Szülőknek – a közlekedésbiztonságról

Tisztelt Szülők!
Ki ne szeretné egészségesnek és sértetlennek látni gyermekét? Mindenki abban reménykedik, hogy az ő okos és megfontolt gyermeke – aki annyira hasonlít apára vagy anyára – soha nem kerül autó alá. Hiszen annyit beszéltünk már erről… Mégis, a közlekedési balesetek elkerülése néha egyáltalán nem egyszerű.

A közlekedési balesetek oroszországi statisztikái szerint évente 30–35 ezer ember veszíti életét az utakon, és 50–60 ezren szenvednek különböző súlyosságú sérüléseket (www.mvdinform.ru). A sérültek jelentős része gyalogos.
A gyermekeket érintő közlekedési balesetek statisztikái sem adnak okot megnyugvásra. 2013-ban a gyermekek és serdülők részvételével történt közlekedési balesetek száma 21 148 volt, ebből 872 gyermek életét vesztette, 22 407-en különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek. 2014 első negyedévében 151 kiskorú halt meg az utakon, 4826 gyermek megsérült.
A közúti balesetek következtében szerzett sérülések rendkívül veszélyesek. Az autóbaleset általában „kettős” ütést jelent: először az autó elüti a gyermeket, aki a motorháztetőre kerül, majd leesik az úttestre. Ez két ütközést jelent – először az autóval, majd az aszfalttal. A karosszéria éles szélei, élei és kemény elemei súlyos sérüléseket okoznak, de a második ütés még veszélyesebb: esés közben a gyermekek gyakran a fejüket ütik be, mivel a fej arányaiban nagyobb súllyal bír a testhez képest, mint felnőtteknél.

A gyermekeket érintő közlekedési balesetek okai és körülményei
A gyermek pszichofiziológiai rendszere még nem fejlődött ki teljesen a felnőtthöz képest. A mozgáskoordináció és az oldalsó látás még nem eléggé fejlett. A gyermekek lépése rövidebb, látómezejük 15–20%-kal kisebb, reakcióidejük lassabb (3–4 másodperc, szemben a felnőttek 0,8–1 másodpercével). Életkori sajátosságaik miatt a gyermekek nem mindig tudják helyesen megítélni egy jármű sebességét és távolságát, vagy gyorsan felmérni a közlekedési helyzetet. Gyakran túlértékelik képességeiket.

A felnőttek már messziről figyelik és értékelik az út helyzetét. A gyermekek viszont csak akkor kezdenek figyelni, amikor az út széléhez érnek, vagy már az úttesten vannak. Így az agyuk nem képes időben feldolgozni az információt és helyes döntést hozni. Minél bonyolultabb a helyzet, és minél gyorsabb döntést igényel, annál nagyobb a gátlás a gyermek központi idegrendszerében.
Emellett a kisebb gyermekek a játékvilág élményeit a valóságra vetítik. A játékban az autó azonnal meg tud állni, de a valóságban ez nem így van. A gyermekek sajátos módon ítélik meg a mozgó járműveket, és a kontraszthatások befolyásolják érzékelésüket. Minél nagyobb, színesebb, zajosabb a jármű, annál jobban érzékelik. Egy kisméretű, gyorsan haladó személyautót viszont észre sem vesznek. Azt hiszik, nincs veszély, és átfuthatnak az úton akár szabálytalan helyen is.
A gyermek figyelme szelektív, nem a veszélyes tárgyakra összpontosít, hanem arra, ami számára érdekesebb. Nem azért nem hallják a közeledő jármű hangját, mert nem képesek felismerni, hanem mert nincs kialakult tartós figyelmük, és a hangos ingerek feldolgozása is lassabb, mint a felnőtteknél.
A tájékozódási nehézségekhez hozzájárulhat a ruházat is (kapucni, szoros sál, sapka, fülhallgató stb.). A gyermek alacsony termete is korlátozza a környező forgalom áttekintését: a parkoló járművek miatt nem látja, mi történik az úton.
A legtöbb gyalogosgázolás akkor történik, amikor a járművezető valamilyen okból túl későn veszi észre a gyalogost. A fő ok a rossz észlelhetőség. A gyermekeket kis termetük miatt gyakran nem látják meg a sofőrök. A kutatások szerint a vezető döntéseinek 90%-a vizuális információn alapul. Ha egy gyermek hirtelen a jármű elé lép, a sofőr nem tud időben reagálni.
A gyalogosgázolások csaknem 90%-a rossz látási viszonyok között, sötétben vagy szürkületben történik, amikor a vezető csak az utolsó pillanatban veszi észre a gyalogost. Hó, köd, eső, fák és bokrok árnyéka miatt a gyalogosok még kivilágított úton is nehezen észlelhetők. A gyalogos gyakran azt hiszi, hogy ha ő látja az autó fényszóróját, akkor a sofőr is látja őt. A gyermekek és serdülők különösen figyelmetlenek, és gyakran kockázatosan kelnek át az úton.

A gyermekeket érintő közlekedési balesetek megelőzése
A közlekedési baleset súlyos erkölcsi és pszichológiai trauma a gyermek számára. Ez igazi tragédia, és a „személyes” tapasztalat itt nem elfogadható – helyette a társadalom által felhalmozott tudást kell alkalmazni. Nem szabad a gyermeket halálra rémíteni az úttest veszélyeivel. Nem az a cél, hogy rettegjen a járművektől, mert a félelem bénító hatású, és bonyolult helyzetben rossz döntésekhez vezet. Ehelyett érdemes már most elkezdeni a tudatos óvatosság kialakítását.
Tanítsuk meg a gyermeket figyelni az utcai forgalomra, elemezni a veszélyeket. Használjunk ki minden alkalmat az oktatásra, ne sétáljunk némán az utcán. Magyarázzuk el, miért éppen ott és hogyan kell átkelni az úton biztonságosan. Mutassunk rá a szabályszegő gyalogosokra. Minél többet beszélünk erről és figyelünk a közlekedés részleteire, annál jobban felkészül a gyermek a biztonságos közlekedésre. Soha ne szegjük meg a közlekedési szabályokat, mert a szülő példakép. Ha anya vagy apa megszegi a szabályokat, a gyermek azt hiszi, ez megengedett.
Győzzük meg a gyermeket arról, hogy gyalogosként még a kijelölt gyalogátkelőhelyen is jeleznie kell jelenlétét, hogy a vezető időben meg tudjon állni. A fényvisszaverő elemek lehetnek önálló tárgyak – karkötők, függők, matricák –, amelyeket a ruházatra rögzítenek, vagy speciális mellények részei, amelyeken fényvisszaverő csíkok vannak.

Iskolánk rendszeresen ellenőrzi a tanulók fényvisszaverő eszközeinek meglétét. Ennek ellenére sok diák nem érti ezek jelentőségét, „elfelejti” otthon, a táskában rejti el, vagy nyíltan kijelenti, hogy nincs neki. A szülők feladata, hogy minden reggel ellenőrizzék, a gyermek megfelelően védett-e az úton rá leselkedő veszélyekkel szemben.
Az iskola egyedül nem tud megbirkózni ezzel a feladattal! Ha közösen lépünk fel, meg tudjuk oldani a problémát. Ha az iskola egyedül harcol gyermekeink életéért, a probléma megoldatlan marad.

Hogyan értelmezzük a dimenziót végtelen vektorterekben?
Miért olyan bonyolult a könyvkiadás és miért fontos türelemmel várni a válaszokat?
Miért fontosak a rovarok a biodiverzitás szempontjából?
Pedagógiai szalon beszámoló: Vivat, szülők!
ÚSZÓSZAKOSZTÁLYOK ÓRARENDJE A 2013–2014-ES TANÉVRE
Kérelem a középfokú oktatási intézmény vezetőjéhez
Segítség a szülőknek: Gyermekbiztonság az interneten és a számítógépen
Kérelem