Milyen információkat kapnak a polgárok az elnökválasztási kampányok során?

A választások során a közvélemény tájékoztatása mindig is központi szerepet játszott a demokratikus rendszerek működésében. A kérdés, hogy milyen információk jutnak el a polgárokhoz az elnökválasztások során, egy olyan téma, amelyet már számos kutatás vizsgált, mégis ma, amikor a médiavilág átalakulásának közepén állunk, a téma talán fontosabb, mint valaha. Az információáramlás eszközei, a médiák különböző formái az idők folyamán drámai változáson mentek keresztül. Az első amerikai elnökválasztások idején, 1796-ban a sajtó még kis létszámú, pártos lapokból állt. Azóta a média fejlődése elérte a tömegesen elérhető újságokat, a rádiót, majd a televíziót, mígnem az elmúlt tizenöt évben a közösségi média megjelenése új alapokra helyezte a választási kampányok információs környezetét.

Ez a könyv arra törekszik, hogy megértse, mi történik az információk előállítása, azok eljutása a választókhoz, és mi az, amit a választók valóban magukba szívnak az új, bonyolult információs környezetben. A választások során a média számos politikai témát és jelöltet érinthet, és számtalan módon ábrázolhatja azokat. Az amerikai választók számára az információs környezet meghatározza az egyes kampányok élményét, így a média döntései – melyek témákat emelnek ki, vagy amelyek másokat háttérbe szorítanak – alapvetően formálják a választói tapasztalatokat.

A 2016-os elnökválasztás különösen érdekes esettanulmányt nyújt ebben a tekintetben. Ebben az évben két politikai párt fő jelöltjei is egyedülálló jellemzőkkel rendelkeztek, és a kampány minden korábbinál eseménydúsabbnak bizonyult. A Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton, történelmet írt, mint az első női elnökjelölt. Ezen kívül hosszú politikai pályafutása során már korábban is megélt egy kemény primárus versenyt Barack Obama ellen 2008-ban. A 2016-os évben váratlan kihívást jelentett számára Vermont szenátora, Bernie Sanders, aki függetlenként, de a demokraták között kampányolt. Ezzel szemben a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump, aki politikai tapasztalatok nélküli üzletemberként érkezett, hatalmas előnnyel nyerte meg a párt jelöltségét. Trump különlegessége abban rejlett, hogy nemcsak politikai tapasztalata hiányzott, hanem az előző republikánus adminisztrációval való kapcsolatában is jelentős különbségek mutatkoztak.

A média ebben a kampányban mindkét jelöltet és az őket körülvevő politikai diskurzust alapvetően formálta. A kérdés, hogy milyen információk értek el a választókhoz és hogyan dolgozta fel őket a közvélemény, kulcsfontosságú a kampányok megértéséhez. Az információs környezetben zajló változások azt is jelentik, hogy a választók különböző módokon találkozhatnak politikai tartalmakkal: közvetlenül a családtagoktól, barátoktól, az online cikkeken keresztül, rádión vagy televízión, egészen a közösségi médián át, ahol mindezek az eszközök és platformok kölcsönösen hatnak egymásra, amplifikálva bizonyos üzeneteket.

A hagyományos és digitális médiák egyre összetettebb kapcsolata az információ terjedésében új kihívásokat állít a kutatók elé. A politikai információ eljutása a választókhoz, valamint annak hatása mind bonyolultabbá vált. Az új technológiai fejlesztések és a társadalomtudományi kutatási módszerek fejlődése lehetőséget adnak arra, hogy pontosabb mérési módszerekkel kövessük, hogyan ér el politikai üzenet a közvéleményhez és hogyan reagál rá.

A választók információs környezetének megértéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy nem mindenki találkozik ugyanazzal a médiatartalommal. Az információs zaj, amelyet különböző források produkálnak, alapvetően befolyásolja a választók döntési folyamatát. Ráadásul a választók közötti információs szakadékok is szélesedhetnek, ha nem mindenki fér hozzá ugyanahhoz a minőségű és mennyiségű információhoz, különösen a közösségi médián keresztül.

Hogyan mérhetjük a hamis híreket a politikai diskurzusban? A Trump és Clinton kampányok szavainak elemzése

A hamis hírek az internetes politikai diskurzus egyik legfontosabb jelenségére építenek, és jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. A szavaknak, amelyeket az emberek használni hajlamosak, fontos szerepük van abban, hogy hogyan tekintenek egy politikai szereplőre vagy egy adott eseményre. Azok a szavak, amelyek gyakrabban előfordulnak a hamis hírekben, mint a hagyományos hírekben, másfajta politikai agendát és narratívát közvetítenek. A szavak elemzése lehetőséget ad arra, hogy megértsük, milyen témák dominálnak a hamis hírekben, és hogyan alakítják ezek a diskurzust a politikai kampányok során.

A hamis hír és hagyományos hír közötti különbség mérésére a logaritmikus odds-arány (log-odds-ratio) technika alkalmazható. A legfontosabb, hogy a hamis hírhez kötődő szavak magasabb "hamisság" pontszámmal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy ezek a szavak sokkal valószínűbbek a hamis hírekben, mint a hagyományos hírekben. Ennek alapján a politikai diskurzusban gyakran előforduló szavak, mint például "illegal", "islam", vagy "establish" az anti-establishment populizmus témaköréhez kötődnek. Ezen szavak gyakori megjelenése a politikai diskurzusban jelzi, hogy a hamis hírek gyakran a társadalmi félelmeket és polarizációt erősítik.

Donald Trump és Hillary Clinton kampányai során a szavak, amelyek a leginkább kapcsolódnak a hamis hírekhez, egyértelműen eltérnek a hagyományos híroldalaktól. Trump esetében a leggyakoribb hamis hírhez kapcsolódó szavak a "casino", "republican", "alien voter", "campaign", és "compani". Ezzel szemben a hagyományos hírekben gyakran előforduló kifejezések közé tartozik a "university", "hotel", "presidential", "charity" és "foundation". Az ilyen különbségek a politikai diskurzust és annak torzulását jelzik a hamis hírek hatására.

Hillary Clinton esetében a hamis hírek főként az email botrányával és az egészségével kapcsolatos kifejezésekkel vannak összefüggésben. Az "email", "death", és "health" szavak gyakran megjelennek a hamis hírforrásokban. Ezzel szemben a hagyományos híreknél inkább olyan kifejezések dominálnak, mint a "primari", "senat", "poll", vagy "debate", amelyek inkább a politikai versenyt és a közvélemény-kutatásokat érintik.

Az elemzés alapján kiderült, hogy a hagyományos és a hamis hírek közötti különbségek nem csupán a szóhasználatban rejlenek, hanem abban is, hogy miként alakítják az emberek emlékezetét a politikai diskurzust illetően. A Gallup közvélemény-kutatás adatai szerint azok a válaszadók, akik inkább a republikánus vagy demokratikus álláspontot képviselik, különböző szókészleteket használnak. A republikánusok inkább a hamis hírekhez kötődő szavakat használják, míg a demokraták inkább a hagyományos hírekre jellemző szavakat választják.

A kutatás során használt "hamisság" mérőszám segít megérteni, hogy a szavak milyen mértékben kötődnek a különböző típusú hírekhez. A legfontosabb megállapítás az, hogy a politikai diskurzusban használt szavak nem csupán tükrözik a politikai orientációt, hanem aktívan alakítják azt. A hamis hírek gyakran olyan narratívákat erősítenek, amelyek erőteljesebb érzelmi reakciókat váltanak ki, és nagyobb hatással vannak a közvéleményre.

A válaszadók emlékezetében megjelenő szavak tehát nem csupán a politikai diskurzus dominanciáját mutatják, hanem azt is, hogyan formálódik a közvélemény a hamis hírek hatására. Ez az elemzés egyértelműen rávilágít arra, hogy a politika és a média közötti kapcsolat sokkal bonyolultabb, mint csupán a szavak egyszerű használata. A hamis hírek és a hagyományos hírek közötti határvonalak elmosódása mindenképpen figyelmet érdemel, különösen a választási időszakokban, amikor a politikai diskurzus kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalom polarizálódásában.