A platformkapitalizmus gazdasági érdekei és az államok legutóbbi, az online kommunikáció elnyomó használata, hogy aláássák a demokratikus politikát, kérdésessé tették az online kommunikáció társadalmi és politikai szabadságok terét. Ha visszatekintünk, az online gazdasági lehetőségek diadala nem meglepő, tekintettel arra, hogy a hálózati technológia milyen szerepet játszik a globális pénzügyi kapitalizmus infrastruktúrájában. A neoliberalizmus a termelés és fogyasztás globalizációjára épült, amely átalakította a világ gazdaságait a tőke globális kiterjedésével, új forrásokat és piacokat keresve (Harvey 2005). Az internet olyan üzleti modellek, intézmények és gyakorlatok sorozataként alakult, amelyek alapvetőek voltak a globalizáció létrejöttében. Az online technológia lehetővé tette a globális termelési és fogyasztási rendszerekhez szükséges kiszervezést, miközben az azonnali online pénzügyi tranzakciók lehetővé tették a pénzügyi tőke profitmargójának növelését a gyors valutaforgalom révén, és elősegítették az áruk és szolgáltatások globális fogyasztását az online vásárlók számára (Harvey 2005).

A Web 2.0 hirdetési bevételei és a Web 3.0 adatfelhalmozása lehetővé tették a globális technológiai vállalatok kialakulását (Marzi 2016). A platformmodell a legfontosabb és legelterjedtebb üzleti modellezé vált az online kereskedelem és a közösségi média cégeknél (Srnicek 2017), és ennek következtében az emberek gyakran találkoznak fogyatékossággal kapcsolatos gyűlöletbeszéddel az olyan szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyeket platform cégek kínálnak. A platformcégeket a pénzügyi kapitalizmus többlet tőkebefektetései hajtják (Srnicek 2017), és szinte teljes mértékben a hirdetési bevételekre támaszkodnak; például a Facebook bevételeinek 96,9%-a és a Google bevételeinek 89%-a származik a hirdetésekről (Srnicek 2017). A platformcégek hajlamosak a domináns piaci pozíciók elérésére, mivel a közösségi média oldalak sikere a nagy számú felhasználó általi kapcsolódásokon alapul. Ennek eredményeként a közösségi média üzleti modellek hajlamosak monopolhelyzetek kialakulására, amelyek küzdenek a piaci részesedés fenntartásáért és a versenytársak kizárásáért a hirdetési bevételekhez való hozzáférés biztosításával. A Web 3.0 platformmodell egyre inkább egy másik bevételi forrásra támaszkodik, nevezetesen az e-kereskedelmi piac szükségleteiből fakadó adatfelhalmozásra, amely folyamatos és kétségbeesett keresést generál az információk után (Marzi 2016).

A platformkapitalizmus hirdetésre építő modellje elősegíti a gyűlöletbeszéd és a hamis hírek terjedését melléktermékként, és ellenáll a szabályozásra tett felhívásoknak. A platformcég gazdasági prioritásai alakítják a gyártott tartalmat. Ha egy üzleti modell az algoritmusok szeszélyére épít, amelyek a hirdetések és a piaci részesedés növelésére szolgálnak, akkor ez a „dezinformációk kihasználása” felerősíti a tartalmat, és polarizált nézetek előretörését eredményezi, amelyek önállóan kiválasztottak az online térben kifejtett volumenük alapján (Bossier és Holt 2009: 83). Nemcsak a vállalati kontroll, amelyet a platform üzleti modellje gyakorol, elősegíti a fogyatékossággal kapcsolatos gyűlöletbeszéd és hamis hírek terjedését, hanem a hirdetésekre és adatbányászatra való támaszkodás kérdéseket vet fel annak mértékével kapcsolatban, hogy az internet valaha is a szólás szabadságának területe volt-e (Holm 2016). Míg az állami cenzúra elnyomó intézkedéseket hozhat a szólás szabadságának korlátozására, a demokratikus részvétel határait a platformcégek hirdetési bevételekre és adatfelhalmozásra való függése is megszoríthatja.

Az internet technológia fejlődésének elemzése, amely a globalizáció infrastruktúrájaként szolgál, rámutat arra a mulasztásra, amely a fogyatékossággal kapcsolatos gyűlöletbeszéd ellen hozott internetes szabályozásról szóló állításokban rejlik, hogy az megsértette volna a szólás szabadságának egy „szabad térét” (Waldron 2012). Eddig a platformcégek ellenálltak a szabályozásnak, azzal érvelve, hogy nem ők készítenek tartalmat. Azonban a platform és a tartalom előállításának megkülönböztetése fenntarthatónak tűnik, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a platformcégek már most is korlátozzák az online tartalom szabadságát a hirdetéseken és adatbányászaton keresztül. A Google hirdetések integrálása a Google kereső találati listájában, az AdWords, formálja a felhasználók által megtekintett tartalmat. A közösségi média alkalmazások is növelik a platform felhasználó fölötti irányítását. Mahlouly megjegyzi, hogy a platformok „módosítják a társadalmi interakciók alapvető jellemzőit” (2013: 5), és valóban, egy cég népszerűsítő hangsúlya a „kapcsolódó emberek” között elhomályosíthatja annak mértékét, hogy az online kommunikáció mennyire van kezelve (Van Dijck 2013; Mahlouly 2013).

A hirdetési bevételekre való támaszkodás elősegíti a gyűlöletbeszéd és a hamis hírek terjedését, mivel előnyben részesíti az üzenet népszerűségét az üzenet megbízhatóságával és tartalmának minőségével szemben. Röviden, a platform üzleti modelljeinek gazdasági imperatívuszai, mint a hirdetés és az adatfelhalmozás, azt jelentik, hogy a profit a weboldal használatának mennyiségéből származik, és ennek következményeként a gyűlöletbeszéd és a hamis hírek valószínű melléktermékként jelennek meg a platformkapitalizmusban.

A platformcég gazdasági érdekei elősegítik a gyűlöletbeszéd terjedését, mint mellékterméket, és két módon hátráltatják a fogyatékossággal kapcsolatos gyűlöletbeszéd szabályozását. Először, a globális internetes cégek azt állítják, hogy működésük kívül esik az egyes nemzetállamok és a nemzetközi jogi intézmények szabályozási hatókörén. Másodszor, a platform üzleti modelljét alátámasztó hirdetési és adatfelhalmozási bevételek korlátozzák az információk és tudás szabad áramlását, előnyben részesítve a hirdetők érdekeit. Azonban egy olyan platformmodell elemzése, amelyet a globális termelési és fogyasztási rendszerek gazdasági és politikai kontextusa övez, megkérdőjelezheti azt az elképzelést, hogy az internet szabályozás alól mentes lenne (Morozov 2011, 2013), és ezen az alapon kijelenthetjük, hogy a platformcégek

Hogyan alakítják a digitális térben a fogyatékosságot és a gyűlöletbeszédet?

A digitális tér nem csupán új lehetőségeket kínál a kommunikációra, hanem új kihívásokat is hoz magával, különösen a fogyatékossággal élő emberek számára. A technológiai fejlődés és a digitális média térnyerése nemcsak a társadalmi diskurzust, hanem a fogyatékosság társadalmi konstrukcióját is átalakította. Ezen a területen kulcsfontosságú kérdések merülnek fel, például: hogyan alakítják a digitális technológiák és a közösségi média a fogyatékosság megértését, és hogyan hat a fogyatékossággal élők online jelenléte a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció terjedésére? A válaszok a társadalmi diskurzus új formáira és a digitális tér hatékonyabb használatára mutatnak.

A fogyatékosságot gyakran egy szociális és politikai konstrukcióként értelmezik, amely a társadalom és az egyén interakciója révén jön létre. Ezt a megközelítést különösen a digitális médiában történő kommunikáció világában kell szem előtt tartani, ahol az információk gyors terjedése és a különböző társadalmi normák összeütközése új lehetőségeket, de ugyanakkor új kihívásokat is jelenthetnek. Az online térben való aktív jelenlét nemcsak a fogyatékossággal élő emberek számára nyújt új lehetőségeket a társadalmi részvételre, hanem megnyitja az utat az olyan jelenségek előtt is, mint a gyűlöletbeszéd és az online zaklatás, amelyek különösen érzékenyen érinthetik őket.

A társadalmi kommunikáció digitális formái alapvetően másképp működnek, mint a hagyományos közvetítői csatornák. Habermas híres közéleti szféra koncepciója például az online térben is alkalmazható, ahol a közönség közvetlen interakciója az egyes társadalmi szereplők között új politikai és társadalmi lehetőségeket teremtett. Azonban nem mindenki fér hozzá egyenlő mértékben ezekhez a lehetőségekhez. A fogyatékossággal élők digitális esélyegyenlősége még mindig korlátozott, és az internetes gyűlöletbeszéd éppúgy jelentős veszélyt jelent számukra, mint bárki más számára.

A gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció kérdései a digitális korban különösen kiéleződnek, mivel a közösségi média és az online fórumok lehetőséget adnak a negatív sztereotípiák gyors terjedésére. A fogyatékossággal élő embereket gyakran célozzák meg online támadások, amelyek nemcsak pszichológiai, hanem társadalmi következményekkel is járhatnak. A digitális tér tehát nemcsak a társadalmi elfogadottság előmozdítására szolgálhat, hanem a marginalizált csoportok további izolálására is.

A digitális diszkrimináció, különösen a gyűlöletbeszéd formájában, gyakran nemcsak a szóbeli támadásokat jelenti, hanem a fogyatékossággal élők online láthatóságának csökkentését, a számukra készített tartalom elérhetőségének akadályozását is. A hagyományos médiában már régóta jelen van a fogyatékossággal kapcsolatos negatív ábrázolás, de a digitális térben ezek a mechanizmusok sokkal gyorsabban és szélesebb közönséget érhetnek el. Az internet és a közösségi média gyors reagálási és terjedési sebessége lehetőséget ad arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára kialakított pozitív diskurzusok is gyorsan teret nyerjenek. Ugyanakkor, ugyanebben a térben a diszkriminatív és kirekesztő diskurzusok is gyorsabban, szélesebb közönséget érhetnek el, ami fokozza a kirekesztést és marginalizációt.

Fontos továbbá kiemelni, hogy a digitális eszközök és a közösségi média nemcsak új veszélyeket rejtenek, hanem új eszközöket is kínálnak a fogyatékossággal élők számára, hogy harcoljanak a diszkrimináció ellen. Az online aktivizmus és a fogyatékossággal kapcsolatos kampányok segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a fogyatékossággal élők hangot adjanak problémáiknak, és közvetlenül befolyásolják a társadalmi diskurzust. Az interneten való aktív jelenlét és a digitális közösségek lehetőséget adnak arra, hogy az emberek kapcsolatba lépjenek, támogassák egymást, és közösen dolgozzanak a társadalmi változásokért.

A közösségi média és az internet világában a fogyatékossággal élő emberek számára új politikai és társadalmi tér nyílik, de ezzel együtt új veszélyek is megjelennek, amelyekre figyelni kell. A gyűlöletbeszéd és a digitális zaklatás egyre inkább globális problémává válik, amely nemcsak a fogyatékossággal élő embereket, hanem minden társadalmi csoportot érinthet. Az online tér tehát nemcsak lehetőséget kínál, hanem komoly felelősséget is ró ránk mindannyiunkra, hogy aktívan küzdjünk a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd ellen, és támogassuk azokat, akik a leginkább kitettek ezeknek a fenyegetéseknek.

Mi okozza a színvakságot és hogyan kezelhető?
Hogyan hat a szatíra a politikai diskurzusra?
Hogyan alakította Nehru India jövőjét és miért fontosak tanításai a mai világban?
Hogyan hasznosítható a vállalati adatok integrálása a LLM-ek fejlesztéséhez?
Hogyan alkalmazzuk az RNN-t és CNN-t pénzügyi előrejelzésekhez?