A 2015-ös párizsi (COP21) megállapodás elemzése e fejezet elején hasznos támpontot ad, hiszen világosan emlékeztet arra, hogy a Föld felmelegedése ellen nincs kétség, és hogy ennek lassítása lehetséges, ha az összes ország együttműködik. Az 2017. június 1-jén tett bejelentés után az Egyesült Államok kormányzója, Donald Trump, kilépést jelentett be a Párizsi Megállapodásból, így az Egyesült Államok lett az egyetlen ország, amely nem csatlakozott a megállapodáshoz. Bár a hivatalos kilépés csak 2020. november 4-én lép életbe, Trump már számos fontos hazai programot visszavont, melyek a klímaváltozás lassítását szolgálták. Scott Pruitt, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vezetője megtiltotta a hivatal munkatársainak, hogy részt vegyenek vagy nyilvánosan beszéljenek a klímaváltozással kapcsolatos tudományos találkozókon, és utasította a klímaváltozással kapcsolatos összes információ eltávolítását az EPA hivatalos weboldaláról. Emellett a tudósok számára biztosított kutatási alapokat is megvonják. Az Egyesült Államok kormánya továbbá törvényeket von vissza, amelyek az emberek egészségét védték volna, és károsították volna a környezetet, mint például azt a jogszabályt, amely az olaj- és gázcégektől követelte volna a metán kibocsátásának jelentését.

Ezek az intézkedések az atmoszféra felmelegedését gyorsítják, ami mindenki egészségét veszélyezteti. Bár valószínű, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozik a Párizsi Megállapodáshoz és a klímaváltozás lassítását célzó nemzetközi erőfeszítésekhez, pótolnia kell az eddig elmaradt intézkedéseket. Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója, így cselekedetei hatása világszerte érezhető.

Fontos azonban, hogy az amerikai városok, vállalkozások és háztartások a megújuló energiaforrásokba történő beruházásaikat egyre gyorsabban növelik. Az Egyesült Államokban a megújuló energia az összes elektromos energia csaknem 15%-át adja. Sőt, számos amerikai település kizárólag megújuló energiaforrásokból biztosítja az energiát. Azonban ez nem csupán helyi vagy nemzeti felelősség kérdése. A globális cselekvés koordinálása sürgető, és ennek egyik fő oka, hogy a világ óceánjai nem képesek több szén-dioxidot elnyelni, és ha elérjük az úgynevezett tipping point-ot, akkor a szén-dioxid gyorsan felhalmozódik a légkörben, amely közvetlenül globálisan oszlik meg.

Ezen változások hatása különböző országokban érezhető, s néhány helyen a környezeti feltételek egyszerűen elviselhetetlenné válnak. A sarkvidéki jég gyorsan olvadni kezd, és mivel a jég fehérsége segíti a napsugárzás visszaverését, ennek eltűnése további felmelegedést eredményez. Az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, a lakhatás és más alapvető tényezők mind komolyan veszélybe kerülhetnek.

A Párizsi Megállapodás aláírása és ratifikálása után, 2015. december 12-én a Paris-Le Bourget-ban, a közönség örömének és az egyes résztvevők ünneplésének kíséretében egy újabb mérföldkőhöz érkezett a globális klímaváltozás elleni küzdelem. Az aláírást és ratifikációt követően a Párizsi Megállapodás egyértelmű és sürgető üzenetet közvetített a világ minden kormányának, amelyet még azóta is sok ország és nemzetközi szervezet komolyan támogat.

A Párizsi Megállapodás legfontosabb rendelkezései között szerepel az élelmiszerbiztonság és az éhínség megszüntetése, a biodiverzitás védelme és a "Mother Earth" (Anya Föld) fogalma, amely a fenntartható mezőgazdaság fontosságát hangsúlyozza, miközben a globális ipari mezőgazdasággal szembeni ellenállást erősíti. A cél a 1,5ºC-ra korlátozott globális felmelegedés elérése, valamint a nemzeti hozzájárulások, azaz a "Nationally Determined Contributions" (NDC) teljesítése. Az NDC-k az egyes országok által vállalt célkitűzéseket jelentik, amelyek minden egyes állam felelősségét és vállalását meghatározzák.

A Párizsi Megállapodás a nem piaci megoldásokra és a széleskörű, inkluzív megközelítésekre is hangsúlyt fektet, miközben azt is elismeri, hogy a fejlettebb országoknak segíteniük kell a fejlődő országokat. Ez különösen a "Zöld Klíma Alap" támogatásával valósulhat meg. A fejlett és fejlődő országok közötti együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egész bolygón elérjük a kitűzött célokat.

Az együttműködés és a globális szolidaritás alapvető ahhoz, hogy megakadályozzuk a globális katasztrófát, mivel csak a kollektív erőfeszítések révén képesek vagyunk stabilizálni bolygónkat. Az olyan országok, amelyek nem hajlandóak kompromisszumot kötni vagy aláásni az ilyen közös erőfeszítéseket, veszélyeztetik nemcsak saját jövőjüket, hanem az egész emberiségét.

Miért fontos a globális felmelegedés hatásainak megértése?

A Föld klímája az ipari forradalom óta jelentős mértékben változott. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése következtében a globális hőmérséklet emelkedett, ami súlyos hatásokkal jár a bolygó éghajlatára, a környezetre, az ökoszisztémákra és végső soron az emberi társadalomra is. A tudományos közösség előrejelzései, amelyek az eddigi megfigyeléseken alapulnak, azt mutatják, hogy ha nem történik radikális változás a fosszilis energiahordozók használatában, akkor az elkövetkező évtizedekben még drámaibb hatásokkal kell szembenéznünk.

Az Északi-sark jégtakarója már most is rekord alacsony szinteken van, és 2012-ben érte el a legalacsonyabb kiterjedést, amit valaha mértek. A tengeri jég kiterjedésének csökkenése évente átlagosan 13,3%-kal gyorsul, és a jövőbeli előrejelzések szerint a tendenciák nem fordulnak meg, hanem folytatódnak. Az Antarktisz és Grönland jégtömegei is évente jelentős mennyiségű jeget veszítettek, ami hozzájárul a globális tengerszint-emelkedéshez. Az utóbbi évtizedekben az Antarktisz évente körülbelül 134 gigatonna jeget veszített, míg Grönland jégtakarója évente mintegy 287 gigatonnával csökkent.

A tengerszint-emelkedés két fő tényezőre vezethető vissza: a szárazföldi jég olvadására és a víz hőtágulására. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a jövőben a tengerszint tovább emelkedhet, ha a globális felmelegedés folytatódik. Az ipari országok, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió országai, amelyek az iparosodás korai szakaszában jelentős kibocsátásokat generáltak, viselik a legnagyobb felelősséget a mostani globális felmelegedésért. A 19. és 20. században az iparosodás révén az Egyesült Államok és Európa hatalmas gazdasági előnyökre tett szert, miközben a fosszilis energiahordozókat kihasználva bővítették gazdaságaikat. A jelenlegi globális helyzethez vezető egyik kulcsfontosságú tényező, hogy a fejlődő országok, amelyek nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal a megújuló energiaforrások alkalmazásához, nem képesek ugyanolyan ütemben áttérni a fenntartható energiaforrásokra, mint a gazdagabb országok.

Ezen túlmenően a jövőben várhatóan még több természeti katasztrófa fog bekövetkezni, amelyeket a globális felmelegedés erősít. A forró hőhullámok és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válnak, miközben az esőzések és a viharok intenzitása is megnövekszik. A trópusi ciklonok, mint a hurrikánok és tájfunok, még erősebbé válnak, ami különösen a part menti területeken jelent komoly fenyegetést. A tudósok előrejelzései szerint a jövőben az arktikus tengeri jég az év végére teljesen eltűnhet, ha a felmelegedés mértéke nem csökken. Az Antarktisz és Grönland jégtakarója tovább olvad, ami a tengerszint emelkedését eredményezi. Ez közvetlenül érinti a part menti városokat és területeket, amelyek a jövőben egyre inkább veszélybe kerülhetnek.

A változó klíma hatással van az óceánokra is. A tenger hőmérsékletének emelkedése nemcsak a tengeri élővilágot befolyásolja, hanem a tengeri élőlények eloszlását és populációját is. A korallzátonyok elpusztulnak, és az olyan tengeri élőlények, mint az osztrigák, kagylók és más kagylósok, házaikat elveszítik a megemelkedett savasságú óceánokban. Ezen kívül a klímaváltozás hatására az élelmiszertermelés is egyre nehezebbé válik. A globális felmelegedés következtében növekvő élelmiszerhiány és a mezőgazdasági rendszerek összeomlásának kockázata is egyre valószínűbb. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re az éhínség és a szegénység kockázata 20%-kal nőhet, ha nem történnek sürgős lépések a klímaváltozás hatásainak enyhítésére.

A klímakatasztrófa elkerüléséhez mindenképpen elengedhetetlen a fosszilis energiahordozókról való átállás a megújuló energiaforrásokra. A Párizsi Megállapodás egyik kulcsfontosságú üzenete, hogy a gazdagabb országoknak nagyobb felelősségük van a globális felmelegedés mérséklésében, és ennek megfelelően ők kell, hogy nagyobb részesedéssel támogassák a fejlődő országokat a megújuló energiákhoz való hozzáférésben. A Párizsi Megállapodás megértése és támogatása kulcsfontosságú abban, hogy a nemzetek képesek legyenek hatékonyan reagálni a klímaváltozás kihívásaira.

A következő évtizedek során a globális felmelegedés hatásai még erőteljesebbé válhatnak, ha nem változtatunk a fosszilis energia használatán. A kutatók óvatos előrejelzései szerint a hőmérséklet emelkedése 3,6–4°C-ra tehető az évszázad végére, ami drámai változásokat hozhat a természeti környezetben, az élelmiszertermelésben és az emberi társadalmakban. Az időjárási szélsőségek, a tengerszint-emelkedés, a mezőgazdasági termelés csökkenése és az élővilág változása mind-mind olyan kihívásokat jelent, amelyekkel szembe kell néznünk. A megoldás kulcsa a fenntartható energiaforrásokra való áttérés, és az ipari országok vezető szerepe a klímacélok elérésében.

Melyik tükör nélküli fényképezőgépet válasszuk 2024-ben?
Hogyan használjuk a kettőspontot, pontosvesszőt és vesszőt a világos írásban?
Hogyan kezdjük el az advocacy folyamatát és miként kezeljük a félelmeket?