására.

Ezen együttműködések eredményeként a fenntarthatóság iránti kereslet folyamatosan nő, és a vállalatoknak, a kormányoknak, valamint a civil társadalomnak egyaránt komoly szerepe van abban, hogy ez a kereslet minél inkább kielégíthetővé váljon. Az olyan megoldások, amelyek az információs aszimmetria eltüntetésére építenek, hatékony eszközként szolgálnak a fenntarthatóság előmozdításában, miközben lehetőséget adnak a fogyasztóknak a felelős vásárlásra.

Mennyire képesek a vállalatok fenntarthatóságra építő innovációra?

Az innováció kulcsszerepet játszik a fenntarthatósági kihívások megoldásában, és napjainkban egyre több vállalat is felismeri a szükségességét, hogy a környezetbarát termékek és szolgáltatások fejlesztésére összpontosítson. Azonban felmerül a kérdés: Miért fektetnék a vállalatok pénzüket és idejüket olyan termékekbe, amelyek környezetvédelmi szempontból előnyösek, amikor például egy új okostelefonos játék vagy egy új gyógyszer lehet ugyanolyan nyereséges, de kevésbé költséges és bonyolult projekt lehet?

A vállalatok válaszai és reakciói az elmúlt évtizedekben azt mutatják, hogy egyre több cég elkötelezi magát a fenntarthatóság mellett. Az innováció területén a vállalatok az éghajlatváltozás, a fenntartható energiatermelés és az erőforrások hatékonyabb felhasználásának kérdéseivel foglalkoznak. A Microsoft, például, elkötelezett amellett, hogy technológiai megoldásokat találjon a világ legfontosabb környezeti problémáira, és azokat az üzleti működésében is alkalmazza. A cég célja, hogy csökkentse saját környezeti hatását, és együttműködjön partnereivel annak érdekében, hogy a digitális átalakulás előnyeit kihasználva csökkentse a globális ökológiai lábnyomot.

A UPS szintén jelentős lépéseket tett a fenntarthatóság terén. A vállalat "Committed to More" programja arra összpontosít, hogy több erőforrást fordítson a környezet védelmére, a gazdaság fejlesztésére és a közösségek összekapcsolására világszerte. Az ilyen típusú vállalati elköteleződés nemcsak környezeti előnyöket, hanem társadalmi és gazdasági hasznokat is generál.

A fenntarthatóság terén végbemenő változások nemcsak a termékfejlesztésre korlátozódnak, hanem a vállalati kultúrára és struktúrára is kihatnak. A vállalatok egyre inkább olyan fenntarthatósági vezetőket alkalmaznak, akik közvetlen kapcsolatban állnak a legfelsőbb vezetőkkel. A General Electric, a Nike, a Google vagy a Walmart mind létrehozták a "Chief Sustainability Officer" (CSO) pozíciót, amely a fenntarthatósági stratégiák megvalósításáért felelős.

Az egyik legfontosabb fejlemény az, hogy egyre több vállalat kezd el jelentéseket készíteni a fenntarthatósági tevékenységeik hatásairól. Az S&P 500 index cégei közül 2012-ben mindössze 20% készített ilyen jelentést, 2015-re ez az arány már 81%-ra nőtt. Az éves fenntarthatósági jelentések közzététele lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok ne csupán az üzleti eredményeiket mérjék, hanem az általuk okozott környezeti hatásokat is nyomon kövessék.

A fenntarthatóság terén mutatkozó változások alapvetően az üzleti gondolkodásmódban is jelentős változást hoztak. Az 1990-es évek elejéig a vállalatok környezeti kérdéseket elsősorban jogi és szabályozási problémaként kezelték, amelyet a jogi osztályoknak kellett menedzselniük. A környezetvédelmi szabályozások hatására a cégek többsége igyekezett minimalizálni a környezetvédelmi költségeket, ám néhány vállalat, mint a 3M, már a 70-es évek végén felismerte, hogy a megelőzésre, nem pedig a károk kezelésére kell fókuszálni. A "Pollution Prevention Pays" (A szennyezés megelőzése megéri) programja azt mutatta, hogy a szennyezés előtti megelőzés nemcsak hatékonyabb, hanem gazdaságilag is előnyösebb.

A 3M programja és más hasonló kezdeményezések példát mutatnak arra, hogyan lehet környezetbarát megoldásokat alkalmazni úgy, hogy azok nemcsak a bolygónk számára, hanem a vállalatok pénzügyi eredményei számára is előnyösek. A cég 2015-re több mint 2,1 millió tonna szennyező anyagot akadályozott meg a környezetbe kerüléstől, miközben 2 milliárd dollárt takarított meg a program révén. A 3M csökkentette az energia- és vízfogyasztását is, 30%-kal, illetve 42%-kal a 2005-ös adatokhoz képest.

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a fenntarthatóság nemcsak a környezet védelmét szolgálja, hanem üzleti előnyöket is kínál. Az olyan cégek, mint az IBM és a Xerox, már a 80-as évek végén elkezdték beépíteni a környezetvédelmet a termékfejlesztésükbe, és a "Design for Environment" (DfE) elveit követve sikeresen csökkentették a környezeti hatásokat anélkül, hogy a termékek minősége csökkent volna.

A fogyasztói érdeklődés is egyre inkább a fenntartható termékek irányába terelődött. A The Body Shop és a Toms of Maine például már az 1980-as években sikeresen forgalmaztak környezetbarát termékeket, és ez a trend azóta is töretlenül folytatódik. A zöld fogyasztói igények kielégítése a vállalatok számára új lehetőségeket és nyereségforrást kínált.

A fenntarthatóság iránti elkötelezettség növekvő trendje azt is mutatja, hogy az iparági vezetők, mint a Philips, GE, és a Siemens, sikeresen profitáltak a környezetbarát termékek iránti kereslet növekedéséből. A Philips például 2016-ra zöld termékeikből származó bevételek 54%-ra nőttek. Az ilyen típusú vállalatok, akik nemcsak hogy környezetvédelmi szempontokat integrálnak az üzleti stratégiájukba, hanem ezeket a tényezőket nyereségesen alkalmazzák, a fenntarthatóság és a profitabilitás közötti kapcsolatot is erősítik.

A jövőben a vállalatoknak nemcsak a fenntarthatóságra, hanem annak innovációval történő integrálására is egyre inkább figyelmet kell fordítaniuk. Az iparági trendek és a környezeti szempontok ötvözése lehetőséget ad arra, hogy az üzleti modellek valóban hozzájáruljanak a globális fenntarthatósági célok eléréséhez. A vállalatok felelősségteljes döntései nemcsak a közvetlen pénzügyi előnyöket jelenthetik, hanem komoly társadalmi és környezeti hatásokat is generálhatnak, amelyek a hosszú távú üzleti siker zálogai lehetnek.

Miért fontos Reagan beszédeinek és kampányainak etnikai és társadalmi kontextusa?
Hogyan érzékelnek a cápák: A tengeri ragadozók különleges érzékelési rendszere
Hogyan működik az indukciós motorok egyenértékű áramkörének elemzése?
Milyen mentési rendszerek léteznek és mikor választhatók?
Hogyan segíthetnek a túlélőknek és hozzátartozóiknak a tanulmányi támogatások?