Trump előretörése a Republikánus Pártban, valamint a primerek és a kaukuszok során tapasztalt szavazási dinamikák jelentős kérdéseket vetettek fel, különösen a párton belüli feszültségek és az alakuló szövetségek tekintetében. A Pew Research adatai alapján a Republikánus Párt választóinak többsége fehér volt, ami kulcsfontosságú tényező a Trump támogatásának elemzésében, különösen azokban a megyékben, ahol a gyáripar magas munkavállalói aránya mellett erősebb volt a nem fehér etnikai csoportok jelenléte. A gyáripari munkások, akik nemcsak külföldi munkavállalókkal, hanem egymással is versenyeztek, jelentős támaszt adtak Trump politikájának, amelyet sokan a gazdasági válság megoldásának ígéretével azonosítottak.

A primerek során Trump szavazói egyértelműen a gyengébben fejlődő gazdaságú, elszigeteltebb megyékből érkeztek. Azokban a megyékben, ahol magasabb volt a nem fehér lakosság aránya és jelentős gyáripari munkavállalói réteg volt jelen, Trump támogatottsága kifejezetten erős volt. A kérdéses megyékben a szavazók egy része úgy érezhette, hogy Trump védelmezi azokat az állásokat, amelyek egykor a fehér munkavállalók számára voltak fenntartva, és így különösen vonzó volt számukra.

A választások előtt a Trump-ellenes Republikánusok dilemmával szembesültek: támogassák-e őt, miközben sokan aggódtak a párt jövője és az ő vezetésével való irányvonal miatt, vagy támogassák Hillary Clintont, aki teljesen ellentétes volt a párt hagyományos értékeivel? Végül a hagyományos Republikánusok nagy része Trump mögé állt, és elindult a választási küzdelem, amely nemcsak a párton belüli ellentéteket, hanem az amerikai társadalom szélesebb feszültségeit is tükrözte.

A 2016-os általános választások és a republikánus primerek összehasonlításával láthatjuk, hogy Trump támogatóinak bázisa mennyire változott a kampány során. Azok a megyék, amelyek a primerekben Trumpot támogatták, nem feltétlenül voltak ugyanazok, amelyek a választások során is mellette döntöttek. A hagyományos republikánusok számára, akik a gazdasági politikákat támogatták, és Trumpot úgy látták, mint aki megvédi az amerikai gazdaságot, a szavazási eredmények végül a párt megszokott választási eredményeit tükrözték.

A gazdasági tényezők is fontos szerepet játszottak. A primerekben Trump nagyobb támogatottságot élvezett azokban a megyékben, ahol magas volt a munkanélküliség, ám az általános választások során éppen azok a megyék támogatták jobban Trumpot, ahol magasabb jövedelmű háztartások voltak. Ez arra utal, hogy a hagyományos republikánus választók, akik általában a gazdagabb rétegek érdekeit képviselik, az alacsonyabb jövedelműek segítésére irányuló ígéretei ellenére is Trump mögé álltak.

A családi és nemi viszonyok is befolyásolták Trump támogatottságát. A primerekben Trumpot különösen azok a megyék támogatták, ahol a hagyományos családi struktúrák domináltak, és ahol kevesebb nő dolgozott a munkaerőpiacon. Ezzel szemben az általános választások során Trump jobban szerepelt azokban a megyékben, ahol magasabb volt a házasságkötési arány, és ahol a férfiak magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, mint a nők. Mindez arra utal, hogy a hagyományos republikánus szavazók, akik a gazdasági növekedés folytatását várták tőle, szintén Trump mögé álltak, mintha ő lenne a párt ideális jelöltje.

Trump a vallási tényezők alapján is jelentős támogatottságra tett szert, különösen az evangélikus protestáns közösségekben. Ugyanakkor, míg a primerek során az evangélikus közösségek szerepe meghatározó volt, az általános választásokban már nem figyelhető meg a katolikusok jelentős befolyása a választási eredményekre. Azokban a megyékben, ahol alacsony volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya, Trump ismételten jobban szerepelt, és az eredmények tükrözik a társadalmi különbségeket, amelyek a világ globalizálódásának hatására egyre inkább felerősödtek.

A primerek és az általános választás közötti különbségek nem csupán politikai, hanem kulturális és társadalmi törésvonalakat is felvillantottak, amelyek a következő évek politikai diskurzusában is tovább élesedtek. Trump választási győzelme nem csupán egy párton belüli fordulatot jelentett, hanem a szavazók szélesebb rétegei számára is világossá tette, hogy a politikai választásokat nemcsak gazdasági, hanem kulturális identitások is formálják.

Miért volt fontos a Klan számára az oktatás és a szeszipar szabályozása az Egyesült Államokban?

1869-ben mindössze körülbelül 2%-a tizenhét éveseknek rendelkezett középiskolai diplomával. Ez a szám 1929-re közel 30%-ra emelkedett, és az emelkedés nagy része közvetlenül a Klan újjáéledését megelőző években történt. 1909-ben például a tizenhét éveseknek még 10%-a sem volt középiskolai diplomával. A középiskolai végzettség arányának növekedésével az oktatási szakadék a fehér és nem fehér amerikaiak között is szűkült. 1900-ban a 5 és 19 év közöttiek 55%-a volt iskolába járó fehér, míg a nem fehérek aránya mindössze 30% volt. 1920-ra a fehér iskolások aránya 65%-ra emelkedett, míg a nem fehéreké drámaian 55%-ra nőtt. A Klan tagjai az iskolák, és különösen a parókiai iskolák növekvő számát a katolikusok társadalmi helyzetének erősödéseként értelmezték. A parókiai iskolák száma az Egyesült Államokban 1900 és 1930 között majdnem megduplázódott, körülbelül 3,800-ról 7,400-ra. Míg a Klan tagjai a közoktatás romlásáról beszéltek, a parókiai iskolák nemcsak hogy terjedtek, hanem a színvonalukat is emelték, hogy vonzóbbá váljanak a felemelkedő katolikus családok számára.

A katolikus oktatás a századfordulón még zűrzavaros volt, de a 20. század első három évtizedében strukturáltabbá és hatékonyabbá vált. Timothy Walch történész szavaival élve: „A katolikus oktatás 1930-ra sokkal hatékonyabb, szervezettebb és rendezettebb volt, mint harminc évvel korábban”. Mindez komoly aggodalmat keltett a Klan számára, amely elsősorban középosztálybeli fehér protestánsokból toborozott tagokat, akik általában jobban képzettek voltak, mint az átlagos amerikaiak. Az ő státuszuk az oktatáshoz kötődött, és ezt a státuszt fenyegette az a tendencia, hogy az oktatás egyre inkább hozzáférhetővé vált minden társadalmi réteg számára. Az iskolai végzettség terén elért előrehaladás nemcsak az eddig elmaradott csoportok, mint az bevándorlók, katolikusok, afroamerikaiak és nők számára, hanem az egész társadalom számára nyitottá vált.

A Klan, miután az oktatási rendszerben bekövetkezett fejlődést fenyegetésnek tekintette, a közoktatás helyzetét válságként tálalta. Ezzel fenntartották a saját kiváltságos státuszukat, amelyet a köztársasági hagyományok védelmében éltek. A Klan vezetői az iskolai kérdést összekapcsolták a római katolicizmus elterjedésével, és így az „amerikai nemzeti értékek” védelmezőiként pozicionálták magukat.

Prohibíció és a morális válság

1919-ben ratifikálták a XVIII. Alkotmánykiegészítést, amely betiltotta a szeszes italok előállítását, szállítását és forgalmazását. Az intézkedés mély megosztottságot váltott ki az amerikai társadalomban, és a támogatás és ellenállás etnikai, vallási és osztálybeli vonalon oszlott meg. A fehér középosztálybeli protestánsok többsége támogatta a prohibíciót, míg a munkásosztálybeli és katolikus bevándorlók ellenezték azt. A Klan tagjai magukat a prohibíció védelmezőiként állították be, és minden lehetséges módon, beleértve az erőszakos cselekményeket is, próbálták betartatni a törvényt. Különösen a fiatalok erkölcsi viselkedésére összpontosítottak. A Klan tagjai többek között a táncmulatságok, mozik és egyéb szórakozóhelyek bezárását követelték, miközben a fiatalokat figyelmeztették és büntették, ha „romlott helyeken” találták őket.

A prohibíció megszegésének védelmezése gyakran antiszemita és antikatolikus motívumokkal párosult. A Klan tagjai gyakran a katolikusok és zsidók alkoholfogyasztásával és az iparágak irányításával hozták összefüggésbe a törvénysértéseket. Az antiszemitizmus és a katolikusellenesség egyaránt központi szerepet játszottak a Klan ideológiájában, miközben magukat az amerikai protestáns erkölcsi rend őreinek tekintették. A Klan a prohibícióval kapcsolatos védekezés során próbálta erősíteni a középosztálybeli fehér protestáns identitást, és elérni, hogy a társadalom többi rétegét, különösen a katolikusokat és zsidókat, kívülállókként kezeljék.

A prohibícióval kapcsolatos ügyek felpörgése és az oktatási rendszer körüli aggodalmak jól mutatják, hogy a Klan miért és hogyan igyekezett létrehozni egy morális és társadalmi válságot, amelyet saját értékrendjük megóvására használtak. Mindez nem csupán a politikai hatalom megőrzésére irányult, hanem a fehér protestáns középosztály identitásának megerősítésére is. Az ideológiai harcok a Klan számára elsősorban az amerikai társadalom jövőjének formálásáról szóltak, ahol a protestáns értékek kerültek előtérbe, és minden más társadalmi, vallási csoportot veszélyt jelentett.

Hogyan befolyásolják a társadalmi tényezők Trump szavazati arányát?

A társadalmi és gazdasági előnyök különböző formáit, amelyek az amerikai közösségekben jelen vannak, egyre inkább megértjük, ha figyelembe vesszük a tradicionális és progresszív nemi szerepeket, a családi normákat, és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tényezőket. Ezek a tényezők különböző módon formálják az egyének és közösségek politikai preferenciáit, különösen a választási ciklusokban. Ezen elemzések során három fő mutatót alkalmazunk, hogy meghatározzuk, mennyire hajlamosak a helyi közösségek a hagyományos nemi szerepeket és családi struktúrákat támogatni a progresszívabb vagy egalitáriusabb elképzelések helyett.

Ezek közé tartozik a munkaerőpiacon dolgozó nők aránya, ami azt jelzi, hogy a megyében élő 16 éves és idősebb nők hány százaléka vesz részt aktívan a munkaerőpiacon. A házasodási arány, amely egyszerűen a 15 éves és idősebb lakosság házas állapotát mutatja (külön figyelembe véve a külön élő házasokat), szintén fontos mutató, mivel a házasságok és a családi normák közvetlen kapcsolatban állnak a politikai attitűdökkel. Továbbá figyelembe vesszük a férfiak oktatási előnyét, amely a férfiak és nők közötti oktatási különbséget mutatja, különösen a 25 éves és idősebb férfiak és nők körében a diplomásokat tekintve. Az ilyen típusú mérőszámok segítenek felmérni, hogy egy közösség mennyire hajlik a tradicionális vagy progresszív értékek irányába.

Ezen kívül a nemi és faji sokféleség is fontos szerepet játszik a közösségek politikai dinamikájában. A nem fehér lakosság arányának mérésével, amely a hispán/latino vagy más kisebbségi faji csoportok tagjait tartalmazza, újabb szempontokat nyerünk a közösségek politikai preferenciáinak megértéséhez. A vallási hovatartozás szintén központi szerepet játszik, és a 2010-es vallási közösségek és tagságok tanulmánya alapján további adatokat gyűjtünk, amelyek a vallási közösségekhez való tartozást és azok hatását a választásokra mutatják be.

A tanulmány figyelembe veszi a vallási irányzatok közötti különbségeket is, mint például az evangéliumi keresztény közösségek és a katolikus közösségek arányát az egyes megyékben. Az adatok alapján megfigyelhetjük, hogyan befolyásolják ezek a vallási háttérrel kapcsolatos tényezők a választói magatartást, különösen Donald Trump szavazati arányát az előválasztások és a fő választások során. Az OLS modellek és az interakciós hatások elemzése segít pontosabb képet adni arról, hogy a különböző társadalmi és vallási háttér hogyan kapcsolódik a Trump-párti szavazatok növekedéséhez. Ezen eredmények részletesen elemzésre kerülnek a 5. fejezetben, és az interakciós hatások grafikus ábrázolása világosabbá teszi, hogyan változnak a politikai preferenciák a különböző társadalmi tényezők hatására.

Az OLS modellek segítségével, amelyek a társadalmi jellemzők és a gazdasági mutatók interakcióját elemzik, a következő hatások figyelhetők meg: a főiskolai diplomával rendelkező emberek aránya különbözőképpen befolyásolja Trump szavazati arányát a különböző közösségekben. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező közösségekben a női munkaerőpiaci részvétel, a házasodási arány, és a vallási elkötelezettség (különösen az evangéliumi közösségek) mind erősebb hatással vannak a Trump-párti szavazatokra.

Az interakciós hatások grafikus ábrázolása segít megérteni, hogy a különböző társadalmi és gazdasági környezetek miként befolyásolják a politikai preferenciákat. A például a gyáriparban dolgozó nem fehér lakosság magasabb aránya és az ipari foglalkoztatottság együttese szoros kapcsolatban áll Trump szavazati arányának növekedésével. Ezen adatok megértése segíthet abban, hogy jobban átlássuk, hogyan hatnak a társadalmi és gazdasági tényezők a politikai tájra az Egyesült Államokban.

Fontos továbbá, hogy a politikai szavazatokat nem csupán gazdasági tényezők alakítják, hanem a közösségi és vallási normák is jelentős hatással vannak rájuk. A közösségek által követett vallási hovatartozás, a családi struktúrák és az oktatási szintek mind hozzájárulnak a politikai döntésekhez. A választók politikai viselkedése tehát egy összetett, több tényező által formált jelenség, amelynek megértése nélkülözhetetlen a jövőbeli választások előrejelzése szempontjából.

Hogyan használhatjuk az SQL string feldolgozó funkcióit hatékonyan?
Hogyan alakíthatják a 2D félvezető anyagok az elektronikai és energiatárolási eszközöket?
Hogyan alakítják a rasszizmusról szóló elnöki beszédek az amerikai közvéleményt?
Hogyan segít a Visual Studio 2022 fejlett hibakeresési eszköztára a párhuzamos szálak hatékony kezelésében?
Hogyan befolyásolja a beszéd és a kommunikáció szándékos megformálása a hallgatóságot?