A multifamilializmus a pszichoterápiás kezelések területén egyedülálló és erőteljes eszközként jelent meg, amely különböző szinteken zajló párbeszédeket aktivál. Ezek a párbeszédek nem csupán az egyes résztvevők belső világában zajlanak (intra-pszichikai), hanem egy-egy család tagjai között (intra-családi) és más családok tagjai között is (inter-családi). Az ilyen típusú terápiák rendkívül jól alkalmazhatók különféle pszichiátriai zavarok kezelésére, mint például gyermekek hangulati rendellenességei, étkezési zavarok, felnőttkori depresszió és serdülőkorúak depressziója, sőt, nem pszichiátriai állapotok esetében is sikeresen alkalmazzák őket.
A multifamilialis terápia (MFGT) elvei különféle terápiás beavatkozások ötvözetét képviselik, mindeközben egy olyan nyílt, spontán kontextust teremtve, amely lehetővé teszi a családok közötti párbeszédek kibontakozását. Az MFGT hatékonyságát a családi kapcsolatokra vonatkozó ragaszkodási elmélet és a posztmodern szociális-közösségi modellek, mint például a Finnországban alkalmazott Open Dialogue, egyaránt alátámasztja.
A programok során minden résztvevő – családok és mentálhigiénés szakemberek egyaránt – szabadon beszélhetnek a saját élményeikről, érzéseikről, kétségeikről. Egy ilyen terápia alapvetően egy mikrotársadalomként működik, ahol a különböző családok tapasztalataik megosztása révén egymás számára nyújtanak támogatást. A programok célja nem csupán a pszichotikus krízisben szenvedő fiatalok és családjaik megsegítése, hanem a pszichózis hatásainak jobb megértése és a családok közötti támogató hálózatok kialakítása is.
Az Athens-i multifamilialis csoportterápia (A-MFGT) programja különösen figyelemre méltó példája annak, hogyan működhet hatékonyan ez a módszer egy valós klinikai környezetben. A programot három intézmény együttműködésével hozták létre: az Athéni Egyetem Pszichiátriai Tanszéke, a Sismanoglio Kórház Pszichiátriai Klinikája, és a Regionális Fejlesztési és Mentális Egészségügyi Egyesület. A céljaik között szerepelt, hogy egy olyan átfogó multifamilialis terápiás kezdeményezést hozzanak létre, amely nemcsak a pszichiátriai, hanem a szociális szempontokat is figyelembe veszi. Az elsődleges cél az volt, hogy csökkentsék a várakozási időt a családok számára a pszichózissal küzdő fiatalok számára, és ezzel lehetőséget adjanak a családok számára a gyors segítségnyújtásra.
A program folytatásában, amely már több mint ötven fiatal részvételével zajlott, a terapeuták és a résztvevők közötti folyamatos párbeszéd segítette a pszichózissal kapcsolatos megértést, ugyanakkor a családok kölcsönös tanulása és támogatása is lehetővé vált. A kezelés hatékonyságát a szociális szempontok, például a stigma csökkentése és a családok közötti szociális elszigeteltség leküzdése is javította. A célok között szerepel továbbá a program költséghatékonyabbá tétele, valamint a multifamilialis terápia összehasonlítása a hagyományos egyéni családterápiával és az általános szokásos kezelési formákkal.
A program folytatása során az értékelések is segítenek abban, hogy a terápia hatékonyságát folyamatosan mérjék, és finomhangolják a kezelési módszereket. A mérőeszközök közé tartozik a pszichózis szintjének mérése (PANSS skála), a családi működés elemzése, valamint a családtagok tükröződésének vizsgálata.
A multifamilialis terápia fontos szerepet játszik abban, hogy a családok ne csak passzívan várják a segítséget, hanem aktívan részt vegyenek a gyógyulás folyamatában. Ez az aktív részvétel lehetővé teszi a családok számára, hogy saját tapasztalataik alapján új perspektívákhoz jussanak és hatékonyabban kezeljék a pszichózissal kapcsolatos helyzeteket.
A program során alkalmazott megközelítések, mint a közösségi támogatás és a családok közötti párbeszéd, kulcsfontosságúak a szociális kapcsolatok és a közösségi integráció erősítésében. Az ilyen típusú terápiák nem csupán a betegek kezelését célozzák, hanem a körülöttük lévő családok és közösségek felkészítését is a pszichotikus állapotok hatékonyabb kezelésére. A multifamilialis terápia tehát egyre inkább elismert és elterjedt módszerré válik nemcsak a pszichiátriai, hanem a szociális ellátórendszerekben is.
Hogyan befolyásolja a technológia a családi és párkapcsolati dinamikát?
A technológia és a digitális kommunikáció hatása egyre fontosabb szerepet kap a párkapcsolatok és családok működésében. Az Internet és az online kommunikáció eszközei olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek átalakíthatják az interakciók módját, a kapcsolatok struktúráját, és új kihívások elé állíthatják azokat, akik ezen eszközök használatával próbálnak kapcsolatot építeni. Az Internet, mint társadalmi és családi ökológiai elem, alapvetően formálja azokat a szabályokat és kommunikációs mintákat, amelyek mentén a kapcsolatok működnek.
Az internet jelenléte és elérhetősége különösen fontos szerepet játszik abban, hogyan alakítjuk és hogyan érjük el másokat. A technológia nem csupán lehetőséget ad arra, hogy új kapcsolatok alakuljanak, hanem azokat a családi és párkapcsolati normákat is újraírja, amelyek az online térben valósulnak meg. A családok és párok dinamikája egyre inkább attól függ, hogyan használják az internetet, és milyen eszközöket választanak a közvetítésre. A kapcsolatok nem csupán az online médiától függnek, hanem a környezettől is, amelyben ezen médiát használják – tehát a környezet, a technológia és a kommunikációs módok összefonódnak.
A médiában történő önfeltárulkozás és az interakciók különböző szintjei alapvetően változtatják meg a kapcsolatokat. A hiperpersonális kommunikáció elmélete (Walther, 2011) azt sugallja, hogy az online térben a partnerek képesek olyan képet mutatni magukról, amely elősegíti az intim kapcsolatok kialakulását, mivel lehetőségük van az önmegjelenítésük és önfeltárulkozásuk fokozására. Ezen túlmenően a társas interakciók elmélete, mint például a társas penetráció elmélete (Altman & Taylor, 1973), valamint a társas jelenlét elmélete (Short et al., 1976) arra világítanak rá, hogyan befolyásolja az önfeltárulkozás a kapcsolatokat, és hogyan reagálnak a környezeti jelek az intim kapcsolatok mélyülésére.
A technológia hatása azonban nem csupán a párkapcsolatok vagy családok közvetlen interakcióira terjed ki. Az internet és az új médiák az egyes kapcsolatok szabályait, struktúráját és normáit is átalakítják. A digitális kapcsolatok dinamikája, amelyet a CFT (Couple and Family Technology) elmélet is jól bemutat, abban segít, hogy a párkapcsolatok résztvevői tudatosan alakítsák ki azt a technológiai alapú kommunikációs stratégiát, amely leginkább megfelel a kapcsolatuk szabályainak. Ezen elmélet szerint nem egyetlen modell dominál, hanem az egyes párok és családok számára lehetőség van saját szabályaik és kereteik kialakítására, figyelembe véve a digitális médiát.
A CFT keretében fontos szerepet kapnak az ökológiai elemek, amelyek meghatározzák a családok és kapcsolatok működését. Az internet hatásait nemcsak az eszközök elérhetősége vagy ára, hanem az anonim kommunikáció lehetősége is befolyásolja. Az anonim kommunikációs formák lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők fokozatosan, egyénileg és részletekben mutassák be önmagukat, ami gyakran a kezdeti szakaszokban segíthet elkerülni a túlzott sebezhetőséget. Az internet anonim környezete egyben azt is lehetővé teszi, hogy a felek kipróbáljanak új kommunikációs formákat, amelyeket személyesen talán nem alkalmaznának. Ugyanakkor az anonimitás torzíthatja a bemutatott képet, így egyes esetekben káros hatással is lehet a kapcsolat kialakítására, mivel a felek nem biztos, hogy azonos mértékben őszinték önmagukkal.
Az internet nem csupán egy új eszközt jelent a kapcsolatokhoz, hanem egy új kommunikációs környezetet is teremt, ahol az egyének másféle kapcsolódásokat alakíthatnak ki. Az online kommunikáció ugyanis egyre inkább képes arra, hogy valósághű környezetet szimuláljon, ami még inkább összefonódik a valódi világ tapasztalataival. Azonban amikor a virtuális világ és a személyes interakciók közötti különbség túl nagyra nő, az intimitás sérülhet, ami problémákat okozhat a kapcsolatokban.
A családi és párkapcsolati technológiai keret (CFT) egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmasan alkalmazható különböző kulturális és etnikai háttérrel rendelkező közösségekben is, segítve a kapcsolatokat a technológia és a személyes interakciók közötti egyensúly megtalálásában. Ez a keret tehát nemcsak hogy lehetőséget ad arra, hogy az egyének és családok saját igényeiknek megfelelően alakítsák kommunikációjukat, hanem arra is ösztönöz, hogy tudatosan, reflexíven gondolkodjanak arról, hogyan befolyásolja a technológia kapcsolatukat.
A családokat és párokat érintő legfontosabb szempont az, hogy a technológia nem csupán egy külső hatás, hanem egy aktív tényező, amely folyamatosan formálja a kapcsolatok struktúráját. Az internet és a digitális eszközök nem csupán közvetítők, hanem alapvetően meghatározzák, hogyan formálódik a társas kapcsolatok intimitása és fenntarthatósága. Azok, akik nem képesek figyelembe venni a digitális tér hatásait, könnyen elveszíthetik a kontrollt a kapcsolataik felett, mivel az online közvetített kommunikáció teljesen más dinamikát hozhat, mint a személyes interakciók.

Deutsch
Francais
Nederlands
Svenska
Norsk
Dansk
Suomi
Espanol
Italiano
Portugues
Magyar
Polski
Cestina
Русский