Az irritábilis bél szindrómával (IBS) élő betegek körében gyakori aggodalom a rostfogyasztás növelésével járó kellemetlen mellékhatások – gázképződés, hasi görcsök, puffadás –, emiatt sokan vonakodnak áttérni magas rosttartalmú étrendre. Ugyanakkor enyhe vagy középsúlyos IBS esetén érdemes fokozatosan növelni a napi rostbevitelt 20–25 grammra, több héten keresztül. Amennyiben az étrendi rostbevitel nem hoz megfelelő tünetenyhülést, a következő lépés a psyllium alkalmazása, mely vízmegkötő képességének köszönhetően hatékony lehet. Ha a psyllium sem tolerálható, megfontolandó a félszintetikus metilcellulóz vagy a szintetikus polikarbofil rost kipróbálása.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) az egyik legjobban kutatott pszichológiai kezelés IBS esetén. A kognitív technikák célja a testi tünetekkel kapcsolatos katasztrofizáló, maladaptív gondolkodási minták átalakítása. A viselkedésterápiás elemek a diszfunkcionális viselkedések módosítására irányulnak relaxációs technikákkal, jutalmazással vagy asszertivitás fejlesztésével. Randomizált kontrollált vizsgálatokban a CBT jelentős tünetcsökkenést mutatott a kontrollcsoporthoz képest – függetlenül attól, hogy az összehasonlítás várólistás, tünetmonitorozós vagy szokásos orvosi kezelést jelentett. A minimális terapeuta-kontaktust igénylő otthoni CBT is hatékonyabbnak bizonyult, mint a hagyományos IBS-oktatás, és már elérhető olyan applikáció is, amely terápiás kontaktus nélkül nyújt CBT-t, és FDA-engedélyt is kapott. Bár más pszichológiai beavatkozások – például a bélre irányuló hipnózis – szintén kedvező hatásokat mutatnak, ezek hatékonyságát még további kutatásoknak kell alátámasztaniuk.

A fizikai aktivitás kedvezően hat mind a pszichológiai, mind a fiziológiai folyamatokra. A gasztrointesztinális rendszerben az aktivitás fokozza a bélmotilitást, beleértve a vastagbél tranzitidejének csökkenését is. Egy 12 hetes, mérsékelttől intenzívig terjedő edzésprogram (heti három alkalommal, 20–60 perc) szignifikáns tünetjavulást eredményezett IBS-betegeknél, bár a székletminőség és más tünetek, mint például puffadás, nem változtak érdemben.

A farmakológiai kezelés célja az uralkodó tünet – hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom – enyhítése és megelőzése. Hasmenéses IBS esetén antidiarrhoeás szerek, például loperamid, kolesztiramin, eluxadolin vagy aloszetron javasoltak. Székrekedés dominancia esetén rost, ozmotikus hashajtók (pl. polietilénglikol), szekretagóg szerek (lubiproszton, linaklotid, plekanatid, tenapanor), illetve prokinetikumok (prukaloprid, tegaserod) alkalmazhatók. Ha a fájdalom az uralkodó panasz, akkor görcsoldók (borsmentaolaj, dicyclomin, hioszciamin) vagy neuromodulátorok – leggyakrabban triciklikus antidepresszánsok (TCA), például amitriptilin vagy desipramin – használatosak.

A TCA-k a közepes-súlyos hasi fájdalom

Mi a szerepe a CT-nek és az ultrahangnak a hasnyálmirigy-gyulladás késői szövődményeinek értékelésében?

A hasnyálmirigy-gyulladás akut fázisa után sok esetben alakulnak ki késői szövődmények, mint például a pseudocysták, amelyek a betegek 10–20%-ában jelentkeznek 4-6 héttel az akut esemény után. A pseudocysták kisebb, 5 cm-nél kisebb átmérőjű formációk spontán módon gyakran visszafejlődnek, de a kezelést igénylő pseudocysták közé tartoznak azok, amelyek nem oldódnak meg 6 hét elteltével, nagyobbak, mint 5 cm, vagy amelyek fájdalmat, fertőzést, vérzést, bél-elzáródást vagy fistulát okoznak. Az ultrahang (US) és a komputált tomográfia (CT) kulcsfontosságú szerepet játszanak ezen szövődmények felismerésében és diagnosztizálásában.

Az ultrahangvizsgálat (US) során a pseudocysták anechogén folyadékképződményekként jelennek meg, amelyek belső törmelékkel is rendelkezhetnek, vékony falakkal körülvéve. Az ultrahang lehetővé teszi a szilárd vagy bonyolult megjelenést a törmelékek miatt. A kontrasztos számítógépes tomográfia (CECT) során a pseudocysták jól körülhatárolt, vékony falú, kontraszttal fokozott folyadékképződményekként láthatók. Azok a gázbuborékok, amelyek a pseudocystákban megjelenhetnek, fertőzésre vagy bélfistula kialakulására utalnak.

A ruptúrák, azaz a pseudocysták felszakadása a peritoneális üregbe akut peritonitist okozhatnak. A necrosis diagnosztizálása a hasnyálmirigy szövetében a kontrasztos anyag fokozódásának hiánya alapján történik, és a legjobban a többfázisú CT vizsgálatok mutatják ki, 85%-os pontossággal. A CT eredmények alapján a necrosis súlyosságától függően a betegek halálozási és morbiditási kockázata változik. A mérsékelt necrosis például 50%-os morbiditást és 0%-os halálozást eredményez, míg a súlyos necrosis esetén ezek az értékek sokkal magasabbak lehetnek.

A hasnyálmirigy szöveteiben lévő nekrózis és a másodlagosan fertőzött területeken a gáz jelenléte azt jelzi, hogy emphysematous pancreatitis alakulhat ki, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel. A fertőzött területeken gyakran nem található gáz, ezért szükség lehet perkután aspirációra a kórokozó azonosítására.

A tályogok a liquefaktív nekrózis következményeként jönnek létre, és 4 héttel az akut hasnyálmirigy-gyulladás után alakulnak ki. A tályogok gyakran hypo- vagy anechogén tömegekként jelennek meg ultrahangon, amelyek hyperechoic gázokat tartalmazhatnak, vastag falúak. A CT vizsgálat során a tályogok alacsony denzitású folyadékképződményeként ábrázolódnak, vastag falú kontrasztnövekedéssel. Ha gáz jelenik meg, a tályogot ki kell zárni, mivel a tályogok kezeléséhez gyakran agresszívabb beavatkozásokra van szükség, mint a fertőzött nekrózis kezelésére.

A pankreás falának enzimatikus lebontása miatt pseudoaneurysmusok alakulhatnak ki, leggyakrabban a lép, gastroduodenális vagy pankreás-dudodenális artériák területén. Az ilyen típusú aneurysmusok akár 10%-ban is rupturálhatnak, ami hatalmas vérzést okozhat. Az ultrahang színes Doppler vizsgálata érzékenyen mutathatja a pseudoaneurysmusokat és azok szövődményeit. A multidetektoros CT (MDCT) a legjobb a pseudoaneurysmusok kimutatására, mivel ezek gyakran jól láthatók a pseudocysták közelében, mint sűrűn kontraszttal fokozott struktúrák.

A lépvénás trombózis szintén növeli a gyomorvénák vérzésének kockázatát, és leggyakrabban a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás következményeként fordul elő. A CT vizsgálat során a lép vénájának szokásos fokozódásának hiánya vagy a színes Doppler ultrahangos vizsgálat segítségével diagnosztizálható.

A hasnyálmirigy adenokarcinóma jellemzői közé tartozik a szerv körvonalainak torzulása és fokális megnagyobbodása, különösen a hasnyálmirigy testében és farkában. A hasnyálmirigy-csatorna kitágulása (>2–3 mm) a daganat jele lehet, és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás is hasonló jeleket produkálhat. Az elváltozások gyakran a szomszédos szervekbe, mint a máj, lép, gyomor, vagy bélhurok, is terjedhetnek.

A különböző cisztás pankreás daganatok jellemzőit is érdemes figyelembe venni. A szérikus cisztás adenoma (SCA) jóindulatú daganat, amely 60 év feletti nőknél gyakori, és gyakran a hasnyálmirigy fejében alakul ki. A mucinózus cisztás neopláziák rosszindulatúak vagy potenciálisan rosszindulatúak, és leggyakrabban a hasnyálmirigy testében vagy farkában fordulnak elő. Az intraduktális papiláris mucinosus daganatok (IPMT) ritkák, de különösen a férfiak körében jellemzőek, és a ductalis dilatáció mellett nagy mennyiségű mucint is termelnek, amely dugulásokat okozhat.

A diagnosztikai módszerek, mint az endoszkópos retrográd kolangiopancreatográfia (ERCP), a legalkalmasabbak ezen daganatok felismerésére, és az IPMT-k malignitása gyakran több tényező, például a nagyobb muralis nodulusok, a ductalis kalcifikációk és a bulging duodenális papilla alapján állapítható meg. A CT és az ultrahang alapvető eszközök a daganatok és szövődményeik pontos meghatározásában.

Miért fontos a terhesség alatti májbetegségek felismerése és kezelése?

A terhesség alatt jelentkező májbetegségek széles spektrumot ölelnek fel, amelyek különböző szövődményeket okozhatnak az anyára és a magzatra nézve. Az ilyen állapotok felismerése és kezelése alapvető fontosságú a terhesség sikeres lezárásához és a szövődmények minimalizálásához. A terhesség harmadik trimeszterében különösen jelentős változások zajlanak a máj működésében, és több olyan betegség léphet fel, amelyek specifikusak az állapotra.

A terhesség harmadik trimeszterében a terhességi májbetegségek közé tartozik az akut zsírmájbetegség (AFLP) és a preeclamptikus májbetegségek, mint a HELLP-szindróma, a májinfarktus és a májrepedés. Ezen kívül a herpes simplex vírus és a hepatitis E vírus fertőzései is kiemelt figyelmet igényelnek, mivel a terhesség alatt a fertőzések súlyosbodhatnak. A hepatitis E különösen veszélyes lehet a terhesség harmadik trimeszterében, ahol a betegség fulmináns formát ölthet, és magas halálozási aránnyal járhat. A vírusfertőzés következményeként fellépő szövődmények – különösen a harmadik trimeszterben – a magzati komplikációk növekedését, sőt, neonatális halált is eredményezhetnek.

A Budd-Chiari-szindróma, amely a máj vénás elzáródásával jár, szintén gyakrabban jelentkezhet a terhesség második felében, vagy közvetlenül a szülést követően. Az ilyen esetekben a hasi fájdalom, a májmegnagyobbodás és a hasvízkór a legjellemzőbb tünetek. Az orvosi vizsgálatok és diagnosztikai eljárások – például a Doppler-analízis és a mágneses rezonanciás képalkotás – segítenek a betegség pontos diagnosztizálásában.

A terhes nők esetében a szövetek és a bélrendszer fokozott vérellátása miatt a különböző vizsgálatok, például az endoszkópiás nyelőcső-vénás vizsgálatok is a normálisnál gyakoribb eseteit mutathatják a kismamák számára, anélkül hogy azok májbetegséget jeleznének. A pók angiómák és a tenyéri erythema a terhesség alatt teljesen normális jelenségek, és nem szükséges a májbetegség jelenlétére utaló jelekként értékelni őket.

A leggyakoribb sárgasággal járó betegség a terhesség alatt a vírusos hepatitis. A hepatitis A, B és C esetében a betegség lefolyása nem tér el jelentősen a nem terhes nőknél tapasztaltaktól. Azonban a hepatitis E sokkal súlyosabb lehet terhes nőknél, különösen a harmadik trimeszterben, ahol akár 20%-os fulmináns lefolyás is előfordulhat. A betegség halálozási aránya ebben az időszakban jelentősen megnövekszik, és a szövődmények miatt a magzatra nézve is komoly kockázatokkal járhat.

A herpes simplex vírus okozta hepatitis is külön figyelmet érdemel, mivel terhesség alatt súlyos szövődményeket okozhat. A betegség gyakran magas halálozási aránnyal jár, és az érintett nők rendszerint lázas állapotban, rendszerszintű tünetekkel, esetleg bőrtünetekkel, mint például vezikulák megjelenésével fordulnak orvoshoz. Az aciklovir kezelés gyorsan reagál, és általában nem szükséges a szülés megindítása.

A Wilson-kór terhesség alatti kezelése is jelentős figyelmet igényel. A ceruloplazmin szintje a terhesség alatt természetes módon emelkedik, ami megnehezíti a diagnózist, mivel a szint a normális tartományba emelkedhet. A terápia folytatása elengedhetetlen, mivel a betegség kezeletlenül súlyos májkárosodást, hemolítikus epizódokat és fulmináns májelégtelenséget eredményezhet. Az FDA által jóváhagyott kezeléshez tartozó szerek közé tartozik a d-penicillamin, trientin és a cink, melyek a terhesség alatt biztonságosan alkalmazhatóak megfelelő dózisban.

A terhesség alatti intrahepatikus kolesztázis (IHCP) szintén gyakori májbetegség, amely kifejezetten a terhességhez kötődik. A legjellemzőbb tünete a súlyos viszketés, amely általában a második vagy harmadik trimeszterben kezdődik. A betegség biokémiai jellemzői közé tartozik a megnövekedett epe savak és a májenzimek szintje, például az alkalikus foszfatáz (AP) és az 5'-nukleotidáz emelkedése. A szülést követően a viszketés gyorsan enyhül, de a biokémiai rendellenességek hónapokig is fennmaradhatnak.

A szövődmények csökkentése érdekében az IHCP kezelése során a pruritus enyhítése a legfontosabb cél. A kezelés gyógyszeres úton történik, például ursodeoxycholsavval vagy koleszteramin alkalmazásával. A terhesség során alkalmazott gyógyszereket szoros orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, és a beteg állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A terhesség alatt fellépő májbetegségek felismerése és kezelése nemcsak az anya egészségét, hanem a magzat fejlődését és biztonságát is érinti. Mivel számos májbetegség lefolyása terhesség alatt eltérhet a nem terhes nőknél tapasztaltaktól, a megfelelő diagnózis és időben történő beavatkozás kulcsfontosságú.

Miért van szükség a mentális egészség támogatására az iskolákban, és hogyan támogathatjuk ezt a folyamatot?
Miért van a dimenziókegyezőség az végtelen dimenziójú vektorterekben?
Miért fontos tiszteletteljes beszéd a közösségi fórumokon?
Hogyan történik a gáz és olaj szétválasztása a kitermelési folyamatok során?
Hogyan befolyásolják az egyéni döntéshozatali stílusok a munkát?