A tudományos közösségben egyre nagyobb érdeklődés övezi a 2D anyagokat, amelyek között a grafén kiemelkedő helyet foglal el. Azonban nemcsak a grafén, hanem más alternatív félvezető 2D anyagok, például a TMDC-k, a hexagonális bór-nitrid (h-BN) és a fekete foszfor (BP) is egyre nagyobb figyelmet kapnak, mivel jelentős lehetőségeket kínálnak az elektronikai és optoelektronikai alkalmazások terén. Az ilyen anyagok különböző tulajdonságai, mint az elektronmobilitás, az optimális sávszélesség, a hatékony fényelnyelés és a lenyűgöző fotorezisztencia képességeik lehetőséget biztosítanak új technológiai áttörésekhez.

A hagyományos fotodetektorok a fotokonduktivitás elvén működnek, ám a 2D anyagokkal készült fotodetektorok most egy új irányvonalat képviselnek, melyek rendkívüli fejlődéseket mutatnak a fényérzékelés terén. A grafén, mint ígéretes 2D anyag, széles fény spektrumot képes elnyelni, az ultraibolyától a terahertzig. Azonban, ha tiszta grafént alkalmazunk fotodetektorokban, akkor az olyan problémákkal kell szembenéznünk, mint a rövid élettartamú fotoizgatott töltéshordozók és a bejövő fény gyenge elnyelése. Ezen kívül a tiszta grafén alkalmazása nagy sötét áramot eredményezhet, ami érzékeny fotodetektorok számára nem megfelelő.

A TMDC-k, mint a WS2, WSe2, MoS2 és MoTe2, szintén figyelemre méltó optikai és elektromos tulajdonságokkal rendelkeznek, és számos alkalmazásra alkalmasak. Ezek az anyagok rendkívül érzékenyek, mivel széles sávszélességgel rendelkeznek, amely 1 eV-től több mint 2,5 eV-ig terjedhet. Azonban, mivel magas sávszélességük van, nem ideálisak az infravörös fény érzékelésére. A fekete foszfor, amelynek direkt sávszélessége körülbelül 1,5 eV a monorétegű formában és 0,3 eV a bulk formában, szintén erős versenyző az optoelektronikai alkalmazások terén, különösen a közeli és közép-infravörös tartományban.

A BP alapú fotodetektorok azonban gyenge válaszreakciót mutatnak a látható fényre, mivel a sávszélességük nem kedvező ennek a spektrumnak. Kutatások folytak annak érdekében, hogy heterojunktúrákat hozzanak létre BP és MoS2 között, hogy javítsák a látható fényre adott választ. A probléma azonban az, hogy csak a monorétegű és bilayer MoS2 anyagok rendelkeznek direkt sávszélességgel, ami elengedhetetlen a fény és az anyag hatékony kölcsönhatásához.

Ezen kihívások leküzdésére figyelmet érdemel egy másik anyag: az indium-szelenid (InSe). Az InSe nagy hordozó mobilitásával, kis hatékony elektron tömegeivel és széles optikai elnyelési spektrumával kiemelkedő érdeklődést váltott ki a nanoelektronikai és optoelektronikai alkalmazásokban. Az InSe alapú fotodetektorok kiemelkedő teljesítményt mutatnak, széles fotoreakcióval (400-1000 nm), erős fotorezisztenciával (akár 105 A/W 633 nm-nél) és gyors válaszidővel (2 másodpercig). Ezek a jellemzők azt mutatják, hogy az InSe ígéretes megoldás lehet széles spektrumú fotodetektorokhoz, gyors válaszreakcióval.

A közelmúltban az egyes 2D félvezetők lézerek alapjaként történő alkalmazása is figyelemre méltó előrelépéseket mutatott. Például, egyetlen rétegű WSe2 alapú lézert sikerült kifejleszteni, amely ultraalacsony küszöbenergiájú és folyamatos hullámú lézert biztosít 160 K alatti hőmérsékleten. Ezen kívül a MoS2 és WS2 egyes rétegű anyagok használata lehetővé tette a lézersugárzás megvalósítását szobahőmérsékleten is.

Egy érdekes fejlesztés a p-n dióda létrehozása volt, amelynél n-típusú WS2 és p-típusú BP anyagok heterojunktúrája segítségével sikerült kimutatni a fény hatására előálló erős fotorezisztenciát és az áram-kapcsolási tulajdonságokat. Az ilyen típusú BP/WS2 heterojunktúrák kiemelkedő fotodetektáló képességekkel rendelkeznek, melyek nemcsak az elektronikai, hanem az optoelektronikai alkalmazások számára is komoly ígéretet adnak.

Ezen fejlesztések mögött a 2D anyagok rendkívüli tulajdonságai állnak, melyek lehetővé teszik a jövő technológiáit forradalmasító áttöréseket. A kutatás folytatása és az új anyagok kifejlesztése biztosítja, hogy a jövő eszközei még hatékonyabban és gyorsabban reagáljanak a különböző elektromágneses hullámok hatásaira, továbbá új alkalmazások terjedését eredményezheti a biomedikális és bioszenzorikus rendszerekben.

Hogyan befolyásolják a két dimenziós félvezetők hő- és mechanikai tulajdonságai az elektronikai alkalmazásokat?

A két dimenziós (2D) félvezetők kiemelkedő szerkezeti, mechanikai és fizikai tulajdonságaik révén egyre nagyobb figyelmet kapnak mind a tudományos kutatás, mind a gyakorlati mérnöki alkalmazások terén. Különösen figyelemre méltóak a mechanikai tulajdonságaik, amelyek ígéretes jelöltekké teszik őket az elektronikai eszközök, rugalmas kijelzők, intelligens egészségügyi diagnosztikai rendszerek, viselhető számítástechnika és integrált áramkörök (IC) számára. A félvezető eszközök fejlődése, amely gyorsabb kapcsolási sebességeket, nagyobb tranzisztorszámokat és magasabb integrációs sűrűségeket eredményez, egyre inkább szükségessé teszi az energiafogyasztás kezelést. Az IC-k belső hőmérsékleteinek emelkedése teljesítménycsökkenéshez vezethet, így a két dimenziós anyagok hő tulajdonságainak megértése kulcsfontosságú.

A két dimenziós anyagok hőmérsékleti tulajdonságainak mérésére többféle módszer is létezik. Az egyik ilyen a Raman spektrométer, amely érzékenyen reagál a phonon frekvenciákra, és segít a hővezetőképesség becslésében. A Raman aktív optikai phononok nem mindig vezetik jól a hőt, de a frekvenciájuk változik, ha helyi hőmérséklet-változások következnek be. Emellett a dinamikus időtartamú termoreflektancia (TDTR) és a szkennelő hőmikroszkópia (SThM) módszerei is széles körben alkalmazottak. A SThM során a szonda hegyén lévő hőforrás segítségével közvetlenül mérhetjük a hőmérséklet-változásokat, és a kísérleti beállítások révén pontos térbeli felbontással mérhetjük a 2D anyagok hőválaszait. Az optikai diffúziós határok miatt a SThM olyan előnyöket kínál, amelyeket a hagyományos optikai módszerek nem tudnak elérni, például a hőmérséklet-változások pontos mérését akár 50 nm-es felbontásban is.

A TDTR módszer egy másik hasznos eszköz, amely femtosekundumos impulzusú lézert használ a minta hőmérsékletének módosítására, miközben a hőmérséklet-változások nyomon követésére egy második lézert alkalmaz. Ez lehetővé teszi a hővezetőképesség pontos mérését, és hasznos eszközként szolgál a két dimenziós anyagok hőviselkedésének vizsgálatában.

Az egyik legújabb áttörést a termikus tranzisztorok terén érték el, amelyek képesek dinamikusan módosálni a hővezetést Li-ionok interkalálásával a van der Waals résekbe. Ezzel az eljárással a kutatók akár tízszeres változást érhettek el a hővezetésben, ami különösen ígéretes az elektronikai és energiatároló alkalmazások számára. A valós idejű mérés lehetősége a TDTR mikroszkópiával lehetővé teszi a Li-ionok eloszlásának vizsgálatát a különböző elektrokémiai ciklusok során, ami fontos információkat nyújt a hőmérséklet-szabályozás terén.

A két dimenziós anyagok, például a grafén, MoS2, WS2 és WSe2 integrálása az ultraalacsony hővezetésű heteroszerkezetekben szintén figyelemre méltó. A különböző atomvékony 2D anyagok rétegezésével elért hőszigetelési hatékonyság jóval meghaladja a hagyományos anyagokét, például a SiO2-t, és hatékony hőszigetelést biztosít olyan alkalmazások számára, amelyek rendkívül vékony hőszigetelést igényelnek. Ezen anyagok alkalmazása különösen fontos lehet a fotonikai technológiákban és az ultra-kompakt eszközök tervezésében.

Ezek a fejlesztések különösen relevánsak az olyan alkalmazásokban, amelyeknél a hőkezelés és a hőmérséklet-kezelés kulcsszerepet játszik. A két dimenziós anyagok kiemelkedő mechanikai tulajdonságai nemcsak az elektronikai eszközök teljesítményére, hanem azok megbízhatóságára is jelentős hatással vannak. A rugalmas elektronikák esetén például elengedhetetlen, hogy az anyagok mechanikai tulajdonságai stabilak legyenek, még akkor is, ha az eszközök hajlékonyak. A mechanikai jellemzők vizsgálatakor különös figyelmet kell fordítani a rétegelt anyagok viselkedésére, amelyek különböző vastagságú és hibásodási szintekkel rendelkezhetnek.

A mechanikai és hőmérsékleti tulajdonságok mellett a két dimenziós anyagok elektronikai tulajdonságai is kiemelt figyelmet igényelnek. A félvezető anyagok, mint például a MoS2, a grafén és a WSe2, elektronikai alkalmazások széles spektrumán, mint például a tranzisztorokban és optoelektronikai eszközökben egyaránt használhatók. Az ilyen anyagok előnye, hogy a monokróm rétegükben közvetlen sávrészi képességük van, ami fontos a fény alapú alkalmazásokban.

Az ilyen anyagok alkalmazásának potenciálját nemcsak az elektronikai ipar, hanem az energiahatékonyság növelésére irányuló kutatások is kihasználják. A hőmérsékleti tulajdonságok precíz mérése lehetővé teszi a jövőbeli eszközök hőkezelésének optimalizálását és az energiafogyasztás csökkentését, amely alapvető az elektronikai ipar fenntartható fejlődéséhez. A kutatások folytatásával ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak az alacsony energiafogyasztású, nagy teljesítményű eszközök tervezéséhez.

Hogyan alakítják a kétdimenziós félvezetők az elektronikai eszközöket és áramköröket?

A kétdimenziós félvezetők (2D SCM) szerepe az elektronikai eszközök fejlesztésében és alkalmazásában az utóbbi évtizedben kiemelkedővé vált. A tradicionális félvezetők mellett az új, rendkívül vékony, atomvastagságú anyagok, mint a MoS2, WSe2 és más tranzisztorok alapú eszközök, alapjaiban változtatják meg a mikroelektronika világát. Az ilyen anyagok tulajdonságai lehetővé teszik a tranzisztorok és más áramköri elemek miniatürizálását, miközben a teljesítményük javul.

A 2D félvezetők, mint a MoS2, WS2, MoSe2 vagy a MoTe2, különösen fontosak a tranzisztorok és integrált áramkörök (IC) fejlesztésében, mivel ezek az anyagok közvetlenül befolyásolják az áramkörök sebességét, energiafogyasztását és stabilitását. Az egyik legnagyobb előnyük, hogy egy rétegre vékonyodnak, így lehetővé teszik az atomról atomra történő finomhangolást és a még kisebb tranzisztorok megépítését. A kétdimenziós anyagok, mint a grafén és hexagonális boron-nitrid (h-BN), különösen alkalmasak a dielektrikus szigetelésre, ami növeli az eszközök teljesítményét és megbízhatóságát.

A 2D SCM-ek másik fontos jellemzője, hogy az anyagok sávszélessége széles skálán változik, ami lehetővé teszi az eszközök testreszabását különböző alkalmazásokhoz. A MoS2 például 1,80 eV energiagáppal rendelkezik egy rétegben, míg a WS2 2,03 eV sávszélességgel. Az egyes 2D anyagok közötti különbségek alapvetően befolyásolják a tranzisztorok sebességét, az energiaveszteséget és az áramkörök működését.

A grafén és a h-BN olyan anyagok, amelyek rendkívüli elektromos és hővezetési tulajdonságokkal rendelkeznek. A grafén, amelynek nincs sávgápja, ideális kapcsolatokat biztosít a fémes interkonnektálásokhoz, míg a h-BN remek szigetelő anyagként használható, javítva az eszközök teljesítményét és csökkentve az áramkörök zavarait. Ezen anyagok felhasználása lehetővé teszi az eszközök jobb stabilitását, különösen magas hőmérsékletű vagy erős elektromos mezők jelenlétében.

A 2D SCM-ek felhasználásával készült áramkörök előnyei nemcsak a fizikai méretük csökkentésében rejlenek, hanem a működési sebességük javulásában is. A MoS2, MoSe2 és más hasonló anyagok lehetővé teszik, hogy a tranzisztorok gyorsabban kapcsolódjanak és magasabb kapcsolási frekvenciákat érjenek el, miközben a zaj- és hőfejlődés minimalizálódik. Ezen kívül az új tranzisztorok és áramkörök energiatakarékosabbak, mivel a kisebb méret és a vékonyabb anyagok révén kevesebb energiát igényelnek működésükhöz.

A kétdimenziós félvezetők alkalmazása azonban nem korlátozódik csupán az alapvető tranzisztorokra. A kutatók különböző típusú áramköröket és rendszereket is fejlesztenek, mint például inverziós logikai kapuk, NAND kapuk és memóriaeszközök, amelyek mind képesek a hagyományos félvezető alapú rendszerekhez hasonlóan működni, de jóval kisebb energiafelhasználással és nagyobb teljesítménnyel.

Például, a 2D MoS2 alapú mikroporcesszorok működésének sikeres demonstrálása azt mutatja, hogy a jövőben lehetőség van teljesen integrált rendszerek, például mikroszámítógépek készítésére kizárólag kétdimenziós anyagokból. A tranzisztorok, amelyek az n-típusú MoS2 anyagból készültek, sikeresen végrehajtották a logikai műveleteket, beleértve a felhasználó által meghatározott programokat és az adatkommunikációt.

A 2D félvezetők alkalmazása az IC-k gyártásában még mindig az egyes kutatások és fejlesztések szintjén áll, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a jövőben a kétdimenziós anyagok kulcsszerepet játszhatnak a következő generációs mikroprocesszorok, memóriák és más elektronikai eszközök tervezésében. A különböző típusú tranzisztorok, mint a NMOS és PMOS eszközök, valamint a CMOS technológia egyesítése, egyre inkább lehetővé teszi a nagy teljesítményű és alacsony energiafogyasztású integrált áramkörök gyártását.

A 2D SCM-ek tehát nem csupán egy új technológiai irányt képviselnek, hanem a jövő elektronikai eszközeinek alapvető összetevőivé válhatnak. A kutatók jelenleg is dolgoznak a technológia további fejlesztésén, hogy az eszközök minél nagyobb mértékben skálázhatók legyenek és szélesebb körben alkalmazhatóak, a különböző iparágakban, mint a fogyasztói elektronika, az orvosi eszközök, az autóipar és más technológiai szektorokban.

Azonban nemcsak az anyagok fizikai tulajdonságait kell figyelembe venni, hanem az új eszközök gyártási és összeszerelési kihívásait is. A 2D anyagokkal kapcsolatos egyes problémák, például a rétegezhetőség és az anyagok integrációja a hagyományos szilícium alapú technológiákkal, még mindig kutatás alatt állnak. De az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kétdimenziós félvezetők jelentős előrelépést jelentenek a modern elektronikai eszközök fejlesztésében.