A különböző tényezők, mint a háztartások medián jövedelmének növekedése vagy a gyártásban dolgozó munkavállalók számának változása, jelentős hatással voltak a megyék szintjén elért választási eredményekre? Milyen mértékben mutatkozott eltérés Trump támogatottságában vidéki és városi megyék között? Az alábbi modellek dokumentálják, hogy a párthűség és az oktatási különbségek meghatározó szerepet játszottak Trump támogatottságának magyarázatában. Továbbá, fontos szerepet kapott, hogy egy megye városi vagy vidéki jellegű-e. Azonban az egyes gazdasági tényezők megyei szintű Trump támogatottságot befolyásoló szerepe vegyes képet mutat.

Iowa számos megyéje komoly politikai és adminisztratív kihívásokat jelentett a kormány számára, azonban az ilyen típusú elemzések számára ideális terepet kínál a megyék szintjén végzett kutatásokhoz. Ahhoz, hogy általános következtetéseket vonjunk le Trump 2016-os választási eredményeiről, hét mutatót azonosítottak, és különböző forrásokból gyűjtötték össze az adatokat annak érdekében, hogy értékeljék, milyen mértékben befolyásolták Trump kétpárti választási eredményeit, valamint hogyan teljesített Trump Mitt Romney-hoz képest 2012-ben.

A párthűség és a választói magatartás közötti összefüggés az amerikai politikai tudományos irodalomban hosszú múltra tekint vissza, és az 1960-ban megjelent The American Voter könyv alapvető modelljét követi. A könyv azt állítja, hogy a párthűség az élet első éveiben kezd kialakulni a társadalmi tapasztalatok alapján, és hosszú távú attitűdöt formál. A párthűség erős hatással van arra, hogyan látják a választók a jelölteket, kampányaikat, valamint a politikai információkat, amelyeket a pártok közvetítenek a választók felé. A 2016-os választások esetében a párthűség különösen fontos szerepet kapott, mivel az olyan republikánus politikai vezetők, mint Terry Branstad Iowa kormányzója vagy Jeff Kaufmann, a Republikánus Párt elnöke, Trumpot támogatták, miután ő nyerte el a republikánus jelöltséget.

A párthűség mértéke és az azt követő választási viselkedés kulcsfontosságú volt a 2016-os iowai választások során. A választási eredmények alapján Iowa választópolgárai körülbelül harmadára oszlottak: 31%-uk demokrata, 34%-uk republikánus és 35%-uk független volt. A republikánus választók 90%-a Trumpra szavazott, míg a demokrata választók 88%-a Hillary Clintont támogatta. A függetlenek, vagyis a "nem párttagok" Trumpot támogatták 13%-os előnnyel, így Trump Iowa-ban a férfi választók körében 61%-ot szerzett, míg Clinton a női választók körében 51%-ot.

Trump népszerűsége nem csupán a párthűség kérdése volt, hanem fontos szerepet játszottak azok a társadalmi és gazdasági tényezők, amelyek az úgynevezett "fehér, munkásosztálybeli választók" körében alakították a támogatottságát. Trump kampányának egyik legfőbb vonzereje a munkahelyek, a kereskedelem és a jövedelmek kérdésére irányult, ami különösen vonzó volt azok számára, akik úgy érezték, hogy elhanyagolják őket az amerikai politikai elit. Továbbá Trump saját üzleti tapasztalata és a gazdasági sikerét hirdető üzenete is rezonált a munkásosztálybeli választókkal.

Ezek a választók különösen azok voltak, akik nem rendelkeztek felsőfokú végzettséggel. Trump támogatottsága közöttük különösen magas volt: a nem diplomás fehér választók körében 66%-os, míg a diplomás választók körében mindössze 37%-os volt a támogatottsága. Ez a szakadék még inkább kiemelkedett a nők körében, különösen a nem diplomás fehér nőknél, akik Trumpot részesítették előnyben 61%-kal szemben Hillary Clinton 34%-os támogatottságával. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy Trump üzenetei és kampányának stílusa a munkásosztálybeli szavazók számára olyan politikai alternatívát kínáltak, amelyet a hagyományos politikai elit nem tudott megszólítani.

Fontos megjegyezni, hogy a Trump kampányában megjelenő "egyszerű beszéd" és a közvetlen, nyílt stílus, valamint a politikai rendszer elleni fellépés vonzóvá tette őt azok számára, akik úgy érezték, hogy a hagyományos politikai elit nem képviseli érdekeiket. Trump üzenetei hatékonyan célozták meg azokat a választókat, akik gazdasági bizonytalansággal, munkahelyi instabilitással és a globalizációval kapcsolatos szorongással küzdöttek.

A fent említett tényezők elemzése alapján kijelenthetjük, hogy Trump támogatottsága nem csupán politikai pártazonosság kérdése volt, hanem mélyebb társadalmi és gazdasági okok is vezették a választók döntéseit. A pártidentifikáció és az oktatási szakadék mellett a gazdasági helyzet és a társadalmi osztálykülönbségek is kulcsszerepet játszottak Trump megyeszintű népszerűségének növekedésében, különösen azokban a megyékben, ahol a munkásosztály és a vidéki közösségek nagyobb arányban élnek.

Mi határozza meg egy megyén belüli választói magatartást? A vidéki és a munkásosztálybeli fehér szavazók szerepe

A 2016-os elnökválasztás és annak különböző megyei szintű elemzése rávilágít arra, hogy számos tényező befolyásolja a választói magatartást. Az adatok azt mutatják, hogy a Trump kampányának sikerét többek között a vidékiesebb, alacsonyabb iskolai végzettségű, fehér munkásosztálybeli szavazók támogatták, akik különösen fontos szereplői voltak a választási eredményeknek. Azok a megyék, amelyek nem határosak nagyvárosi területekkel, általában magasabb Trump-túlteljesítményt mutattak, mint azok, amelyek szorosabban kapcsolódtak a metropóliákhoz. A vizsgált megyék között az alacsony iskolai végzettségű, fehér munkásosztálybeli szavazók aránya és a Trump által elért eredmény szoros összefüggést mutattak.

Az oktatási háttér hatása különösen fontos a választási eredmények elemzésében. Azokban a megyékben, ahol kisebb volt a diplomások aránya, a Trump-féle választási eredmény jelentősen jobb volt, mint Romney 2012-es eredményei. Egy statisztikai elemzés kimutatta, hogy a fehér diplomások arányának csökkenése 3,5%-os növekedést eredményezett Trump teljesítményében. Ez arra enged következtetni, hogy a választási döntések nem pusztán a pártpreferenciák, hanem az egyes közösségek oktatási háttere és életstílusa alapján alakultak ki.

A 2016-os választási eredmények alapján fontos következtetést vonhatunk le: Trump sikerét nem csupán a hagyományos republikánus bázis támogatta, hanem azok a vidéki szavazók is, akik 2012-ben még Barack Obamát támogatták. A pivot megyék, vagyis azok a megyék, amelyek 2012-ben Obamát választották, de 2016-ban Trumpra szavaztak, az oktatási szint csökkenésével egyenes arányban növekedtek. Egy ilyen megyében, ahol a diplomások aránya alacsonyabb volt, nagyobb eséllyel alakult ki a választói átállás a demokratákról a republikánusokra.

A megyénkénti szintű változások megértése segít abban, hogy lássuk, a vidéki közösségek – különösen a fehér, munkásosztálybeli szavazók körében – a 2016-os elnökválasztás során nem csupán Trump üzenetére reagáltak, hanem az ő és Romney közötti különbségre is. A választói szokások az amerikai politikában folyamatosan változnak, és a Trump-kampány számára kulcsfontosságú volt, hogy képes volt felismerni és mobilizálni ezt az új szavazói csoportot.

A statisztikai modellek és a regressziós elemzések eredményei megerősítik, hogy a vidéki környezet, a republikánus választók magas aránya és az evangéliumi protestánsok jelenléte mind csökkentette annak valószínűségét, hogy egy megye "pivot" megyévé váljon, azaz Obama támogatói Trumpra szavazzanak. Ugyanakkor az oktatási háttér az egyik legfontosabb tényező a választói döntésekben. Az alacsonyabb iskolai végzettségű közösségekben nagyobb eséllyel fordultak a szavazatok Trump felé, miközben a magasabb végzettségű területeken a valószínűsége a váltásnak csökkent.

Mindez rávilágít arra, hogy a választói döntések szoros kapcsolatban állnak a gazdasági és szociális háttérrel, különösen a vidéki közösségek esetében. Trump sikere nem csupán a republikánus bázis megerősítésén, hanem ezen új, munkásosztálybeli szavazók megnyerésén alapult, akik politikailag szorosabb kapcsolatban állnak a republikánus ideológiával, mint bármely más, az urbánus területeken élő szavazó.

Hogyan befolyásolta a választói attitűdök változása a Trumpra való szavazást 2016-ban?

A 2016-os amerikai elnökválasztás során az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy miért és hogyan változott a választói magatartás, különösen a Republikánus Párt hagyományos támogatói között. A kutatások és modellek arra utalnak, hogy az amerikai választók döntéseit nagymértékben befolyásolták az attitűdök, mint például a politikai pártállás, a faji kérdésekhez való hozzáállás, az Obama-kormányzat teljesítményének megítélése és a bevándorlás kérdése.

A 2016-os választások előtt, 2012-ben a Republikánus választók mintegy 90%-a támogatta Romney-t, és nem tekinthetők azoknak, akik szavazatot váltottak volna, ha Trumpra voksoltak volna. A modellekben különféle változókat használtak, hogy meghatározzák a szavazatváltás valószínűségét, és várakozásaik szerint a Demokraták és a Pártfüggetlenek között a szavazatváltás iránti hajlandóság magasabb volt. A modellek eredményei azonban rávilágítottak, hogy a legfontosabb meghatározó tényező az Obama-ellenesség, a faji kérdésekhez való hozzáállás és a pártállás, és bár a bevándorlásra vonatkozó attitűdök fontos szerepet játszottak Trump támogatásának előrejelzésében, nem befolyásolták a szavazatváltás valószínűségét.

A szavazatváltásra vonatkozó modellek az alábbi tényezőket mutatták: a Demokrata szavazók körében a szavazatváltás valószínűsége 20,3% volt, míg a Republikánusoknál csak 1,3%. A Pártfüggetlenek esetében a váltás valószínűsége valamivel magasabb, 5,2%. Az Obama-kormányzati teljesítményhez való hozzáállás szoros kapcsolatban állt a szavazatváltás esélyeivel. Azok a választók, akik elutasították Obama munkáját, jóval nagyobb valószínűséggel szavaztak Trumpra, míg azok, akik pozitívan értékelték Obama teljesítményét, alig változtattak szavazatukon.

A legfontosabb, hogy a választásokat nem csupán a gazdasági helyzet vagy a személyes anyagi körülmények alakították, hanem az egyes kérdésekhez, például a bevándorlás politikájához való hozzáállás is kulcsfontosságú szerepet játszott. Trump kampánya végig hangsúlyozta a bevándorlás kérdését, és az ezt támogató szavazók valóban jelentős mértékben támogatták őt. Azonban az eredmények azt is mutatják, hogy a bevándorlással kapcsolatos attitűdök nem játszottak döntő szerepet a szavazatváltásban, hiszen azok, akik 2012-ben Romney-ra szavaztak, 2016-ban Trumpra voksoltak, mivel szoros kapcsolatban álltak a szigorúbb bevándorlásellenes álláspontokkal.

A faji kérdések és a szavazók attitűdjei is fontos szerepet kaptak a szavazatváltásban. A kutatás azt mutatja, hogy a legliberálisabb faji attitűdökkel rendelkező Iowa-i választók csupán 2,1%-os eséllyel szavaztak Trumpra, míg azok, akik a legkeményebb konzervatív álláspontot képviselték a faji kérdésekben, 22,7%-os valószínűséggel támogatták őt. Az attitűdök és pártállás között jelentős kapcsolat mutatkozott, és a legnagyobb hatás a Demokraták és Pártfüggetlenek esetében volt megfigyelhető.

Bár a 2016-os választásokat gyakran a "változás választásaként" jellemzik, nem minden választó számára jelentette ez a gazdaság javulását. A modellek arra utalnak, hogy azok, akik Obama politikáját elutasították, inkább a változást keresték, amely nem csupán a gazdasági helyzet javulására vonatkozott, hanem a politikai táj dinamikájának átalakítására is. Az elméletek és kutatások alapján a választási eredmények nemcsak a gazdasági elvárások vagy csalódások révén alakultak, hanem a politikai attitűdök, a bevándorlás kérdése és a rasszizmushoz való viszonyulás szoros összefonódása révén is.

Ezen kívül, az attitűdök és pártállás kapcsolatának jelentőségét nem lehet alábecsülni. A pártállás fontos mediátora volt a szavazatváltásnak, és valószínűleg a jövőben is döntő szerepet fog játszani a politikai döntésekben. A választói magatartás nem csupán egy egyszerű gazdasági reakció, hanem sokkal inkább egy komplex attitűd- és pártállás-mikrokörnyezet hatására formálódik, amely az egész társadalmi és politikai dinamika részévé vált.

A csillagok hatása: Hogyan befolyásolják az asztroturizmus trendjei a modern utazási élményeket?
Hogyan befolyásolja a migráció a társadalmi igazságosságot és politikai rendszereket?
Hogyan működik a digitális iker alapú intelligens hibadiagnosztikai módszer?