Az "any provider" szórás egy olyan egyedi mechanizmus az Angular-ban, amely lehetővé teszi, hogy modulonként egy-egy példányban biztosítsunk függőségeket. A rendszer lényege, hogy a gyökérmodul – általában az AppModule – és minden olyan Angular modul, amelyet statikus importálás révén töltenek be, egy közös példányt használnak. Ezzel szemben a késleltetve betöltött Angular modulok, valamint azok a modulok, amelyek azokat statikusan importálják, egy külön függőségi példányt kapnak. Ha több ilyen késleltetett betöltésű modul is létezik, mindegyik saját példányt fog megosztani az importált Angular modulokkal.
Fontos megjegyezni, hogy az "any provider" szórás lehetővé teszi a fa tördelését, tehát a szolgáltatásokat statikusan hivatkozó mechanizmusoktól eltérően, amelyek a függőségeket mindig csomagolják, még akkor is, ha nem használják őket. Ez az eljárás biztosítja, hogy a nem használt függőségek ne terheljék a csomagolást, miközben megőrzi a kód optimalizálásának előnyeit.
Az "any provider" szórás használata specifikus alkalmazásokhoz ideális, például állapotfüggő szolgáltatások kezelésére, amelyek különböznek a késleltetve betöltött Angular modulok között. Használható továbbá analitikai eszközökhöz, konfigurációkhoz, naplózáshoz és egyéb metrikákhoz is. Ezen kívül a következő esetekben is ajánlott alternatívaként:
-
Az Angular szolgáltatás modulok és azok szolgáltatásainak a kezelésére.
-
A forRoot-forChild mintázatban történő függőségi példányok biztosítására.
-
Lazy-loaded Angular feature modulokhoz.
Fontos, hogy bár az "any provider" szórás egy rugalmas és dinamikus megoldás, csak nagyon specifikus esetekben érdemes alkalmazni. A következőkben egy példát mutatok be arra, hogyan használhatjuk ezt a megoldást egy backend konfigurációs szolgáltatás kezelésére.
Tegyük fel, hogy van egy backend konfigurációnk, amely vagy eltérhet a késleltetve betöltött Angular modulok között, vagy visszaáll egy közös konfigurációra, ha a modul nem rendelkezik saját beállítással. Az alábbiakban bemutatott ábra egy ilyen függőségi hierarchiát illusztrál, ahol az "any provider" szórás kezeli a backend szolgáltatást.
Az ábrán látható, hogy a BankAccountsModule injector példányosítja a BackendService-t, amely a BankAccountsComponent számára elérhető. Mivel ebben a modulban nincs saját backend konfiguráció, a gyökérmodul injector által biztosított konfigurációra esik vissza. A SharesModule azonban saját backend konfigurációval rendelkezik, amelyet a backendConfigurationToken segítségével biztosít, és ezt az új BackendService példány kapja a SharesComponent számára.
A következőkben bemutatom a megvalósítás legfontosabb részeit:
-
A Backend konfiguráció forma meghatározása
A backend konfiguráció egy interface formájában kerül definiálásra, amely tartalmazza a szükséges paramétereket: -
A Backend szolgáltatás implementálása
A BackendService az Angular HttpClient szolgáltatását használja, és a konfigurált alap URL-t hozzáfűzve, valamint egy újrapróbálkozási stratégiát alkalmazva küldi el a kéréseket: -
A "retryWithDelay" operátor
A hibák újrapróbálásához egy olyan operátor kerül alkalmazásra, amely a megadott késleltetéssel próbálkozik újra a válasz megérkezése előtt: -
A gyökérmodul és konfigurációk beállítása
Az AppModule gyökérmodulban a backend konfigurációt biztosítjuk, amely minden olyan késleltetve betöltött modul számára elérhető, amely nem biztosít saját konfigurációt: -
A SharesModule egyedi beállításai
A SharesModule különböző API URL-t használ, és más újrapróbálkozási intervallumot, illetve nagyobb számú újrapróbálkozási kísérletet alkalmaz, figyelembe véve, hogy a részvények adatai gyakrabban változnak:
Az ilyen típusú konfigurációk és a modulonkénti függőségi példányosítás alkalmazása különösen hasznos lehet nagy, komplex Angular alkalmazásokban, ahol a különböző modulok eltérő beállításokat igényelhetnek. Az "any provider" szórás tehát nemcsak hogy optimalizálja a fa struktúráját, hanem biztosítja a kód hatékonyabb kezelését és az erőforrások jobb kihasználását is.
Hogyan alkalmazhatjuk a CSS egyedi változókat a dinamikus témák létrehozásához Angular alkalmazásokban?
A CSS egyedi változók (más néven CSS Custom Properties) egy rendkívül hasznos eszközként jelentek meg a modern webfejlesztésben, különösen akkor, amikor dinamikus témákat és interaktív megjelenítést kell alkalmazni. Az Angular alkalmazásokban való használatuk különösen fontos lehet, mivel lehetővé teszik az alkalmazás stílusainak rugalmas kezelését anélkül, hogy bonyolult preprocesszorokat kellene alkalmazni, mint az SCSS. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan használhatók a CSS egyedi változók az Angular keretrendszerben, hogy dinamikus témákat és interaktív felhasználói élményt biztosítsunk.
A CSS egyedi változókat alapvetően úgy alkalmazzuk, hogy azokat közvetlenül a stíluslapokon vagy komponensekben definiáljuk. Az egyik előnye ennek az, hogy az értékeket futásidőben módosíthatjuk, anélkül hogy újra kellene fordítanunk vagy újra kellene generálnunk a CSS fájlokat. Az ilyen típusú dinamikus változók használata különösen hasznos lehet olyan alkalmazásokban, ahol a felhasználók interakcióba lépnek a megjelenéssel, például témaválasztók vagy egyéb testreszabási lehetőségek formájában.
A következő példában egy olyan alkalmazást veszünk alapul, mint az Angular Academy, ahol a felhasználók választhatják a fejléc háttérszínét egy egyszerű témaválasztó segítségével. A választott színt a rendszer tárolhatja helyben, például a localStorage-ban, és a változások az alkalmazás különböző részein érvényesülnek.
Először nézzük meg, hogyan hozhatunk létre egy alapvető témaválasztó komponenst. Az Angular alkalmazásban a komponensben meghatározhatjuk a CSS egyedi változókat, például a fejléc háttérszínét, a lap hátterét vagy a kártyák háttérszínét. Ehhez használhatunk egy egyszerű CSS szintaxist, mint például:
Ebben az esetben a --headerbackground a CSS egyedi változó, amelyet a felhasználó módosíthat a témaválasztó segítségével. A választott értékek közvetlenül alkalmazásra kerülnek az alkalmazás komponenseiben, és akár az egész alkalmazásban is változtathatók, ha azokat megfelelően összekapcsoljuk az Angular komponens változóival.
A következő lépésben a témaválasztó működését az Angular keretrendszeren belül implementálhatjuk. A komponensben a választott színt egy változóval köthetjük össze, amit a @HostBinding dekorátor segítségével bindelhetünk a komponens stílusához. Például:
Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a felhasználó választásait dinamikusan alkalmazzuk az alkalmazás szintjén, közvetlenül a HTML-ben található stílusokban. Az Angular komponens logikáját a ThemeService segíthet kezelni, amely tárolja és visszaadja a témaválasztásokat, például a localStorage használatával. Ez egy egyszerű, de erőteljes megoldás a témák kezelésére, amelyet később bővíthetünk más tárolómechanizmusokkal is.
Egy ilyen megoldás nemcsak a színek módosítását teszi lehetővé, hanem a különböző elemek elhelyezését is befolyásolhatjuk a képernyőn. Ha például szeretnénk, hogy a videók szövegei kiemelkedjenek, miközben csökkentjük a videók helyigényét, ezt könnyen megoldhatjuk a CSS Grid segítségével. A Grid elrendezést dinamikusan módosíthatjuk a CSS egyedi változók segítségével, így a felhasználók számára testreszabott megjelenést biztosíthatunk.
A téma kezelésén túl, a CSS egyedi változók az alkalmazás különböző részein is alkalmazhatók, és más típusú interaktivitást is lehetővé tesznek. Ha a felhasználó például egyedi betűtípusokat vagy szövegméreteket választ, azokat szintén tárolhatjuk a helyi tárolóban, és dinamikusan alkalmazhatjuk a CSS-ben. Ez különösen hasznos lehet olyan alkalmazásokban, ahol a felhasználói élmény fontos, és a személyre szabott dizájn kiemelt szerepet kap.
A fentiekben bemutatott megoldások alapvetően a modern webfejlesztés egyik fontos aspektusát érintik: a dinamikus és testreszabható felhasználói élményt. A CSS egyedi változók használata lehetőséget ad arra, hogy az alkalmazás megjelenése és funkciói rugalmasan alkalmazkodjanak a felhasználói igényekhez, miközben minimalizáljuk a kód karbantartásának komplexitását.
Fontos megjegyezni, hogy a CSS egyedi változók nemcsak a színeket, hanem más vizuális elemeket is befolyásolhatnak. Az ilyen típusú testreszabások gyorsan integrálhatók az alkalmazásba, miközben megőrzik annak teljesítményét és skálázhatóságát. Az Angular és a CSS egyedi változók kombinációja lehetőséget ad arra, hogy interaktív és felhasználóbarát alkalmazásokat hozzunk létre, amelyek könnyen kezelhetők és széleskörű testreszabási lehetőségeket biztosítanak.
Hogyan használjuk az Angular szolgáltatásokat és biztosítóképességeket a hatékony komponensfejlesztésben?
A következő szakaszban részletesen bemutatjuk, hogyan alakítható ki és használható az Angular komponens tesztelésekor a VideoHarness, és miként alkalmazható a függőség-injektálás új biztosítóképességei, különös figyelmet fordítva az egyedi és új konfigurációs beállítások kezelésére.
A tesztelés során gyakran szükség van arra, hogy a komponensek és azok elemei dinamikusan elérhetők legyenek. A következő teszt egy videókomponens tesztelését célozza meg, amely megmutatja, hogyan lehet biztosítani, hogy a videó azonosítója elérhető legyen az alkalmazásban történő renderelés során.
Az alábbi tesztkód segítségével ellenőrizzük, hogy a VideoHarness komponens valóban rendelkezik a megfelelő videoId-val, amikor a videó renderelésre kerül:
A teszt során a VideoHarness komponens minden példányának elérjük az azonosítóját, hogy meggyőződhessünk róla, hogy minden videóelem valóban tartalmazza azt. A VideoHarness kódja a következőképpen alakul:
A VideoHarness segítségével a tesztelő elérheti a komponensben lévő videó ID-ját és a szöveges elemeket is, amelyeket a komponens rendereléséhez szükséges adatok alapján nyerhetünk ki. Az alkalmazás tesztelése során ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a fejlesztők valós körülmények között ellenőrizzék a komponens működését és biztosítsák, hogy az összes szükséges adat elérhető és helyes legyen.
Ezek után az Angular szolgáltatások kezelésére és az új biztosítóképességek használatára térünk át. Az Angular különböző biztosítóképességeket biztosít, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes szolgáltatások specifikus példányait adjuk vissza a különböző alkalmazási szinteken. Az egyik ilyen új lehetőség az any biztosítóképesség, amely lehetővé teszi, hogy különböző konfigurációkat biztosítsunk minden egyes modul számára.
Az Angular alkalmazásokban a szolgáltatásokat gyakran a root biztosítóképességgel biztosítjuk, amely singletonként működik, és ugyanazt az egy példányt adja vissza minden egyes komponenshez. Azonban előfordulhat, hogy különböző példányokra van szükség különböző használati esetekhez. A any biztosítóképesség lehetőséget ad arra, hogy az alkalmazás különböző szintjein egyedi példányokat biztosítsunk a szolgáltatások számára.
Az alábbiakban bemutatunk egy példát, amelyben a ThemeService szolgáltatás használata történik az any biztosítóképességgel:
A fenti példában a ThemeService egy olyan konfigurálható szolgáltatás, amely képes eltárolni és visszanyerni az alkalmazás különböző beállításait. Az any biztosítóképesség biztosítja, hogy minden egyes modulhoz más és más konfigurációs beállításokat használhassunk. A themeToken segítségével különböző témákat és azok beállításait adhatjuk át az alkalmazás különböző részein.
Az Angular új biztosítóképességei lehetővé teszik, hogy az alkalmazás hatékonyan és rugalmasan kezelje a szolgáltatásokat, és biztosítsa, hogy minden modul és komponens pontosan azt a konfigurációt kapja, amelyre szüksége van.
Jak správně použít techniky integrace: přehled nejběžnějších metod a jejich aplikace
Jak funguje percepce barev a jejich úpravy v digitálních obrazech?
Jak rozpoznat a detekovat spam v názorech a recenzích na internetu?
Jak se společnost staví k ženám, které se rozhodnou žít samy?

Deutsch
Francais
Nederlands
Svenska
Norsk
Dansk
Suomi
Espanol
Italiano
Portugues
Magyar
Polski
Cestina
Русский