A termékek egyszerűsítése, használhatóságuk javítása és az új felhasználók számára könnyebb elsajátíthatóságuk hozzájárulhat a vásárlói elégedettség növeléséhez és a hosszú távú elköteleződéshez. A jól megtervezett termék célok a vásárlói viselkedésben, az értékben vagy az üzleti teljesítményben bekövetkezett változásokat célozzák meg, amelyeket a termékcsapat közvetlenül befolyásolhat és mérhet. Azonban, mivel az eladások és a vásárlói elköteleződés gyakran lassan növekvő mutatók, és számos egyéb tényező befolyásolhatja őket, felvetődik a kérdés: hogyan mérhetjük a termékcsapat hozzájárulását ezekhez az eredményekhez?

A proxy mérőszámok, amelyek segítenek az eredmények előrejelzésében, kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. A Facebook példája jól illusztrálja ezt: ők azt tapasztalták, hogy azok a felhasználók, akik az alkalmazás telepítésének első tíz napján legalább hét barátot hozzáadtak, hosszabb ideig használták az alkalmazást, és aktívabbak maradtak. Ennek alapján egy olyan célkitűzést fogalmaztak meg, amely a barátok hozzáadásának ösztönzésére összpontosított. A termékcsapat különböző onboarding (bevezető) változtatásokkal kísérletezett, hogy elősegítse ezt a viselkedést. Végül bizonyítást nyert a kapcsolat a több barát hozzáadása és a hosszabb távú elköteleződés között, amely gyorsabb növekedést eredményezett. Ez a kapcsolat a proxy mérőszámokkal egy klasszikus példa arra, hogyan lehet egy olyan mutatót használni, amely ugyan nem közvetlenül mérhető, de egyértelmű összefüggésben áll azzal a kulcsfontosságú mutatóval, amelyet valójában mérni szeretnénk.

A proxy mérőszámok rendkívül hasznosak, mivel gyorsabban változnak, könnyebben izolálhatóak más hatásoktól, és könnyebben mérhetők. Joshua Seiden „Outcomes over Output” című könyvében azt a kérdést teszi fel: „Melyek azok a vásárlói viselkedések, amelyek üzleti eredményekhez vezetnek?” A Facebook esetében a termék célok közvetlenül vásárlói viselkedéseket céloztak, de egy másik megközelítés is létezik, amikor a vásárlói értéket mérjük a termék segítségével. Ez lehet például a munkafolyamatok vagy feladatok teljesítése. A marketingkampányokat kezelő eszköznél például mérhető, hogy hány kampányt indítottak a felhasználók. Egy még jobb megoldás lehet, ha a termék célja közvetlenül kapcsolódik a vásárló eredményeihez. A NewStore, egy omnichannel (többcsatornás) kiskereskedelmi platform, például mind a vásárlói bevételt, mind annak növekedését mérik a platform használatával. Marcus Bittrich, a NewStore termékfejlesztési igazgatója hangsúlyozza: „Ha arra koncentrálunk, hogy a vásárlóink sikeresek legyenek, mi is előre léphetünk az üzletünkkel.”

A proxy mérőszámok segítenek a termék változásainak hatásának mérésében, de a vállalati értéket közvetlenül is mérhetjük. Ha például a vásárlók perces vagy tranzakciós díjat fizetnek a használatért, akkor a percek vagy tranzakciók számának növelése közvetlenül növeli a bevételt. Az alkalmazáson belüli vásárlások növekedését is közvetlenül előidézhetik a termékben végrehajtott változtatások. Azonban fontos, hogy a termék célokat mindig az üzleti célokhoz igazítsuk. A sikeres termékstratégia és az organikus növekedés eléréséhez alapvető, hogy a termékcsapatok olyan célokat tűzzenek ki, amelyek közvetlenül és mérhető módon hozzájárulnak a vállalati sikerhez.

A termékcsapatok céljainak meghatározásakor a proxy mérőszámok mellett nem szabad elfelejteni azokat a közvetlen hatásokat, amelyek gyorsan mérhetők, mint például az alkalmazásfelhasználói elköteleződés. Az aktívan használt funkciók, mint például a napi bejelentkezések vagy az új felhasználók száma, sokkal könnyebben változnak, és azonnali hatást gyakorolhatnak a megtartásra. A felhasználói élmény folyamatos fejlesztése és az ügyfélszolgálati reakcióidő csökkentése szintén kulcsfontosságú lehet, különösen olyan alkalmazásoknál, ahol az ügyfelek elvárásai gyorsan változnak.

A termék céljainak meghatározása nemcsak a vásárlói viselkedés vagy az üzleti eredmények növelésére irányul, hanem arra is, hogy a termékek és szolgáltatások folyamatosan reagáljanak a felhasználói igényekre és piaci környezetre. A mérhető célok és azok közvetlen hatása a vállalati célok elérésére alapvetően hozzájárulhatnak a hosszú távú fenntarthatósághoz és sikerhez.

Hogyan kezeljük a nehéz érdekelt feleket és építsünk hatékony kapcsolatokat a döntéshozatalban?

A nehéz érdekelt felek kezelésére a legjobb megoldások azok, amelyek biztosítják, hogy még a legnagyobb kihívásokkal szembesülve is előre tudjunk haladni a közös célok felé. A siker kulcsa itt nemcsak abban rejlik, hogy képesek vagyunk megérteni az érdekelt feleket, hanem abban is, hogy képesek vagyunk érdemi változtatásokat elérni, miközben fenntartjuk a bizalmat és tiszteletet minden érintett fél iránt.

Amikor döntéseket hozunk, nem elég csupán a szakmai szempontokat figyelembe venni. Szükség van arra is, hogy figyelembe vegyük az egyes érdekelt felek motivációit és érzelmi reakcióit, mivel ezek gyakran erősebben befolyásolják a döntéshozatalt, mint bármilyen logikai érv. Ennek érdekében elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs technikák alkalmazása. Az empátia alkalmazása, mint például a tükrözés (mirroring), kulcsfontosságú abban, hogy megértsük a másik fél érzéseit és szándékait, valamint abban is, hogy bizalmat építsünk, ami segíthet a konfliktusok feloldásában.

A nehéz döntési helyzetekben a "disagree and commit" (ellentmondás és elköteleződés) folyamat alkalmazása rendkívül fontos. Ennek lényege, hogy még ha valaki nem ért is egyet a döntéssel, elkötelezi magát a közös cél mellett, és támogatja azt. Ez a megközelítés segít elkerülni a hosszú távú elakadások vagy a mérgező konfliktusok kialakulását, különösen olyan helyzetekben, ahol a határozott döntéshozatal elengedhetetlen.

A szereplők közötti kapcsolatok kialakításakor elengedhetetlen, hogy ne csak a szakmai szempontokat vegyük figyelembe, hanem figyelmet szenteljünk a személyes dinamikákra is. Az empátia alkalmazása, a másik fél álláspontjának megértése és a hiteles, bizalomépítő kommunikáció segíthet abban, hogy még a legnehezebb tárgyalásokon is előre léphessünk. Az, hogy képesek vagyunk-e felismerni a különböző érdekelt felek szerepét és hatását, sokszor döntő tényező lehet a projekt sikeressége szempontjából.

A döntéshozatal során gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor az érdekelt felek nem értik vagy nem támogatják a döntéseinket. Ilyenkor a megfelelő kommunikációs technikák, mint például az aktiv kérdezés vagy a pozitív szándék feltételezése, elengedhetetlenek a probléma megoldásában. A kérdések, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet, és amelyek segíthetnek rávilágítani a másik fél álláspontjára, kulcsszerepet játszanak abban, hogy közel kerüljünk a közös megoldáshoz.

A workshopok és az együttműködési folyamatok fontos szerepet játszanak a különböző érdekelt felek közötti összhang kialakításában. Az ilyen típusú közös munkák során a bizalom és a hiteles kapcsolatok felépítése segíthet abban, hogy elérjük a kívánt eredményeket. A legfontosabb feladatunk ilyenkor nem csupán a feladatok szétosztása, hanem annak biztosítása, hogy minden résztvevő elkötelezetten dolgozzon a közös célok elérése érdekében.

Fontos megérteni, hogy a konfliktusokat nem mindig szükséges teljes mértékben elkerülni. A konfliktusok kezelésére alkalmazott stratégiai módszerek, mint például a "shallow alignment" (felületes egyetértés) vagy az "upstream vs downstream" (felfelé vs lefelé irányuló) megközelítések, segíthetnek abban, hogy a különböző érdekelt felek közötti egyet nem értést produktív párbeszéddé alakítsuk.

A cél az, hogy a különböző érdekelt felek közötti különböző típusú hatalmi dinamikákat megértsük és megfelelően kezeljük. A Power Player azonosítása, illetve a megfelelő döntéshozatali folyamatok kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki számára érthető és elfogadható döntéseket hozzunk.

Végül, fontos hangsúlyozni, hogy minden szervezet és projekt más, ezért elengedhetetlen a rugalmasság és az alkalmazkodás. A hatékony döntéshozatal nem egy statikus folyamat, hanem egy folyamatosan változó környezet, amely a különböző érdekelt felek dinamikájához és az adott helyzethez igazodik.

Hogyan használjuk a komplex számokat és differenciálegyenleteket az elektromos rendszerek mechanikai alkalmazásaiban?
Milyen hatásokat gyakorolnak a dissociatív érzéstelenítők és a pszichoaktív anyagok a pszichére?
Hogyan segíthet a moduláris infrastruktúra a költségek optimalizálásában és a fejlesztési folyamatok gyorsításában?
Miért fontos a család, a munka és a felelősség a jóléti rendszer reformjában?
Milyen környezeti hatásai vannak a vízzel működő motoroknak és milyen jövőbeni lehetőségek rejlenek bennük?