A hamis hírekkel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a médiában megjelenő tényellenőrzések képesek csökkenteni a téves információkba vetett hitet, ám ez a hatás nem egyenlően érvényesül minden politikai táborban. Például, Nyhan és munkatársai (2019) és Swire et al. (2017) kísérleti alapú vizsgálatai arra mutatnak, hogy a tényellenőrzések valóban növelhetik a közönség tájékozottságát a hamis hírekkel kapcsolatban, de azok, akik egy bizonyos politikai vezetőt támogatnak, nem változtatják meg álláspontjukat, még akkor sem, ha a tényellenőrzés azt mutatja, hogy az érintett politikus kijelentései hamisak. Ez arra utal, hogy a választók preferenciái nem feltétlenül a politikai személyek tényleges ténybeli helyességére építenek, hanem inkább a már meglévő ideológiai beállítottságokra.

A hamis hírek és a választások közötti közvetlen kapcsolatot vizsgáló kutatások száma korlátozott, de a Cantarella, Fraccaroli és Volpe (2019) által végzett kutatás különös figyelmet érdemel, mivel nem az Egyesült Államokban, hanem Olaszországban végezték. Olaszországban a populista pártok erősek, és a hamis hírek nagy része az ő politikai diskurzusukhoz kapcsolódik. Egy 2018-as felmérés például azt találta, hogy az olasz populista pártok választói hajlamosabbak voltak hamis politikai híreket megosztani, mint más pártok híveinek.

Ez a kutatás egy olyan kvázi-kísérleti módszert alkalmazott, amely figyelembe vette a hamis hírekkel való kapcsolódás esetleges fordított ok-okozati hatásait. A kutatás során az olasz Trentino Alto-Adige/Südtirol régió két tartományát vizsgálták, amelyek gazdaságilag és demográfiailag hasonlóak, ám jelentős különbség volt a nyelvi közösségek között. Míg a Trento tartományban főként olaszul beszélő lakosság él, a Bolzano tartományban a németajkú lakosság dominál. A kutatás lehetőséget adott arra, hogy a két tartomány közötti nyelvi különbségek révén exogén módon mérték a hamis hírekhez való hozzáférést. Az eredmények azt mutatták, hogy a választói magatartásban a különbségek nem a hamis hírek hatására alakultak, hanem inkább a választók előzetes politikai preferenciáinak köszönhetően, amelyek elősegítették a hamis hírekhez való kapcsolódást.

Ez a megállapítás jól illeszkedik a korábbi kutatások eredményeihez, amelyek azt sugallják, hogy a választók hajlamosak olyan híreket fogyasztani, amelyek megerősítik előzetes politikai meggyőződéseiket. A kampányok, beleértve a hamis híreket is, nem tűnnek jelentős hatással a választói döntésekre, mivel a választói magatartás komplex és több tényezőtől függ. A hamis hírek tehát nem befolyásolják közvetlenül a választói döntéseket, hanem inkább hozzájárulnak a társadalmi polarizációhoz és a politikai diskurzus torzulásához.

Fontos megérteni, hogy a választási magatartás nem csupán a pillanatnyi politikai kampányok és események hatására alakul ki, hanem mélyebb szociográfiai tényezők is befolyásolják. A hagyományos pártidentitások és a politikai táborok elhalványulása ellenére a választók demográfiai és szociális háttere továbbra is jelentős hatással van arra, hogy milyen politikai álláspontokat képviselnek. A politikai kampányok, legyenek azok akár valódiak, akár manipuláltak, nem minden esetben képesek áttörni a választók előzetes politikai preferenciáit.

Mégis, a hamis hírek nemcsak a választási eredményekre hatnak, hanem hosszú távon képesek aláásni a közéleti diskurzust, csökkenteni a média iránti bizalmat és fokozni a politikai polarizációt. A választók bizalma az információs forrásokban csökkenhet, ami különösen veszélyes lehet a demokratikus rendszerek számára. Mindezek alapján a hamis hírek hatásainak megértéséhez és méréséhez további kutatásokra van szükség. Az eddigi adatok és megfigyelések inkább korrelációs jellegűek, és nem elegendőek arra, hogy véglegesen meghatározzuk, milyen mértékben befolyásolják a választók döntéseit.

A hamis hírekkel kapcsolatos kutatásokat nemcsak a választói döntésekre kell összpontosítani, hanem érdemes tovább vizsgálni a választási részvételre gyakorolt hatást is. Bár a kutatások azt mutatják, hogy a választói magatartást nehéz befolyásolni hamis hírekkel, vannak olyan kísérletek, amelyek szerint a választási részvételt növelhetik a kampányok és a manipulációk. Ennek különösen akkor lehet jelentősége, ha a célcsoport a választásokon alkalmi választókból áll, akik nem annyira elkötelezettek politikai pártok iránt.

A hamis hírek és a választói magatartás közötti összefüggések feltárása tehát nem egyszerű feladat, és a kutatásnak sokkal kifinomultabb megközelítéseket kell alkalmaznia, mint a hagyományos kvalitatív elemzések vagy anekdotikus bizonyítékok.

Hogyan befolyásolják a botok a migrációval kapcsolatos politikai diskurzust?

A migrációs hullámokkal kapcsolatos diskurzusban az olasz politikai táj megosztottsága egyre élesebb határokat húz, és az online térben is erőteljesen érezhető. A politikai táborok közötti különbségek nemcsak az emberek véleményében, hanem az általuk követett információs hálózatokban is tükröződnek. A migráció kérdésében kifejezetten dominálnak azok a közösségek, melyek szoros kapcsolatban állnak különböző politikai pártokkal, és itt nem csupán a valódi felhasználók, hanem az úgynevezett automatizált fiókok (botok) is kulcsszereplők. A politikai diskurzust nem csupán a hagyományos felhasználók, hanem a botok is alakítják, amelyek gyakran retweetelik a vezető politikai személyiségek üzeneteit, mint például Matteo Salvini vagy Giorgia Meloni.

A botok hatása az információáramlásra és annak láthatóságára különösen akkor válik szembetűnővé, amikor a bot-hálózatok együtt dolgoznak a politikai pártokkal és vezető személyekkel. Az olasz politikai térben például Salvini és Meloni, akik hasonló véleményt képviselnek a migráció kezelésével kapcsolatban, jelentős bot-hálózatokat vonzanak, amelyek célja az üzeneteik minél szélesebb körben való terjesztése. Az automatizált fiókok a politikai diskurzust nemcsak kiterjesztik, hanem bizonyos esetekben manipulálják is. A közösségi médiában alkalmazott bot-hálózatok célja, hogy növeljék a politikai üzenetek láthatóságát és elérhetőségét, ezzel erősítve a politikai személyek hatalmát.

A kutatás során azonosítottuk, hogy a botok aktívan retweetelik a legnagyobb politikai csomópontokat, amelyek középpontjában Salvini és Meloni állnak. Ezen politikai személyek számos "valódi" fiókkal is kapcsolatban állnak, amelyek gyakran magas hub pontszámokkal rendelkeznek. A bot-hálózatok legfontosabb jellemzője, hogy nemcsak a politikai üzeneteket terjesztik, hanem provokáló megjegyzésekkel is kommentálják a közéleti diskurzust. Az olasz kormányzati politikával szimpatizáló fiókok gyakran a migrációval kapcsolatos diskurzust irányítják, míg az ellenzéki pártok is szerepelnek a botok által megcélzott felhasználók között.

A migráció kérdése nem csupán a politikai pártok, hanem az egyes társadalmi csoportok között is erőteljes vitát váltott ki, és a közösségi médiában zajló diskurzust egyre inkább a botok irányítják. A legnagyobb bot-hálózatok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elősegítsék a migrációval kapcsolatos kormányzati álláspontok terjedését. Ezen botok viszont nemcsak a kormányzó pártok nézeteit támogatják, hanem az ellenzéki pártok és független politikai vezetők is célpontjaivá váltak. A botok, amelyek magas szintű interakciók révén erősítik a politikai diskurzust, gyakran olyan híroldalakat is megosztanak, amelyek politikai diszkréditációval foglalkoznak. Az ilyen oldalakról származó információk gyakran hamis vagy félrevezető tartalommal bírnak.

A bot-hálózatok nemcsak a migrációval kapcsolatos diskurzust erősítik, hanem abban is fontos szerepet játszanak, hogy egyes politikai diskurzusokat és narratívákat erősítsenek, amelyek hatékonyan manipulálják a közvéleményt. Az általuk terjesztett tartalom szoros összefonódásban áll a politikai diskurzust alakító legnagyobb politikai személyiségekkel, így erősítve a kormányzati politikák láthatóságát. Ezen automatizált fiókok tevékenysége különösen fontos a migrációval kapcsolatos diskurzusban, ahol a botok segítenek elterjeszteni a politikai üzeneteket.

Az elemzés rávilágít arra is, hogy a botok működése nemcsak a politikai diskurzust befolyásolja, hanem jelentős hatással van a közvélemény formálására is. A közösségi média platformok használatával és az automatizált fiókokkal végzett interakciók gyakran elhomályosítják a valódi emberek által kifejtett véleményeket. A botok tehát nemcsak információt terjesztenek, hanem a politikai diskurzust formálják, és olyan hatást gyakorolnak, amely nem látható közvetlenül a hagyományos politikai elemzésekben.

A bot-hálózatok hatása a politikai diskurzusra különösen erőteljes a migrációval kapcsolatos vitákban. Ahogy a kutatás rávilágít, a botok nem csupán információt terjesztenek, hanem befolyásolják a politikai diskurzust, elősegítve a kormányzati álláspontok dominanciáját és manipulálva a közvéleményt. Ezen botok aktivitása fontos szempont azok számára, akik a közösségi médiában követik a migrációs politikával kapcsolatos diskurzust, mivel a botok és az automatizált fiókok tevékenysége gyakran elhúzódik a valódi emberi interakcióktól.

A radikális jobboldali szervezetek politikai használata az interneten Közép- és Kelet-Európában: Propaganda, mobilizáció és identitásépítés

A kutatásunk során összesen 188 radikális jobboldali szervezet online jelenlétét vizsgáltuk, országonként körülbelül 40-50 weboldalt elemeztünk. Az elemzés alapját egy részletes kódkönyv adta, amely több mint 70 változót tartalmazott, és célja volt a politikai használat különböző funkcióinak feltérképezése. A célunk az volt, hogy megértsük, hogyan használják a radikális jobboldali csoportok az internetet propagandára, mobilizációra, internacionalizálásra, valamint a kollektív identitás és ideológia építésére. Minden egyes szempontban részletes mutatókat dolgoztunk ki, figyelembe véve a vizsgált szervezetek különböző típusait, például politikai pártokat és nem pártos csoportokat, valamint erőszakos szervezeteket.

A kutatás során alkalmazott két összehasonlító dimenzió a következő volt: országok közötti és a radikális jobboldali szervezetek típusai közötti összehasonlítás. Közép- és Kelet-Európa négy országát választottuk a kutatás alapjául. Ezek a következőek voltak: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország. Bár közös történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek, mint a kommunista múlt, a 1989-es rendszerváltás és az EU-ba való belépés 2004-ben, mégis elegendő változatosságot mutatnak a radikális jobboldali mobilizáció szempontjából releváns tényezők terén. Az ilyen tényezők között említhetőek a politikai lehetőségek különbségei, a radikális jobboldali pártok választási eredményeinek tartóssága, valamint a jogszabályi környezet, amely az olyan múltbéli ideológiákhoz kapcsolódó tevékenységeket szabályozza, mint a náci-fasiszta gondolkodás.

A radikális jobboldali szervezetek típusai között különböztethetjük meg a következő kategóriákat: (1) politikai pártok, mint a Jobbik Magyarországon, a Szlovák Nemzeti Párt Szlovákiában; (2) radikális jobboldali mozgalmak, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyarországon; (3) neonáci csoportok, például a Betyársereg Magyarországon; (4) revizionista/negacionista csoportok, mint a Trianon Társaság Magyarországon; (5) kulturális és kereskedelmi szervezetek, mint a Magyar Harcos boltja Magyarországon; (6) szubkulturális ifjúsági szervezetek, mint a Sztorm 68 lengyel skinhead zenekar. Az elemzésünk azt mutatja, hogy a radikális jobboldal nem homogén, és ez az internetes jelenlétükre is igaz. A weboldalaikon használt propaganda formáit, szimbólumait és üzeneteit különböző intenzitással és különböző célokkal alkalmazzák.

A propaganda vizsgálatában a következő két formát különböztettük meg: szöveges és vizuális. A szöveges propaganda magában foglalja azokat az elemeket, mint a szlogenek, konferenciák anyagai, cikkek vagy bibliográfia, míg a vizuális propaganda olyan elemeket tartalmaz, mint a képek, gyűlölet szimbólumok, térképek, bannerek vagy videófelvételek. Az internetes propaganda legfontosabb szerepe a csoportok belső tagjainak és szimpatizánsainak mobilizálásában rejlik. A vizuális elemek különösen fontos szerepet játszanak az online mobilizációban, mivel képesek erős érzelmi reakciókat kiváltani, ami elősegíti a csoportok iránti elköteleződést.

A kutatásunk szerint Közép- és Kelet-Európában a radikális jobboldali csoportok weboldalai széles körben használják az online propagandát, különösen a vizuális és szöveges formákat. A szlovákiai és cseh radikális jobboldali csoportok különösen aktívak voltak mindkét formában, míg Magyarországon és Lengyelországban a propaganda anyagai viszonylag kevésbé voltak jelen. Magyarországon, ahol a radikális jobboldali pártok kormányzati többséggel rendelkeznek, az internetes aktivitás mérsékeltebb volt. Ez összhangban van a "fordított kapcsolat" hipotézisével, amely azt állítja, hogy ahol a radikális jobboldal már dominál a politikai intézményekben, ott az online aktivizmus csökkenhet.

A radikális jobboldali csoportok online tevékenységei tehát különböző célt szolgálnak: a propaganda terjesztését, a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a belső mobilizálást, és az ideológiai identitás formálását. A szöveges és vizuális elemek kombinációja nemcsak hogy megőrzi a radikális jobboldali szervezetek eszméit, hanem hatékonyan elérhetik a célközönséget, legyen szó a fiatalok, a szimpatizánsok vagy akár az új tagok vonzásáról.

A radikális jobboldali ideológia terjedése az interneten azonban nem csupán a propaganda eszközeire korlátozódik. Az online tér lehetőséget ad a politikai szimbolikák terjesztésére, amelyek erősítik a közösségi érzést és elősegítik a kollektív identitás kialakítását. Ez az identitás, amelyet a közös ellenségképek, nemzeti és kulturális értékek védelme mentén formálnak, kulcsfontosságú a csoportok koherenciájának és stabilitásának megőrzésében.