A növekedési lehetőségek értékelése és kiválasztása nem könnyű feladat, különösen, amikor azok egyre ambiciózusabbá válnak. Az elméleti döntési folyamatok gyakran nem képesek teljes mértékben megragadni a valós piaci és vállalati környezetek komplexitását. Azok a lehetőségek, amelyek kezdetben vonzónak tűnnek, hosszú távon nem biztos, hogy eredményesek. Az alábbiakban bemutatott különböző megközelítések, példák és stratégiák segíthetnek a helyes választásban, és világosabb képet adhatnak arról, hogyan érdemes egy vállalatnak megközelítenie a növekedési lehetőségeket.

A sikeres növekedés nem mindig egy nagy, mindent elsöprő ötletből ered, hanem sokszor apró lépésekből, egy sor kis, de hatékony döntésből, amelyek folyamatosan javítják a vállalat pozícióját a piacon. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egy vállalat túl gyorsan pazarolja erőforrásait egyetlen nagy ötletre összpontosítva, miközben a napi működési döntések és apró lehetőségek figyelmen kívül maradnak. A kockázatok és a potenciális nyereség megfelelő mérlegelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalat sikeresen navigáljon a növekedés felé vezető úton.

A legfontosabb módszerek közé tartoznak a tradicionális piackutatások, a termékcsatornák (product funnel) és a virtuális piacok. A tradicionális piackutatás magában foglalja az ügyféltanulmányokat, a közösségi médián végzett érzelmi elemzéseket és a vásárlói visszajelzéseket. Bár hasznos lehet, gyakran időigényes és könnyen kiszivároghatnak a versenytársakhoz is. Ezért a legjobb, ha ezt a módszert a későbbi szakaszokban alkalmazzuk, amikor a lehetőségek már szűkebb körre redukálódtak. A termékcsatornák és a színlelt piacok (virtuális piacok) viszont lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy különböző jövőbeli forgatókönyveket teszteljenek, és meghatározzák a legjobb lehetőségeket anélkül, hogy azokat valódi piaci tesztelésnek kellene alávetniük.

A virtuális piacok különösen érdekesek, mivel a közönség szavazatai képesek előre jelezni a termékek sikerét vagy kudarcát. A legjobb példák közé tartozik a politikai választások vagy a filmek előrejelzése, de ezek a mechanizmusok a termékek piacra kerülése esetén is alkalmazhatóak. A virtuális piacok alapvetően a közönség szubjektív megítélését összegzik, így pontosan tükrözik a jövőbeli keresletet és érdeklődést. Ez a megközelítés különösen hasznos lehet, amikor még nincs elegendő információ a valódi piaci körülményekről, és lehetővé teszi a vállalat számára, hogy előre tesztelje az új ötleteket.

A termékek és szolgáltatások sikerességét különböző szempontok alapján is lehet mérni. Fontos az innováció szintje: egy egyszerűbb, kevésbé radikális újítás esetében a piackutatás és a prototípus tesztelés elegendő lehet, míg az igazán új, forradalmi termékek esetében már más megközelítésre van szükség. Az olyan eszközök, mint a virtuális valóság (VR) vagy a szimulációk lehetővé teszik, hogy a potenciális vásárlók és menedzserek elképzeljék a jövőt, és ne ragadjanak le a jelenlegi technológiai vagy fogyasztói trendeknél. Az ilyen típusú előrejelzés során nem lehet elvárni a megszokott pontosságot, különösen akkor, ha a jövőbeni technológiák vagy vásárlói igények még nem alakultak ki teljesen.

Bár sokan hajlamosak túlságosan a technikai sikerre összpontosítani, elengedhetetlen, hogy a vállalatok felismerjék a piaci és pénzügyi siker jelentőségét is. A valódi üzleti növekedés nem csak a termékek működésének vagy fejlesztésének kérdése, hanem annak a kérdése is, hogy a vállalat képes-e sikeresen eladni és piacon tartani az új terméket. A kérdés nem csupán az, hogy működik-e a technológia, hanem hogy a vásárlók hajlandóak lesznek-e azt megvásárolni, és hogy a vállalat képes lesz-e pénzügyileg fenntartani a projektet.

Ezért a növekedési lehetőségek értékelésénél elengedhetetlen egy átgondolt, átfogó szemléletmód, amely figyelembe veszi a piaci keresletet, a költségvetést, a versenytársakat, a potenciális szabályozásokat és a vállalati stratégiát. Az ideális döntési folyamatnak egyensúlyban kell tartania a kockázatokat és a lehetőségeket, figyelembe véve a piaci környezet dinamikáját. A rendszeres, de alapos értékelések és a megfelelő információs rendszer létrehozása alapvető a sikeres növekedési stratégia kialakításához.

Ezen kívül a jövőbeli termékek értékelésénél nem csak a technikai, hanem az érzelmi és piaci aspektusokat is figyelembe kell venni. A fogyasztói magatartás dinamikája és a társadalmi trendek folyamatosan változnak, és egy vállalatnak rugalmasan kell reagálnia a piaci igényekre. Fontos tehát, hogy a döntéshozók ne csupán a jól megszokott adatokra hagyatkozzanak, hanem legyenek képesek érzékelni a piac rejtett vagy még ki nem alakult igényeit is.

Hogyan befolyásolja az innováció a márkák növekedését?

Az innováció kulcsfontosságú tényező a márkák fejlődésében és piaci helyzetük megszilárdításában. Az új termékek, szolgáltatások és üzleti modellek nemcsak az adott iparágon belül, hanem a fogyasztói tudatban is új értékeket hoznak létre, amelyek hatással vannak a márkák hosszú távú sikerére. Az innováció szerepe ebben az összefüggésben nem csupán a termékek újításában vagy technológiai fejlődésében rejlik, hanem abban is, hogy miként képes a vállalat a fogyasztók figyelmét, bizalmát és elkötelezettségét megszerezni, és hogyan reagál az iparági változásokra.

A márkák növekedése nem csupán a tradicionális marketingstratégiákra épít, hanem azok alkalmazásának újragondolására is. Az innováció, legyen az termékfejlesztés, brand extension vagy új piacra lépés, alapvető szerepet játszik abban, hogy egy márka képes legyen kiemelkedni a versenytársak közül, és folyamatosan reagálni a piaci igények változására. Ezen kívül, az innováció különböző aspektusait nem szabad figyelmen kívül hagyni, például azt, hogy miként hatnak a fogyasztói válaszok, a márkák különböző vonásai és az egyes piacokon való terjeszkedés hatékonysága.

Egyes kutatások, mint például Kornish és Ulrich (2011), rávilágítanak arra, hogy az innovációval kapcsolatos kezdeti ötletek, azok kiemelt szerepe a termék sikerességében, már a termék bevezetését megelőzően jelentős hatást gyakorolnak a piacon való fogadtatásra. Az ötlet maga, még a piacon való teljes megjelenés előtt, meghatározza, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak a termékre, és milyen hosszú távú piaci pozíciót képes elfoglalni a termék.

A különböző típusú új termékek, mint a radikálisan új technológiák vagy a finomabb termék- és szolgáltatásfejlesztések, eltérő hatással vannak a márkák növekedésére. A radikális innovációk, mint például a teljesen új termékek vagy piacok létrehozása, gyakran olyan kihívásokkal járnak, amelyek más típusú stratégiákat igényelnek. Ezen innovációk sikeressége szoros összefüggésben áll azzal, hogy hogyan tudják a márkák integrálni az új ötleteket a fogyasztói életstílusokba, és hogyan reagálnak a piacra.

A fogyasztói reakciók és elvárások egyre fontosabbá válnak az innovációs folyamatok során. A korábbi ismeretek és attitűdök alapján kialakult fogyasztói struktúrák, amelyek az új termékek fogadtatására reagálnak, alapvetően befolyásolják az innováció sikerét. Moreau, Lehmann és Markman (2001) kutatása alapján a fogyasztók válaszai szoros összefüggésben állnak azzal, hogy milyen mértékben illeszkednek az új termékek a már meglévő ismeretekhez és szokásokhoz. Ha az új termék nem illeszkedik a fogyasztói tudás struktúrájába, vagy túl radikális változást jelent, akkor az elfogadása sokkal nehezebb.

A vállalatoknak az új termékek bevezetése során nemcsak a termék innovációjára kell koncentrálniuk, hanem arra is, hogy hogyan lehet a legjobban pozicionálni a terméket a piacon, hogyan lehet kihasználni a márkát és annak hírnevét. Rubera (2015) kutatása szerint a design innovációk, tehát a termékek dizájnján végrehajtott újítások, jelentős hatással vannak a termékek eladási alakulására és a vásárlók reakcióira.

Az új termékek sikeressége szorosan összefonódik a márkák hosszú távú stratégiáival. Az innováció nem csupán a termékekre vonatkozik, hanem azokat az üzleti modelleket is érinti, amelyek meghatározzák a márka pozicionálását a piacon. A vállalatoknak tehát nemcsak a termékek szintjén kell újítaniuk, hanem az általuk alkalmazott marketingstratégiákban is, hogy azok folyamatosan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz és fogyasztói elvárásokhoz.

A vállalatok növekedését nemcsak az új termékek bevezetése biztosíthatja, hanem azok fenntartása és az ügyfélkapcsolatok ápolása is kulcsfontosságú. A vásárlók bizalmának megszerzése és megtartása érdekében a márkák folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az ügyfelek visszajelzéseit és tapasztalatait. A fogyasztói válaszok figyelembevételével alakított márkaépítési stratégiák és az ügyfélkapcsolatok fejlesztése hosszú távon növelhetik a márka stabilitását és növekedését.

A sikeres innováció tehát nemcsak az új termékek és ötletek bevezetését jelenti, hanem azokat a rendszereket és struktúrákat is, amelyek lehetővé teszik a márkák számára, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a piaci kihívásokhoz és folyamatosan fejlődjenek. Az innovációs folyamatokat a fogyasztói válaszok, az iparági trendek és a piaci lehetőségek folyamatos elemzése és alkalmazása kell, hogy jellemezze.

Hogyan érhetünk el fenntartható növekedést vállalati környezetben?

A vállalati növekedés minden szervezet számára kulcsfontosságú cél, de nem minden esetben érdemes kizárólag erre összpontosítani. Azok, akik kizárólag a sikeres vállalatok által követett gyakorlatokra támaszkodnak, elfelejtik, hogy a növekedés nem csupán a meglévő példák másolásáról szól. Bár az iparági trendek figyelemmel kísérése és a legjobb gyakorlatok alkalmazása hasznos lehet, nem szabad elfelejteni, hogy a sikeres növekedés mögött mindig több tényező együttes hatása rejlik. Azon vállalatok, amelyek a legújabb fejlesztéseket, mint például a prémium étkezési lehetőségeket, edzőterem szolgáltatásokat vagy más juttatásokat biztosítanak, nem feltétlenül azért sikeresek, mert ezen gyakorlatokat követik. Lehet, hogy éppen a sikerük teszi lehetővé számukra ezen lehetőségek biztosítását. A fontosabb kérdés tehát nem az, hogy a gyakorlatok önmagukban hogyan működnek, hanem hogyan illeszkednek egy adott vállalat stratégiájába, és milyen környezeti tényezők játszanak szerepet a sikerükben.

A vállalati növekedés célja, hogy egy szervezet nemcsak profitot termeljen, hanem erősítse a vállalat társadalmi és gazdasági helyzetét is. Az organikus, azaz belső növekedés az egyik legfontosabb mutatója annak, hogy a vállalat sikeresen alkalmazkodik a piaci környezethez és hosszú távon képes megőrizni versenyelőnyét. Az organikus növekedés olyan szempontból előnyös, hogy nem csupán a pénzügyi mutatókat javítja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy egy cég hosszú távon vonzóvá váljon a befektetők és az alkalmazottak számára egyaránt. Azon vállalatok, amelyek sikeresek az organikus növekedésben, gyakran magasabb P/E (ár/nyereség) mutatóval rendelkeznek, ami növeli a részvényárfolyamukat, és lehetőséget ad arra, hogy még jobb pozíciót vívjanak ki a piacon.

A növekedés elősegíti a vállalaton belüli kultúra fejlődését, hiszen a sikeres vállalatok motiváló környezetet teremtenek az alkalmazottak számára. A munkavállalók szeretnek olyan csapatban dolgozni, amely győztes, és fontos számukra, hogy a vállalat céljaikat elérje. A pozitív növekedési ütem segíti a dolgozók megtartását, energizálja őket, és hosszú távon magasabb termelékenységet eredményezhet. Mindezeken túl a gyors növekedés még akkor is generálhat pozitív figyelmet, ha az alapvetően nem egy konkrét szempontból, hanem a vállalat által elért eredményeknek köszönhetően kerül a média fókuszába.

A gyors növekedés nem mindig kívánatos cél, és számos esetben kifejezetten hátrányos is lehet. A családi vállalkozások vagy a kisebb, de jól beágyazott cégek esetében a növekedés nem mindig indokolt. Az ilyen vállalkozások gyakran elégedettek a jelenlegi helyzetükkel, és a túl gyors bővülés kockázatot jelenthet a stabilitásukra. Azokat a cégeket, amelyeknek nincs megfelelő vezetői utánpótlásuk, vagy amelyek nem akarják kockáztatni a meglévő sikerüket, nem biztos, hogy a növekedés foglalkoztatja. Egy ilyen típusú vállalat számára a növekedés nem egyértelműen vezethet sikerhez.

Fontos azonban megérteni, hogy a növekedés nem mindig egyenlő a problémák megoldásával. A gyorsan növekvő cégek nemcsak új lehetőségeket, hanem új kihívásokat is magukkal hoznak, amelyek további figyelmet és energiát igényelnek. A növekedés bonyolultságai közé tartozik a jogi és etikai aggályok növekedése is. A vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy a piaci pozíciójuk megszerzése és bővítése ne okozzon társadalmi és környezeti problémákat, amelyek súlyosan befolyásolhatják a vállalat hírnevét és hosszú távú fenntarthatóságát.

A növekedés azonban nem minden esetben egyformán fontos minden típusú vállalkozás számára. A családi cégek, a hobbi vállalkozások vagy az olyan vállalatok, amelyek a fenntartható működésre helyezik a hangsúlyt, kevésbé motiváltak a gyors növekedés keresésében. Továbbá, a túlzott növekedés egyes esetekben elvonhatja a figyelmet az alapvető értékekről és minőségről, amelyek lehetővé tették a cég számára, hogy sikeres legyen.

A vállalati növekedés és annak elérésére irányuló stratégiák minden esetben egyedi megközelítést igényelnek. Fontos, hogy a cégek tisztában legyenek a saját erőforrásaikkal és a piacon való pozicionálásukkal, hogy elkerüljék a túlzott kockázatvállalást, és ne essenek a felesleges versenyhajszolás csapdájába. A növekedés mindig megkívánja a stratégiai tervezést és az alapos elemzést, hiszen az üzleti sikerek és a növekedés összefonódnak, de nem mindegy, hogy milyen irányban és milyen eszközökkel próbáljuk elérni azt.

Hogyan generáljunk növekedési ötleteket: A kreatív gondolkodás és a piac által vezérelt megközelítések

A növekedési ötletek generálása gyakran az a "szórakoztató" része a folyamatnak, de egyben frusztráló is lehet, és egy viszonylag korlátozott ötletkört eredményezhet. A fejezet célja, hogy bemutassa azokat a hasznos módszereket, amelyek segíthetnek a folyamat strukturálásában, és amelyek közül sokat a kreatív gondolkodás ösztönzésére alkalmaznak. Míg sok ilyen módszer az új termékekre vonatkozik, ezek szélesebb körben is alkalmazhatók (például márka, vásárlói és csatornák alapú növekedési ötletek).

A növekedési ötletek generálásának két alapvető kategóriája létezik: piaci input alapú módszerek és az ötletelés.

Piaci/vevői input alapú módszerek

Ez a kategória magában foglalja a klasszikus piackutatási módszereket, valamint a passzív/megfigyeléses módszereket. A felmérések a legáltalánosabb piackutatási eszközök közé tartoznak, amelyek célja a célok, attribútumfontosságok (például konjoint analízis révén) és elégedettség (vagy annak hiánya) felmérése. A Courtyard by Marriott szállodalánc például egy ilyen felmérés eredményeként alakult ki. Az egyszerű kérdések, mint például "Mi javíthatna a terméken?", hasznos információkat adhatnak. Azonban nem mindegy, hogy kit kérdezünk. Azok, akik elégedettek a jelenlegi állapotokkal (aktív, elégedett vásárlók), valószínűleg csak kisebb változtatásokat javasolnak. Ezzel szemben az elégedetlen vásárlók, volt vásárlók vagy potenciális vásárlók véleménye radikálisabb ötleteket eredményezhet.

Vásárlói vélemények, javaslatok és panaszok figyelembevétele
A közvetlen kapcsolatfelvétel vagy a frontvonalban dolgozó alkalmazottak/sales-esek által gyűjtött panaszok és javaslatok hasznos ötleteket adhatnak, természetesen nem mindegyikük releváns. Az ügyfelek visszajelzései, akár személyes, akár online formában, gyakran egy-egy "fájdalompontot" ragadnak meg, amelyek alapján új termékek vagy szolgáltatások fejleszthetők.

Szociális média figyelése
Az internet egy gazdag forrást biztosít annak felfedezésére, hogy mit szeretnének a vásárlók. A közösségi médián megjelenő bejegyzések és vélemények figyelése segíthet olyan nem kielégített igények, vágyak és "fájdalompontok" azonosításában, amelyek a saját, illetve a versenytársak termékeivel kapcsolatosak. A szociális média elemzéséhez a "big data" és az AI alapú szövegbányászati eszközök is jól használhatók a kategóriák elemzésére, amelyekben versenyzünk vagy versenyezni kívánunk.

Megfigyelés

A vásárlói szokások megfigyelése segíthet megérteni, hogy miként használják a terméket vagy szolgáltatást, és milyen problémák merülnek fel ennek során. Az ilyen megfigyeléses megközelítés lehetővé teszi, hogy azonosítsuk a termékkel kapcsolatos nehézségeket, amelyekre új megoldások kínálkozhatnak.

"Ragasztószalag" megoldások keresése
Amikor az emberek szükségletük vagy érdeklődésük következtében olyan egyszerű, házi készítésű termékeket vagy megoldásokat hoznak létre, amelyek problémákat oldanak meg, ez egy kiváló lehetőséget jelenthet arra, hogy új termékötletek szülessenek. A "ragasztószalag" megoldások a legkülönbözőbb problémákra adnak válaszokat, amelyek később akár globális szinten is alkalmazhatók és marketingelhetők.

Technológia által vezérelt ötletek
A technológiai változások előrejelzése és ezek kiaknázása szintén remek módja a növekedés generálásának. Az alábbi példák azt mutatják, hogy a technológia változásai hogyan alakítják a piacon való pozicionálást.

A digitális csatornák megjelenése például számos pozitív hatással bír. Elősegíti a kis, szétszórt piacok kiszolgálását, lehetőséget ad különböző árak alkalmazására, és csökkenti a brick-and-mortar (tégla és habarcs) jelenlét előnyét (például Gillette és Dollar Shave Club példája). Ezen kívül az új technológiai trendek gyorsabb skálázást és reagálási lehetőségeket biztosítanak.

Technológiai irányok ellentéte
A technológia fejlődése gyakran egy irányba mutat, de a kereslet és a trendek megfigyelése alapján érdemes lehet az ellentétes irányba indulni. Például, míg az emberek egyre kisebb és gyorsabb eszközöket keresnek, sokan inkább egyszerűbb és nagyobb kijelzőjű termékeket választanak, mint például a nagyobb órák vagy telefonok, amelyek segítenek az idősebb korosztály számára. Ezen kívül számos alternatív, nem egészséges étkezési lehetőség (például a Smashburger) is felütötte a fejét a "szuper egészséges" étkezési trendekkel szemben.

Kutatás-fejlesztés szerepe
Bár sokan a kutatás-fejlesztésre (R&D) gondolnak, amikor a növekedés előmozdítására keresnek lehetőséget, az R&D szempontjából az alapvető döntések közé tartozik, hogy:
• Mely területekre összpontosítsunk,
• Kik dolgozzanak a fejlesztéseken,
• Hogyan alkalmazzunk új technológiákat,
• Hogyan reagáljunk a gyorsan változó piaci igényekre.

A kutatás-fejlesztés nemcsak az új termékek létrehozását szolgálja, hanem a vállalati stratégiák szoros kapcsolódását is biztosítja a piaci változásokhoz és az új lehetőségekhez. A jól megválasztott R&D irányok alapot adhatnak a jövőbeli növekedéshez, ha azok megfelelnek a piaci trendeknek, és figyelembe veszik az ügyfelek folyamatosan változó igényeit.

A megfelelő növekedési ötletek generálása nem csupán véletlenszerű inspirációk vagy pillanatnyi döntések kérdése, hanem alapos megfigyelés, adatgyűjtés, és a jövőbeli trendekre való felkészülés folyamatos munkája. A sikerhez vezető út számos forrást igényel, de ha a megfelelő módszerekkel és rendszerekkel dolgozunk, a növekedés nem fog elmaradni.

Hogyan szervezzük meg érveinket és ütköztessük őket hatékonyan?
Hogyan működnek és milyen előnyökkel járnak a hibrid levegőmotorok a fenntartható közlekedésben?
Miért és hogyan omlott össze Trump körüli populista mozgalom?
Hogyan csökkenthetjük a víz- és energiafogyasztást otthonunkban?