Az üzleti világban, különösen a termékfejlesztés és menedzsment területén, kulcsfontosságú a sikerhez, hogy képesek legyünk hatékonyan kezelni a különböző, sokszor nehezen kezelhető embereket. A munkakapcsolatok és interakciók finomhangolása elengedhetetlen, ha hosszú távú sikert akarunk elérni, akár startup környezetben, akár nagyvállalatnál dolgozunk. Az egyik legfontosabb tanulság, amit a Bruce esetén keresztül látunk, az, hogy bár egy remek termék vagy ötlet alapvető, nem elég csak a termékfejlesztésre összpontosítani. A siker kulcsa az, hogy hogyan tudjuk megfelelően kezelni a különböző érdekelteket és azok elvárásait.

Bruce példáját követve, bár az ő terméke egyszerű és világos problémát oldott meg, végül nem sikerült piacra vinni azt. Miért? Mert a többi vállalati szinten dolgozó szakember, mint a marketing és az értékesítés vezetői, nem látták, hogyan illeszkedik a vállalat más célkitűzéseihez és prioritásaihoz. Bruce nem biztosította azokat a megfelelő erőforrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a terméket sikeresen bemutassák és forgalmazzák, mert nem vette figyelembe az üzleti partnerek eltérő céljait és szükségleteit. A marketing vezetője számára a termék nem volt eléggé vonzó ahhoz, hogy erőforrásokat csoportosítson rá, míg az értékesítési vezető inkább a már meglévő fő termékek értékesítésére koncentrált. Mindez azt mutatja, hogy nem elég a terméket jól megtervezni; ugyanilyen fontos, hogy a termék fejlesztését és piaci bevezetését támogató egyéb szakterületekkel is sikeresen együtt kell működni.

Az üzleti siker egyik legnagyobb kihívása tehát nemcsak a termék és a piac ismerete, hanem a vállalaton belüli kommunikáció és együttműködés megfelelő menedzselése. Az emberek közötti hatékony kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen, különösen akkor, ha a projekt vagy a termék új és még nem bizonyított. A munkatársakkal, vezetőkkel és partnerekkel való kapcsolatépítés nemcsak a produktivitás növelését szolgálja, hanem segít elkerülni a felesleges konfliktusokat és félreértéseket is, amelyek végső soron hátráltathatják a projekt sikerét.

Az érdekeltek kezelésére vonatkozóan számos technika áll rendelkezésre. Az egyik legfontosabb, hogy megértsük a szereplők motivációit és céljait. Ha a vezetők számára egy projekt nem tűnik fontosnak, mert nem illeszkedik közvetlenül a cég stratégiai céljaihoz, akkor nem fognak erőforrást áldozni rá. Az ilyen helyzetekben a termékfejlesztőnek nem csupán a saját termékére kell koncentrálnia, hanem arra is, hogy hogyan lehet a terméket a vállalat általános céljainak alátámasztására pozicionálni. A megfelelő érdekeltek megértésével és az együttműködésük kiépítésével elérhetjük, hogy a projekt sikeréhez szükséges támogatást megkapjuk.

A kommunikáció, a konfliktuskezelés és a kapcsolatépítés mellett, elengedhetetlen az is, hogy a projekt céljait világosan meghatározzuk és elérhetők legyenek. Azok a termékek, amelyek nem nyújtanak egyértelmű és kézzelfogható értéket, sokszor nem tudják megnyerni a szükséges belső támogatókat. Az elvárások tisztázása, a vállalati célokhoz való igazítás és a folyamatos kommunikáció segít abban, hogy a termék sikeresen megvalósuljon.

A sikerhez vezető úton, bár elkerülhetetlenek a nehéz emberek és a konfliktusok, a legfontosabb a megfelelő viselkedés és stratégia. Az alábbiakban néhány további tényezőt kell figyelembe venni, amelyek segíthetnek a vállalati kapcsolatok sikeres kezelésében. Először is, a folyamatos visszajelzések gyűjtése és figyelembevétele segít abban, hogy a projekt ne csússzon el, és hogy minden érintett fél elégedett legyen a végső eredménnyel. Emellett a különböző érdekek összehangolása, még akkor is, ha azok nem teljesen egyeznek, segíthet elérni a közös célt. A menedzselés során alkalmazott rugalmasság és a változásokhoz való alkalmazkodás pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy a projekt ne torpanjon meg.

Ahhoz, hogy a nehéz helyzeteket sikeresen kezeljük, tudnunk kell, mikor érdemes továbblépni, és mikor kell kitartani. A stratégiai döntések meghozatala nem mindig könnyű, különösen akkor, ha az ember nem biztos a következő lépés helyességében. A folyamatos önreflexió és az összes érdekelt fél bevonása segíthet abban, hogy a legjobb döntést hozzuk meg.

Hogyan építsünk hitelességet és bizalmat szakmai környezetben?

Amikor egy új iparágban kezdünk dolgozni, egy új cégnél vagy egy speciális területen, a felkészülés elengedhetetlen. Ha olyan szakkifejezéssel találkozunk, amit nem ismerünk, jegyezzük fel és nézzük meg a jelentését. Érdemes akár egy saját szószedetet vagy rövidítések jegyzékét is létrehozni, amely segít eligazodni a szakmai nyelvezetben, és megkönnyíti a kommunikációt az érintettekkel. Ha az új belépők számára nem áll rendelkezésre ilyen anyag, akkor nekünk kell megalkotni. Egy korábbi példa erre Melissa, aki egy infúziós nővéreknek szánt feladatkezelő terméken dolgozott. Az érintett felek, korábbi orvosok, olyan problémát próbáltak megoldani, amely Melissa számára idegen volt, ezért kutatást végzett, és egy háromoldalas szószedetet állított össze. Ennek köszönhetően, amikor az érintettekkel beszélt, azok láthatóan megnyugodtak és bíztak benne, hiszen bizonyította, hogy ért az ő világukhoz, így könnyebben megosztották a tapasztalataikat és problémáikat.

Fontos, hogy új szerepkörben, új termék vagy terület megismerésekor nem szégyen kérdezni, tisztázni az ismeretlen fogalmakat. Azonban, ha már hosszabb ideje dolgozunk egy pozícióban, állandó kérdezéssel megkockáztathatjuk, hogy tapasztalatlannak tűnünk. Ezért érdemes olyan megbízható kollégát találni, aki segít gyorsan eligazodni a szakmai zsargonban, például egy másik termékmenedzsert, mérnököt vagy designert. Ezáltal gyorsan szűkülnek a hiányosságok anélkül, hogy az érintettek előtt ezek láthatóvá válnának. Váratlan beszélgetések során, amikor nincs idő előzetesen felkészülni, a tartalmi összefoglalás hatékony eszköz lehet a szakmai jártasság demonstrálására. Egy rövid összefoglaló megmutatja, hogy értjük a helyzetet, és ha tévedünk, az is értékes, mert az érintett korrigálhat, így mélyebb megértést nyerünk.

A releváns tapasztalat megosztása szintén növeli a hitelességet. Ha az érintettek érzik, hogy már sikeresen kezeltünk hasonló helyzeteket, nagyobb valószínűséggel bíznak a tanácsainkban. A különböző szereplők nézőpontjának és motivációinak megértése segít összehangolni korábbi sikereinket az ő félelmeikkel és aggályaikkal, így a megoldás megalapozottabbá válik. Például Melissa egy értékesítési vezetővel dolgozott, aki kényelmetlenül érezte magát a termékmenedzserek és ügyfelek közvetlen kommunikációja miatt. Melissa korábbi tapasztalataira hivatkozva bizonyította, hogy a közvetlen kapcsolattartás előnyt jelent a versenytársakkal szemben, hiszen az ügyfelek értékelik a közelséget. Struktúrált módszereket javasolt, mint például ügyfél-tanácsadó testületek létrehozását, és megemlítette az alkalmi ügyfélinterjúkat is, amelyekben az értékesítők választhatják ki a megkérdezendő ügyfeleket. Ez a megközelítés elfogadható kompromisszumot teremtett az értékesítési csapat irányítási igénye és a közvetlen ügyfélkapcsolat között.

Az ilyen tapasztalatmegosztás finom egyensúlyt kíván: hasznos tanácsokat adni, de nem nyomulni. Fontos, hogy a tanácsadás alázattal történjen, például olyan megfogalmazásokkal, hogy „nem vagyok biztos, hogy itt működik, de korábban…”, vagy „nem kell pontosan ugyanígy csinálni, de az előző helyzetben én így oldottam meg…”. Ez a keretezés segít, hogy a tanács ne tűnjön túlzó magabiztosságnak, hanem inkább segítő szándéknak.

Ha a szakmai helyzet megértése komolyabb kihívást jelent, hasznos lehet célzott tájékoztatás nyújtása a termékmenedzsment szerepéről és értékéről. Egyéni vagy csoportos beszélgetések, például „Ebéd és Tanulás” formájában, segíthetnek megvilágítani, hogy milyen előnyökkel jár a termékmenedzsment. Ez lényegében belső marketing, amely a csapat értékének kommunikációját szolgálja. Az érintettek igényeinek és problémáinak megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy világosan megfogalmazzuk, miként segíthet a termékmenedzsment.

A termékmenedzserek egyedi helyzetben vannak: magas szintű átlátással rendelkeznek különböző területek felett, és mélyen értik az ügyfelek igényeit. Ezért képesek hatékonyan támogatni a szervezet számos részlegét. Például a vevőszolgálat számára a termékmenedzserek képesek közvetlenül kommunikálni az ügyfelekkel, azonosítani a problémákat és egyeztetni a megoldások időkeretét. Az értékesítési csapat számára segítenek priorizálni a megoldandó problémákat, hogy azok a legnagyobb értéket hozzák eladásban. A marketingnek információkat szolgáltatnak az ügyfelek igényeiről, hogy a kommunikáció fókuszáltabb legyen. Az operatív részlegekkel együttműködve holisztikusan gondolkodnak a megoldásokról, figyelembe véve a használhatóságot, bevezetést, kockázatokat és költségeket. A biztonsági és megfelelőségi területeken segítenek a technikai opciók értékelésében és a költségek-kockázatok mérlegelésében. A vezetők számára pedig azzal segítenek, hogy már a fejlesztési folyamat elején ügyfélkutatással és termékfeltárással tesztelik a megoldásokat, csökkentve a kockázatot és növelve a befektetés megtérülésének esélyét.

Érdemes megérteni, hogy a szakmai kommunikáció és a hitelességépítés folyamata nem pusztán információcsere, hanem kapcsolatépítés is. A tudás átadása és a szakmai tapasztalat megosztása akkor a leghatékonyabb, ha az érintettek szükségleteire reflektál és tiszteletben tartja az ő döntési jogkörüket, így fenntartva a párbeszédet és az együttműködés szándékát.