A közvélemény-kutatások és a különböző társadalmi kérdésekről kialakult vélemények gyakran meglepően eltérnek, még akkor is, ha ugyanazokról a tényekről van szó. Az Egyesült Államokban, például, a 2013 és 2017 közötti időszakban végzett közvélemény-kutatások során a válaszadók különböző, gyakran ellentmondásos nézeteket alakítottak ki a klímaváltozás, a rasszizmus, a szexualitás és más társadalmi kérdések kapcsán. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy nemcsak azt kellett mérni, hogy a válaszadók mit gondolnak egy adott kérdésről, hanem azt is, hogy milyen mértékben tartják azt biztosnak, igaznak vagy épp ellenkezőleg, hamisnak. Ennek köszönhetően a közvéleményről alkotott képet nemcsak a tények ismerete, hanem azok értelmezése és az emberek hozzáállása is erősen befolyásolja.

A legelterjedtebb kérdések között szerepelt, hogy a klímaváltozás valóban létezik-e és emberi tevékenység okozza-e. A válaszok 2013-ban még erősen megosztottak voltak, 32%-uk szerint biztos, hogy igaz, hogy az emberi tevékenység hozzájárul a globális felmelegedéshez, míg ugyanekkora arány gondolta azt, hogy valószínűleg igaz. Ugyanakkor sokan, 19%-uk, teljesen biztos volt abban, hogy a globális felmelegedés nem létezik, vagy ha igen, nem emberi tevékenység okozza. Az évek során a válaszok nem változtak drámai módon, de az elutasítók száma csökkent, míg a bizonytalanok és az egyetértők aránya növekedett. A kutatás célja nem csupán a tények vizsgálata volt, hanem annak megértése is, hogy mi rejlik a közvéleményben rejlő meggyőződések mögött, amelyek ennyire eltérnek.

Hasonló mintázatokat figyelhetünk meg a rasszizmusról és a szexualitásról alkotott véleményekben is. A válaszadók gyakran megosztották a véleményüket, hogy a rasszizmus még mindig jelentős hatással van-e az emberek sikerére vagy kudarcaikra. Az 2013-as felmérés szerint a válaszadók 21%-a biztos volt abban, hogy a rasszizmus még mindig nagy hatással van az emberek társadalmi helyzetére, míg 16%-uk kategorikusan cáfolta ezt. 2017-re a válaszok még inkább megoszlottak: a válaszadók 31%-a gondolta, hogy a rasszizmus gyakran megakadályozza a kisebbségeket a siker elérésében, míg 14%-uk szerint már nem játszik jelentős szerepet.

A szexualitás kérdése is hasonlóan megosztotta a közvéleményt. Az 2013-as felmérésben 24%-uk tartotta biztosnak, hogy a homoszexualitás veleszületett, míg 23%-uk kategorikusan tagadta ezt. 2016-ra a válaszadók közötti különbség még nagyobb lett: az emberek 31%-a vélte, hogy az emberek születésük pillanata óta meghatározott szexuális irányultsággal rendelkeznek, míg 16%-uk azt gondolta, hogy az szexuális orientáció inkább választás vagy tapasztalat kérdése, nem biológiai meghatározottság.

Ezek az eredmények nem csupán a tényekről való különböző vélekedéseket tükrözik, hanem azt is, hogy a társadalmi és politikai kontextus, valamint az egyéni értékrendek hogyan formálják a tényekhez való hozzáállást. A kérdések, amelyek az empirikus valóságot érintik – mint a klímaváltozás, rasszizmus vagy szexualitás – nem csupán tudományos vagy politikai állásfoglalásokat tükröznek, hanem mélyebb pszichológiai mechanizmusokat is. Az emberek hajlamosak a személyes meggyőződéseiket fontosabbnak tartani, mint az objektív tényeket, és gyakran hajlamosak elutasítani azokat az információkat, amelyek ellentétesek a saját értékrendjükkel.

Ez a jelenség nemcsak Amerikára, hanem más országokra is jellemző. Az emberek hajlamosak olyan tényeket és információkat keresni, amelyek megerősítik a meglévő világképüket, miközben elutasítják vagy ignorálják azokat, amelyek kihívást jelentenek számukra. A kutatások azt mutatják, hogy nem csupán a társadalmi hovatartozás, hanem a mélyebb pszichológiai mechanizmusok is szerepet játszanak abban, hogy miért ragaszkodunk bizonyos tényekhez, még akkor is, ha azok valójában ellentétesek a valósággal.

A közvélemény alakulását befolyásoló tényezők sokrétűek, és magukban foglalják a politikai diskurzust, a médiát, a társadalmi környezetet és a személyes tapasztalatokat. Az emberek gyakran választják azokat az információkat, amelyek megerősítik a saját meggyőződéseiket, miközben figyelmen kívül hagyják azokat, amelyek ellentétesek azokkal. Ez a folyamat az információs torzítás egyik formája, amely az egyes személyek világképének megerősítésére szolgál, miközben az ellentétes tények figyelmen kívül hagyásával biztosítja az érzelmi és kognitív kényelmet.

Ez a jelenség a politikai diskurzusban is kulcsszerepet játszik. A politikai ideológia gyakran meghatározza, hogy egy adott tény vagy információ miként kerül értékelésre. A politikai táborok közötti mélyülő megosztottság tovább növeli a tényekhez való eltérő hozzáállást, mivel az emberek hajlamosak a saját politikai nézeteikkel összhangban lévő tényeket elfogadni, míg másokat elutasítani.

A kutatások rávilágítanak arra, hogy az emberek nem mindig az objektív tényekre alapozva alakítják véleményüket. Ehelyett gyakran a személyes érzelmeik, politikai hovatartozásuk és társadalmi környezetük határozza meg, hogy mit tekintenek igaznak és megbízhatónak. A tényekhez való viszonyulás tehát nem csupán intellektuális kérdés, hanem mélyebb, érzelmi és társadalmi összefüggésekkel is rendelkezik, amelyek tovább formálják az egyének világnézetét.

Hogyan befolyásolják az önátlépés és a konzervatív értékek a tényekről alkotott nézeteket?

Az önátlépés és a konzervatív értékek szélesebb koncepciók, mint például a kollektivizmus-individualizmus vagy a humanizmus-teizmus. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy ezek az értékek átfogóbb módon előre jelezhetik az emberek attitűdjeit, mint más, szűkebb fogalmak. A tények észlelésével kapcsolatban is hasonló széleskörű hatásokat várhatunk tőlük. Más szóval, az önátlépés és a konzervatív értékek hatása nem fog annyira differenciálódni, mint a kollektivizmus és individualizmus vagy humanizmus és teizmus esetében. Az önátlépés értékei összefüggésben állnak azokkal a nézetekkel, amelyek szerint a klímaváltozás valós és emberi eredetű, hogy a rasszizmus még mindig erős társadalmi tényező, és hogy a szexuális irányultság veleszületett. Ezzel szemben a konzervatív értékek inkább olyan nézeteket támogatnak, amelyek ellentétesek ezekkel.

A politikai pártok vezetése és az ideológiai beállítottság szerepe is meghatározó lehet a tényekről alkotott nézetekben, de a pártok vezetésének hatása különösen a hírfogyasztás intenzitásának függvényében érvényesül. Azok az emberek, akik az önátlépés értékeit vallják, 27 százalékponttal valószínűbb, hogy elhiszik, hogy a klímaváltozás valós és emberi eredetű, mint azok, akik elutasítják ezeket az értékeket. Hasonlóan, 25 százalékponttal valószínűbb, hogy a rasszizmust még mindig erős problémának tartják, és 14 százalékponttal valószínűbb, hogy a szexuális preferenciát veleszületett tulajdonságnak tekintik. Ezzel szemben azok, akik a konzervatív értékeket támogatják, 17 százalékponttal valószínűbb, hogy szkeptikusak a klímaváltozással kapcsolatban, 15 százalékponttal valószínűbb, hogy úgy vélik, hogy a rasszizmus már nem befolyásolja annyira a társadalmi kimeneteleket, és 16 százalékponttal valószínűbb, hogy a szexuális irányultságot társadalmi konstrukciónak tartják.

Ezek az eredmények nem csupán a pártállás vagy a politikai ideológia figyelembevételével születtek, hanem figyelembe vették a család jövedelmét, az életkort és az iskolai végzettséget is. Azonban a legfontosabb megállapítás, hogy a társadalmi identitás, például a faj vagy a nemi hovatartozás hatása korlátozott volt, és kisebb volt, mint az értékek vagy a pártállás hatása.

A 2017-es kutatás lehetőséget adott arra, hogy még szélesebb körű teszteléseket végezzünk, és többféle értékrendszert figyelembe vegyünk. Ha a morális alapértékeket, mint például a gondoskodás, igazságosság, szentség, hűség és tekintély, különválasztjuk, akkor különböző politikai irányultságokhoz is hozzárendelhetők: a liberálisok számára a gondoskodás, míg a konzervatívok számára a szentség, hűség és tekintély az alapértékek. A kutatás során különféle kérdéseket tettünk fel a válaszadóknak, hogy mérjük ezeket az értékeket, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a gondoskodás és az egyenlőség értékei szoros összefüggésben állnak azokkal a tényekkel, amelyek szerint a klímaváltozás valódi, a rasszizmus és szexuális orientáció kérdései társadalmi szinten meghatározók.

Ez a megközelítés egy fontos lépés a társadalmi attitűdök és a politikai értékrendek jobb megértésében. A következő lépés az lenne, hogy jobban feltárjuk, hogyan befolyásolják az egyes értékek a politikai diskurzust és a közvéleményt, különösen egy olyan polarizált környezetben, ahol az információ áramlása és a társadalmi identitás egyaránt hatással van az emberek világképére.

Miért vált az amerikai kereszténység a szabadpiac bajnokává?
Miért folyik a versengés a női királynők között Ulsterben?
Mi a termikus gázok, biogázok és az üvegházhatású gázok közötti különbség, és hogyan befolyásolják a környezetünket?