A hagyományos népi kultúra hatása a kisiskolások lelki és erkölcsi fejlődésére

A hagyományos népi kultúra hatása az alsó iskolás korú gyermekek szellemi-erkölcsi fejlődésére
Vorotyinceva I.V.

A mai társadalomban az iskolások szellemi-erkölcsi fejlődésének problémája soha nem volt ennyire aktuális. A nép, amely nem ismeri saját történelmét és kultúráját, el van ítélve a szellemi degenerációra. Ezért is hangsúlyozzák a hagyományos népi kultúra alapjainak megértésének szükségességét, valamint az orosz nemzeti jellem újjáélesztését. A szellemi-erkölcsi oktatást ma már összekapcsolják a gyermek személyiségének és az egész társadalom megőrzésének lehetőségével. A szellemi-erkölcsi oktatás egyik fontos feltétele a helyi etnokulturális hagyományok alkalmazása.

A polgári és hazafias nevelés, amely a gyermekeket hazájuk ismeretére és szeretetére tanítja, elképzelhetetlen a saját népük szellemi gazdagságának mély megértése és etnokultúrájukhoz való kapcsolódás nélkül. De ma létezik egy ellentmondás a szükségletek és a szellemi-erkölcsi kompetenciák fejlesztésére vonatkozó, az alsó iskolás korú gyermekeknél és a hagyományos oktatási környezetben ennek a folyamatnak a technológiai kidolgozottsága között. Az alsó iskolás gyermekek szellemi-erkölcsi kompetenciáinak kialakítása nem lehetséges anélkül, hogy folyamatosan visszanyúlnánk a népi kultúra gyökereihez.

A pedagógiai munkában egyre inkább visszatérünk a folklórhoz, amelyben a nép a legértékesebb kulturális örökségeit hagyta ránk. Az alsó iskolában továbbra is megismertetjük a gyermekeket az orosz nép hagyományaival az irodalmi olvasmányok, az ortodox kultúra és az iskolán kívüli tevékenységek révén.

A népi alkotásokban különleges helyet foglal el a munka tisztelete és az emberi kéz mesterségének csodálata. Ennek köszönhetően a folklór a gyermekek tudásának és erkölcsi fejlődésének egyik leggazdagabb forrása.

A népi kultúra hatalmas része a hagyományos népi ünnepeink. Ezek azok az ünnepek, amelyeket generációról generációra, „szájról szájra” adnak át. A népi kultúra számos összefonódó elemből áll: költői szó, dallam, játék, tánc, kézimunka, iparágak stb. A hagyományos ünnepek mindezeket az elemeket egyesítették.

Az orosz nép ortodox ünnepi hagyományai, amelyek több ezer évre nyúlnak vissza, szervesen egyesítik a két elemet: a szellemit (az egyházi történelem eseményeit) és az ősi mezőgazdaságit (a kenyér termelésének szakaszait), létrehozva a „rendezett ünnepi napok évi körét”.

A gyermekek népi hagyományokhoz való kapcsolódása segít bennünket, pedagógusokat, hogy egészséges, harmonikus személyiséget neveljünk, amely képes leküzdeni az élet akadályait. Az ilyen pedagógiai munkához elengedhetetlen anyagot jelentenek a gyermekek hagyományos játékai, mint önálló kulturális komplexum és mint a népi ünnepek eleme.

A népi kultúra a nemzet kulturális örökségének hatalmas része, amelyet minél szélesebb körben kell felhasználnunk a gyermekek javára. A népi alkotások révén a gyermek fejlődhet, megmutathatja készségeit, fantáziáját, megjelenhet a játékokban, részt vehet különböző versenyeken. Különösen az alsó iskolás korban a gyermek a játék segítségével ismeri meg az információk felét, és a népi játékok rengeteget taníthatnak neki a világotól, amelyben él, az országáról és az őseiről.

Így tehát a pedagógus munkája, amely az alsó iskolás gyermekek szellemi-erkölcsi személyiségének fejlesztésére irányul, elsősorban arra kell, hogy összpontosítson, hogy felkeltse az érdeklődést a népi hagyományok, az orosz nép történelmi és kulturális öröksége, ősök kultúrája és a mély hagyományos örökség iránt. Fontos, hogy a gyermekekben kialakuljon a vágy, hogy megőrizzék és gyarapítsák saját népük legjobb hagyományait.