A közszolgálat és a vállalatvezetés világában a hitelesség a vezetők legfontosabb erényei közé tartozik. Ám míg régen a vezetők szóban és tettben való hitelességét csak közvetlen tapasztalatok vagy pletykák igazolták, ma az egyén szava a dokumentumok, a folyamatos médiamegjelenések, és az internet hatása alatt áll. A mai vezetők számára a hitelesség megszerzése sokkal nehezebb, ugyanakkor sokkal könnyebben elveszíthető, mint valaha. Az online világ minden mondatot rögzít, és a legapróbb hibák is gyorsan elérhetik a globális közönséget. Az emberek ma inkább azt tartják sikeresnek, ha sikerül elkerülniük a hibákat, mint ha bátran véleményt formálnának vagy provokatív javaslatokat tennének. A siker kulcsa a "nem hibázás" filozófiájává vált, ami viszont gyakran a "józan ész" és a hitelesség alapjává válik.

Az ókori gondolkodás szerint az emberek jelleme a napi cselekedeteikből alakult ki. A karaktert nem egy-egy megnyilatkozás vagy különleges élmény formálta, hanem az életük szerves részeként folytatott szokásaik és cselekedeteik által. Ezzel szemben ma a karakter inkább abban nyilvánul meg, hogy hogyan reagálunk az élet különböző helyzeteire. Azt, hogy kinek van hiteles tapasztalata a testi fittségről, sokkal inkább egy olyan ember fogja elmondani, aki évtizedek óta rendszeresen edz, mint egy egykori sportoló, aki egy-egy nagy mérkőzésen szerepelt.

A hitelesség megteremtése, különösen válsághelyzetekben, olyan példákon keresztül is megérthető, mint Akio Toyoda, a Toyota Motor Corporation elnöke, aki 2010-ben a kongresszus előtt tett vallomást. A Toyota autóinak biztonsági problémái miatt válságos időszakot élt meg a cég. Toyoda személyesen vette át a felelősséget a balesetekért, és azt ígérte, hogy a jövőben mindent megtesz a minőség és a biztonság javítása érdekében. A vezető hiteles megnyilatkozása és vállalása a felelősségvállalás és a cég iránti elkötelezettség példaértékű volt. Nem próbálta elterelni a figyelmet vagy másokra hárítani a hibát, hanem közvetlenül és őszintén reagált a helyzetre.

Toyoda beszéde azzal kezdődött, hogy hangsúlyozta, mennyire fontos számára a Toyota és az autók, amelyeket a cég gyárt. Felvállalta a felelősséget a cég problémáiért, és kifejezte mély sajnálatát a balesetekért. Emellett kiemelte, hogy a Toyota számára az autókat nemcsak mint termékeket, hanem mint az emberek biztonságát szolgáló eszközöket kezelik. A vezető által elmondottakban az a hiteles beszédmód volt jelen, amely a felelősségvállalást, az őszinte elköteleződést és a cselekvési szándékot fejezte ki. Mindezek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy egy vezető hiteles maradjon egy krízishelyzetben.

Mindezek a tényezők rávilágítanak arra, hogy a mai nyilvános diskurzusban egy vezető hitelessége nem csupán szavak kérdése. A valódi hitelesség a tettekben és az azokkal kapcsolatos nyílt kommunikációban rejlik. Az emberek nemcsak a vezetők szavait, hanem azok cselekedeteit is figyelik, és ha azok nem összhangban vannak, a hitelesség gyorsan elveszhet. Egy vezetőnek nemcsak el kell ismernie a problémákat, hanem a jövőbeli megoldások iránti elkötelezettséget is demonstrálnia kell.

A mai társadalomban tehát, ahol a technológiai fejlődés következtében a nyilvános diskurzus rendkívül gyorsan elérhet egy globális közönséget, minden egyes szó és tett súlya megnövekszik. A vezetőknek rendkívül fontos, hogy minden lépésüket alaposan mérlegeljék, és az őszinte felelősségvállalás, valamint a cselekvés iránti elkötelezettség mindig az elsődleges szempont legyen. A valódi hitelesség nemcsak a kommunikáció, hanem a mindennapi döntések következetessége és átláthatósága révén építhető fel, és érdemes emlékezni arra, hogy az idő és az emberek figyelme folyamatosan formálja ezt a hitelességet.

Mi történt a banki szünet idején, és miért fontos ez most?

Amikor pénzt helyezel el a bankban, a bank nem teszi azt be egy biztonságos széfbe. Ehelyett a pénzedet különböző hitelformákba fekteti be — kötvényekbe, kereskedelmi papírokba, jelzáloghitelekbe és sok más típusú kölcsönbe. Más szóval, a bank a pénzedet munkára fogja, hogy támogassa az ipart és a mezőgazdaságot. Az a viszonylag kis összeg, amit készpénzben tartanak, általában elegendő a lakosság napi készpénzigényeinek fedezésére. A teljes készpénzállomány az országban csupán kis része az összes banki betétnek.

Mi történt hát február végén és március elején? A közvélemény bizalmának megingása következtében a lakosság nagy része pánikszerűen rohant, hogy pénzét banki betétekről készpénzre vagy aranyra váltsa. Ez a rohamos kereslet olyan mértékű volt, hogy a legstabilabb bankok sem tudtak elég készpénzt biztosítani. Az ok egyszerű: a bankoknak nem volt elegendő készpénzük a betétek kifizetésére, mivel a bankok eszközeik túlnyomó részét nem tudják azonnal készpénzre váltani, és amikor próbálták, a piac a valós értékük alatt értékesítette azokat.

Március harmadikán, pénteken, szinte minden bank zárva volt, és az állami kormányzók szinte minden államban rendeleteket adtak ki, hogy ideiglenesen felfüggesszék a bankok működését. Ekkor léptem életbe az országos banki szünettel kapcsolatos rendeletemet, amely az első lépés volt a pénzügyi és gazdasági rendszerünk újjáépítése felé.

A második lépés a törvényhozás gyors, patriotikus intézkedése volt, amely megerősítette rendeletemet, és kiterjesztette a hatáskörömet, hogy lehetővé váljon a szünet meghosszabbítása, valamint a fokozatos feloldása a következő napokban. Ezt a törvényt a Kongresszus mindkét pártja támogatta, és ezzel egyértelművé tették elkötelezettségüket a közjó iránt, valamint azt, hogy felismerték azonnali cselekvés szükségességét.

A harmadik szakaszban az új rendeletek lehetővé tették, hogy a bankok folytathassák működésüket, hogy biztosítani tudják az alapvető élelmiszerek és háztartási szükségletek elosztását, valamint a bérkifizetéseket. A banki szünet bár sokak számára kellemetlenségeket okozott, lehetőséget adott arra, hogy előkészítsük a szükséges pénzt a helyzet kezelésére. Fontos emlékezni, hogy minden stabil bank ugyanott állt, mint amikor bezárta az ajtaját, és a március eleji banki szünet idején sem veszítettek semmit. Az új törvény lehetővé tette a tizenkét Federal Reserve Bank számára, hogy további pénzt bocsásson ki megbízható eszközök biztosítékaként, így a bankok, amelyek újra kinyitották kapuikat, képesek voltak minden jogos igényt kielégíteni.

Miért nem nyithatták meg az összes bankot egyszerre? A válasz egyszerű: a kormány nem akarja, hogy az elmúlt évek bankcsődjei ismétlődjenek meg. Ennek érdekében fokozatosan indultak el a bankok, és a nagyvárosokban található bankok elsőként nyithattak ki, miután azokat a kincstár ellenőrizte. Az ezt követő napokban pedig a kisebb városokban is folytatódott a bankok működésének helyreállítása, szigorú kormányzati ellenőrzés mellett.

Kétségtelen, hogy lesznek olyan bankok, amelyek nem nyithatnak újra anélkül, hogy újraszervezésre ne lenne szükség. Az új törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy segítse az ilyen bankokat gyorsan és hatékonyan, és akár új tőkeformák formájában is hozzájáruljon a helyreállításhoz. Az új jogszabály alapvető vívmánya, hogy lehetővé teszi a bankok számára, hogy könnyebben váltsák eszközeiket készpénzre, mint korábban, és hogy a bankok a Federal Reserve Bankoktól kedvezőbb feltételekkel kölcsönözhessenek.

Bár néhányan, akik még mindig rettegnek, próbálkozhatnak a pénzük visszavonásával, el kell mondani, hogy a bankok képesek lesznek minden jogos igényt kielégíteni. A pánik, amelyet a múlt héten tapasztaltunk, egyre inkább divatjamúlt elfoglaltsággá válik. A közvélemény hamar rá fog jönni, hogy a pénzüket a bankokban biztonságban tudhatják, és könnyedén hozzáférhetnek ahhoz bármikor, amikor szükségük van rá. A bankok biztosítják, hogy a pénzük megfelelő védelemben lesz, és hogy bármikor felhasználhatják azt a megfelelő módon.

Endtext