Hogyan nyerte meg Donald Trump 2016-ban Iowa államot? Politikai, társadalmi és választási tényezők

Iowa állama gyakran a "flyover" terület, amelyet sok amerikai figyelmen kívül hagy, de a politikai elemzők számára egy olyan helyszín, ahol jól megfigyelhetők és tanulmányozhatók az amerikai választások és politikai intézmények működése. Az Iowa Caucusok, a szoros versenyek, a nem pártos választási rendszer és az állam politikai geográfiája mind olyan tényezők, amelyek érdekes politikai kimeneteleket eredményeznek. Mégis, ennek ellenére kevés politikatudós foglalkozott alaposan Iowa politikájával, pedig az állam politikai sajátosságai és intézményei valóban figyelmet érdemelnek.

A 2016-os elnökválasztás Iowa-ban rendkívül érdekes és fontos esemény volt. Kevesen számítottak arra, hogy Hillary Clinton komoly kihívásokkal szembesül a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott versenyben, még kevesebben gondolták volna, hogy Donald Trump 16 másik jelöltet legyőzve megszerzi a Republikánus Párt elnökjelöltségét. A kampánytól kezdve számos meglepő fordulat történt, és Iowa állam választói döntései meghatározóak lettek a politikai táj alakulásában.

Trump végül nagy arányú, közel 10%-os győzelmet aratott Iowa-ban. Ez a győzelem nemcsak a politikai versenyt alakította át az államban, hanem komoly hatással volt a többi választási küzdelemre is. Az Iowa-i választások eredményeinek tanulmányozása lehetőséget ad arra, hogy megértsük, miért alakult úgy az országos politika, ahogy az történt. De mi állt Trump 10%-os győzelme mögött, és hogyan magyarázhatóak a választói magatartásban tapasztalható jelentős elmozdulások 2012 és 2016 között?

A politikai tudományos elemzések általában országos szinten vizsgálják a választások eredményeit, azonban gyakran figyelmen kívül hagyják azokat a helyi és állami szintű tényezőket, amelyek formálhatják a választói döntéseket. A 2016-os Iowa-i eredmények különleges betekintést nyújtanak abba, hogyan alakították a helyi politikai trendek az országos politikát, és hogyan formálták az egyes politikai szereplők kampánystratégiáit. Trump sikere nemcsak annak köszönhető, hogy képes volt a középosztály és a vidéki választók bizalmát elnyerni, hanem annak is, hogy képes volt kihasználni Iowa állam politikai sajátosságait, mint például a magas arányú független választókat és a szoros versenyt.

Fontos megérteni, hogy Trump győzelme nem csupán egy személyes teljesítmény, hanem sokkal inkább a választók politikai és gazdasági aggodalmaira adott válasz. Iowa vidéki térségeiben, ahol a mezőgazdaság és az ipari munkahelyek dominálnak, a választók elbizonytalanodtak a hagyományos politikai pártokkal szemben, és hajlandóak voltak támogatni egy olyan jelöltet, aki kívülállónak tűnt, és aki radikálisan eltért a politikai normáktól.

Ezenkívül az állam választói más, összetettebb társadalmi és gazdasági kérdésekkel is szembenéztek. A gyorsan változó munkaerőpiac, a vidéki közösségek elöregedése és a gazdasági globalizáció következményei mind szerepet játszottak abban, hogy miért támogatták sokan Trumpot. A választási ciklus során szerzett tapasztalatok nemcsak a jövőbeli kampányok számára szolgáltathatnak tanulságokkal, hanem az amerikai politikai rendszer működését is jobban megérthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy minden választásnak sajátos, helyi és egyedi kontextusa van.

A 2020-as választási kampány során Iowa ismét kulcsfontosságú szereplővé vált, és fontos, hogy politikai elemzők és döntéshozók a 2016-os tanulságokat figyelembe véve tervezzék meg kampányaikat. Trump 2016-os választási eredményei egyfajta iránytűként szolgálhatnak a jövő politikai stratégiáihoz, különösen annak fényében, hogy a választók hogyan reagáltak a politikai és gazdasági változásokra.

Miért támogatták a vidéki választók Trumpot 2016-ban?

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményei számos érdekes tendenciát és politikai dinamikát tükröztek, amelyek mélyebb elemzésére van szükség. A vidéki választók Donald Trump iránti elkötelezettsége kulcsfontosságú tényező volt az ő győzelmében, és a választások után elvégzett kutatások feltárták, hogy az ilyen választók támogatása különböző okokkal magyarázható. Az alábbiakban részletesebben ismerkedhetünk meg azzal, hogy mi állhat Trump vidéki népszerűsége mögött, különösen olyan államokban, mint Iowa.

Ez a jelenség sokak számára meglepő volt, tekintettel Trump kemikájára, különösen a mexikói bevándorlókra vonatkozó retorikájára. Ennek ellenére Trump teljesítménye összhangban állt a republikánus elnökjelöltek teljesítményével az elmúlt néhány évtizedben, mivel a hispániai választók lassan, de biztosan a Republikánus Párt felé mozdultak el. Trende (2017) három fő okot említ, amely hozzájárult Trump hispániaiak körében elért jobb eredményeihez: először is, a republikánus jelöltek számára van egy választási küszöb, ami 25%-nál kezdődik; másodszor, a bevándorlás kérdése nem olyan kiemelkedő az ő számukra, mint más politikai problémák; és harmadszor, a gazdagodó hispániai választók hajlamosabbak elmozdulni a republikánus irányba, mint más csoportok.

A 2016-os választás során a faji és etnikai identitás kérdései nagy szerepet kaptak. A kutatások arra mutatnak, hogy a rasszista attitűdök, mint például a "faji harag", "faji elutasítás" vagy "fehér csoporttudat", jelentős szerepet játszottak abban, hogy a fehér választók miért támogatták Trumpot. Sides, Tesler és Vavreck (2018) arra is rámutattak, hogy Trump és Hillary Clinton egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az etnikai identitások és attitűdök erősebben kapcsolódjanak a választók politikai döntéseihez. A 2016-os kampányban különösen a bevándorlás elleni érzületet használták fel, amely erőteljesen összefonódott Trump támogatásával.

A vidéki választók politikai beállítottsága és identitása szoros összefüggésben állt a gazdasági problémákkal is. A "vidéki tudatosság" fogalmát Katherin Cramer (2016) fejlesztette ki, amely azt jelenti, hogy a vidéki közösségek gyakran érzik, hogy a politikai döntéshozók elhanyagolják őket, és hogy az ő problémáik nem kapnak megfelelő figyelmet. Trump népszerűsége vidéken ennek a tudatosságnak is a következménye, mivel a vidéki közösségek úgy érzik, hogy politikai érdekeiket a republikánusok jobban képviselik, mint a demokraták.

A 2016-os választás során tehát a faji és etnikai identitás, a bevándorlás kérdése, és a vidéki közösségek érzett elhanyagolása mind hozzájárultak ahhoz, hogy Trump a vidéki választók körében szoros támogatottságra tett szert. A jövőbeni politikai elemzések és választási stratégiák szempontjából fontos, hogy ezeket a dinamikákat figyelembe vegyük, mivel ezek alapvetően alakíthatják a politikai tájat az Egyesült Államokban.

Miért választották Trumpot az Iowa-i választók 2016-ban?

A választói magatartás és a politikai pártok közötti kapcsolat jól dokumentált jelenség az amerikai politikai tudományban. Az 1960-as évek végén, a The American Voter című munkában a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pártállás alapvetően meghatározza a szavazatokat: a pártazonossággal rendelkező választók hajlamosak pártjuk jelöltjére szavazni, kivéve, ha rövid távú tényezők, mint az gazdaság teljesítménye vagy a választási kampány hatására elpártolnak attól. A 2016-os választások során például, ha minden más tényezőt változatlanul hagyunk, elvárható volt, hogy a republikánusok Donald Trumpot támogassák, míg a demokraták Hillary Clintont.

A politikai tudósok az "affektív" vagy "negatív" pártállás elméletére hivatkozva arra mutattak rá, hogy a választók mind jobban kedvezőbb fényben látják pártjuk tagjait, miközben egyre negatívabb véleményt formálnak az ellenpártról. Ez a jelenség 2016-ban hozzájárult a szorosabb pártlojalitás kialakulásához és az egypárti szavazás növekedéséhez. A pártállás önbevallásos mérésével az egyes államokban, például Iowa-ban, könnyen megjósolható, hogy az egyes pártok hívei milyen mértékben támogatják a jelölteket. Iowa-ban a republikánusok nagyobb valószínűséggel támogatták Trumpot, míg a demokraták inkább Hillary Clintont választották.

A függetlenek és a "nem pártállású" választók választási magatartása már bonyolultabb kérdés. Az Iowa-i politikai kutatások nem adnak elegendő információt a függetlenek és a nem pártállásúak viselkedéséről, mivel nem végeztek átfogó elemzést róluk. A politikai elit véleménye szerint a legfontosabb tényező, ami a 2012-es Obama-szavazókat Trumpra terelte 2016-ban, az a "változás" iránti vágy volt. A nem pártállású választók kereshették a változást Washingtonban, és Trumpot úgy látták, mint az egyetlen valódi kívülállót, aki képes megszakítani a politikai status quo-t.

A rasszizmus kérdése szintén fontos szerepet játszik az amerikai politikai tájképen. A kutatások szerint a választók rasszista attitűdjei nemcsak a jelöltek kiválasztására, hanem a közpolitikák megítélésére is hatással vannak. A fegyverkezelés vagy az egészségügyi reform kérdései például egyre inkább "rasszizálódnak", ami azt jelenti, hogy a választók politikai preferenciáit a rasszista attitűdjeik alakítják. Az Obama elnökségét kísérő kutatások, mint Piston (2010) munkája, azt mutatták, hogy a negatív sztereotípiák a feketékkel kapcsolatban csökkentették a fehér választók támogatását Obama iránt, különösen a függetlenek körében.

Ez a jelenség Iowa-ban, ahol Obama kétszer is nyert, különösen érdekes. A kutatások arra utalnak, hogy a fehér, vidéki választók számára a rasszista attitűdök és a gazdasági félelmek egyaránt szerepet játszottak Trump támogatásában. Az ilyen típusú választói magatartás különösen azokon a vidéki területeken figyelhető meg, ahol a rasszista attitűdök a gazdasági és társadalmi problémákkal együtt jelennek meg. A 2016-os választások során a gazdasági szorongás és az oktatási szakadék valóban fontos tényezők voltak, de a rasszista politikai üzenetek és a rasszista attitűdök hatása meglepően jelentős volt.

A választói magatartás megértése nem csupán a politikai elemzések szempontjából fontos. A 2016-os választások azt is megmutatták, hogy a politikai diskurzusban a rasszizmus, a gazdasági félelmek, a pártállás és a változással kapcsolatos vágyak mind központi szerepet kaptak. Fontos, hogy a jövőbeli választási ciklusokban is figyelembe vegyük, hogyan alakítják ezek a tényezők a választók döntéseit.

Miért támogatták az iowai választók Trumpot 2016-ban? A gazdasági aggodalom és a rasszizmus hatása

Az egyetemek nélküli szavazók nagyobb valószínűséggel érezték úgy, hogy gazdasági helyzetük romlott az előző négy évben, amit részben az elmaradott jövedelmek és munkahelyi bizonytalanságok okoztak. A gazdasági bizonytalanság, különösen a háztartási jövedelem csökkenése, erőteljesen összefonódott a Trump támogatásával, mivel a szavazók számára a választás legfontosabb kérdése az volt, hogy a gazdaságban végbemenő változások miként hatnak közvetlenül életükre.

Emellett, ahogy McElwee és McDaniel (2017) is rámutattak, a gazdasági szorongás, amelyet az emberek a bevándorlók és a fekete amerikaiak társadalmi helyzetével kapcsolatos attitűdjeikből merítenek, szintén befolyásolta Trump támogatottságát. Az Iowa-i választók, akik az 2016-os választások előtt gazdasági aggodalmakat éltek át, hajlamosak voltak a Trump kampányában a "változás" ígéretével azonosulni, és elutasítani Obama elnök teljesítményét, annak ellenére, hogy 2008-ban és 2012-ben még Obama támogatói voltak.

A kampányok döntő szerepet játszanak abban, hogyan formálódnak a politikai preferenciák, mivel az információk, amelyek a kampányok során elérhetővé válnak, aktiválják a választók politikai hajlamait. Sides és társai (2018) arra mutatnak rá, hogy 2016-ban, a kampányok során a Trump és Clinton által képviselt identitás-alapú politikai narratívák előtérbe kerültek, így azok a választók, akik korábban nem tartották fontosnak a rasszizmus kérdését, most már nagyobb figyelmet fordítottak rá. Ez különösen annak köszönhető, hogy a politikai diskurzus során olyan társadalmi és gazdasági kérdések váltak központi szereplővé, mint a bevándorlás és a fekete közösségek helyzete, amelyek a választói identitást is újraértelmezték.

A rasszizmusról alkotott vélemények fontos szerepet játszottak a Trump iránti támogatás előrejelzésében. A kérdőívek segítségével mérték, hogy a választók mennyire tartják jelenleg fontosnak a rasszizmus elleni küzdelmet, és hogy elfogadják-e annak létezését. A válaszok alapján világossá vált, hogy azok a választók, akik elutasították a rasszizmus létezését, nagyobb valószínűséggel támogatták Trumpot, mivel a kampányai során gyakran az amerikai társadalom rasszizmusával kapcsolatos érzékeny témákra épített.

Ezeket a társadalmi és gazdasági dinamikákat figyelembe véve válik világossá, hogy miért támogatták az iowai választók Trumpot 2016-ban. Az ő választásuk nemcsak a gazdasági problémákra adott válaszként értelmezhető, hanem annak tükrében is, hogy az identitás-politika milyen fontos szerepet kapott a kampányok során. Az Obama által 2008-ban és 2012-ben felépített identitás, mint a változás és a befogadás szimbóluma, fokozatosan háttérbe szorult, amikor Trump kampánya a gazdasági és társadalmi feszültségekre épített.

A választók gazdasági helyzete és politikai preferenciái tehát nem csupán egyéni döntések, hanem szélesebb társadalmi és politikai kontextusban kell értékelni. A választói magatartást befolyásoló tényezők széles spektrumot ölelnek fel, beleértve az egyéni gazdasági helyzetet, a rasszizmus és bevándorlás kérdéseit, valamint a politikai identitást.

Miért fontosak a kampányok és látogatások az Iowai Kaukusz során?

Iowa államban különösen fontos, hogy a jelöltek minél többször megjelenjenek, mivel a választók elvárják, hogy találkozhassanak a jelöltekkel, és kérdéseket tehessenek fel nekik a kampány témáiban (Larimer 2015). Christopher Hull (2008) kutatásai azt mutatják, hogy minél több napot töltenek el a jelöltek Iowában, annál nagyobb lesz a támogatottságuk. 2016 novemberétől 2019 áprilisáig 34 potenciális demokratikus jelölt látogatott el Iowa 99 megyéjének 93-ba. Ezek a látogatások számos eseményen történtek, összesen 578 alkalommal, amiből John Delaney, Maryland volt képviselője tette a legtöbbet, 137 eseményen vett részt 88 megyében, amivel a névfelismerését kívánta növelni. 2019 márciusi közvélemény-kutatás adatai szerint a valószínű demokratikus kaukusz résztvevők 61%-a nem rendelkezett elegendő információval Delaneyről ahhoz, hogy megítélje őt (Iowa Poll 2019). Az adatok azt is mutatják, hogy a demokratikus jelöltek a 2016-os Hillary Clinton győzelmével zárt megyékben, mint Black Hawk, Johnson, Linn, Polk, Scott és Story, nagyobb figyelmet fordítottak a választók elérésére. Ezzel szemben a vidéki megyékben kevesebb látogatás történt. Ennek az is oka lehet, hogy a politikai stratégák azokon a helyeken igyekeznek megerősíteni a hálózataikat, ahol már biztos a demokratikus támogatás.

Egy másik kulcsfontosságú tényező a kampányban az, hogy a jelöltek támogatásokat kapjanak az olyan regionális és helyi politikai vezetőktől, akik képesek megerősíteni kampányukat. Az olyan támogatások, mint amilyeneket például Iowa Demokrata Pártjának volt elnöke, Andy McGuire adhatott, különösen fontosak. Támogatók révén a jelöltek fontos üzeneteket közvetíthetnek a választóknak, hogy a politikai elit is bízik bennük és kész őket segíteni. A 2020-as választások előtti hónapokban az ilyen támogatások a jelöltek számára kulcsfontosságúak lehetnek, mivel döntően befolyásolják a választói elvárásokat.

Az Iowa államban zajló elnökjelölti verseny tehát minden kampány során kulcsszerepet játszik, hiszen a megfelelő stratégia és az állam választóinak elérésére tett erőfeszítések jelentős hatással lehetnek a választási eredményekre.