Costa Rica történelmi, társadalmi és környezeti dinamizmusának megértése alapvető a klímaváltozás elleni harcban betöltött szerepének pontos megítéléséhez. Az ország hosszú ideje példát mutat a fenntarthatóságra, különösen a globális felmelegedés hatásainak mérséklésére tett erőfeszítéseiben. Míg sok ország még csak most kezd komoly lépéseket tenni, Costa Rica már évtizedek óta elkötelezett a zöld politikák mellett. A klímaváltozás elleni küzdelem szoros összefonódásban áll az ország politikai és gazdasági elitjének szerepével, akik nem csupán döntéshozók, hanem aktív alakítói is a fenntarthatóság iránti társadalmi elkötelezettségnek.

A Costa Rica-i zöld elit a múltban is kulcsszerepet játszott a környezeti intézkedések végrehajtásában. A gazdasági és politikai hatalommal rendelkező személyek, akik az ország legfontosabb környezetvédelmi kezdeményezéseit támogatták, hosszú távú politikai stratégiákat dolgoztak ki annak érdekében, hogy megőrizzék az ország élővilágát és csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek a dinamikának az egyik kiemelkedő jellemzője a társadalmi osztályok közötti feszültség, amely több évtizedes politikai és gazdasági döntések következményeként alakult ki.

Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején Costa Rica kezdte intézményesíteni a fenntartható fejlődésre és környezetvédelemre vonatkozó politikákat, amelyeket a zöld elit irányított. Azóta az ország célja nem csupán a gazdasági növekedés, hanem annak fenntartható módon történő elérése is. A kormányzat a természetvédelem és a társadalmi jólét között próbált egyensúlyt teremteni, figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat. A közpolitikák irányítása és a fenntarthatóságra tett elkötelezettség központi szerepet játszott a kormány politikai agendájában.

A 2000-es évek elején, különösen 2006 és 2010 között, Costa Rica új lehetőséget látott a klímaváltozás elleni harcban, amikor a globális közvélemény egyre inkább a környezeti fenntarthatóságra összpontosított. Az ország "Béke a természettel" szlogenje a világ vezető zöld kezdeményezéseinek szimbólumává vált. Azonban, miközben a nemzetközi közösség elismerte Costa Rica fenntarthatóságra tett erőfeszítéseit, a belső társadalmi struktúrák és a gazdasági elvek folyamatos kihívások elé állították a politikai vezetést.

A 2010-es évek közepén, 2015 és 2019 között Costa Rica globális figyelmet kapott, és a klímaváltozás elleni intézkedései világszerte ismertté váltak. Az ország arra tett ígéretet, hogy az év végére teljesen dekarbonizálni fogja gazdaságát, ami rendkívüli kihívásokat és lehetőségeket is tartogatott. A zöld elit, amely ebben a folyamatban vezető szerepet játszott, mindent elkövetett annak érdekében, hogy a politikai döntések és az ipari átalakulás összhangban legyenek a fenntarthatósági célokkal. Ennek eredményeként Costa Rica előtt új lehetőségek nyíltak meg a nemzetközi klímaváltozási politikák alakításában, ugyanakkor az elért eredmények fenntartása és a jövőbeli célok elérése érdekében további kihívásokkal kell szembenézniük.

A zöld elit, amely ezen politikák kulcsszereplője, nem csupán a kormányzati döntéshozatalban és a nemzetközi diplomáciában játszott aktív szerepet, hanem az oktatásban, a tudományos kutatásban és az üzleti szektorban is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség mélyen gyökerezik az ország társadalmi struktúráiban, és azokat a közép- és felső rétegek, akiknek befolyása van a gazdaság és a politika alakulásában, aktívan támogatják. Az ő szerepük elengedhetetlen a hosszú távú eredmények fenntartásához és a klímaváltozási stratégiák sikeréhez.

A klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítések során fontos megérteni, hogy a politikai elit és a gazdasági döntéshozók közötti kapcsolat kulcsszerepet játszik az átalakulás irányvonalának alakításában. A társadalmi osztályok közötti feszültségek, valamint a gazdasági érdekeltségek és környezeti szempontok közötti egyensúly megtalálása elengedhetetlen ahhoz, hogy Costa Rica képes legyen fenntartani és továbbfejleszteni környezetvédelmi politikáit. A klímaváltozás elleni küzdelem nem csupán technológiai, hanem szociális és politikai kérdés is, amely az ország társadalmi szerkezetének és gazdasági modelljének alapvető átalakulását igényli.

A klímaváltozás mérsékléséhez elengedhetetlen az aktív közpolitikai szereplők, mint a kormány, a zöld elit, az ipari szereplők és a civil társadalom közötti szoros együttműködés. A társadalmi és gazdasági változások üteme mellett figyelembe kell venni a globális és regionális politikai kontextust is. Az ilyen összetett problémák megoldása hosszú távú elkötelezettséget és folyamatos politikai és gazdasági támogatást igényel.

Miért fontos a természettel való béke, és hogyan befolyásolta Costa Rica politikáját?

A Crucitas bányászati ügy kezelése a Costa Rica-i politikai tájat jelentős mértékben formálta. A vitatott döntés, amely lehetővé tette a bányászatot, és amely a környezetvédelmi aktivisták széleskörű ellenállását váltotta ki, világosan bemutatta a fejlődés és a környezetvédelem közötti feszültséget. Bár sokan elítélték ezt a lépést, mások úgy vélték, hogy ez a kormány döntése a bányászat tekintetében mégsem volt teljesen elveszett lehetőség. A zöld elit tagjai, akik hosszú éveken át dolgoztak a klímaváltozás mérséklésén, úgy érzékelték, hogy a kormány viszonylag súlyos árat fizetett a természet védelméért, amikor elutasította a kőolajkutatást, amely szintén komoly fenyegetést jelentett volna Costa Rica biológiai sokféleségére.

A döntés, hogy Costa Rica nem folytatott olajkutatást a Csendes-óceán partjainál, igazi környezetvédelmi győzelemként könyvelhető el. Bár az elnöki hivatal korábban érdeklődést mutatott a tenger alatti olajkutatás iránt, a 2009-es bejelentés, miszerint Costa Rica nem engedélyezi az olajkutatást, meglepte a közvéleményt. Ez a döntés azonban végül is hozzájárult ahhoz, hogy Costa Rica fenntartotta hírnevét mint a természeti erőforrásokat tisztelettel kezelő ország.

Ugyanakkor a Crucitas bányászati ügy elgondolkodtató kérdéseket vetett fel a "Peace with Nature" (Béke a Természettel) kezdeményezés hatékonyságáról és megvalósíthatóságáról. A kezdeményezés célja, hogy Costa Rica karbonsemlegessé váljon, és ezt a célt elsősorban az ország környezetvédelmi politikájának fejlesztésével kívánták elérni. Azonban a karbonsemlegességre vonatkozó ígéret végrehajtása során számos kihívás merült fel, és sokan kritizálták az ígéretek lassú megvalósítását.

A legtöbben elismerték, hogy az "Peace with Nature" kezdeményezés pozitív hatással volt Costa Rica nemzetközi hírnevére, különösen a környezetvédelmi kérdések kezelésében, azonban a célok végrehajtásának lassúsága, illetve a megvalósítás mértéke csalódást okozott. Gerardo, aki az első pillanatokban részt vett a semlegességi célok kidolgozásában, úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés alapvető víziója jó, de az igazi megvalósítás gyakran hiányzott, főként a közlekedési szektorban. A közlekedési problémák, mint a városi légszennyezés és a túlzott forgalom, elvonhatták a figyelmet a globális klímaváltozás elleni küzdelem hatékonyabb módszereiről. Még nagyobb probléma, hogy a 2021-es karbonsemlegességre tett ígéret nem teljesült, ami a kormányzat hitelességét is kérdőjelezte meg.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a "Peace with Nature" kezdeményezés hosszú távon pozitív eredményeket is hozott. A Costa Rica por Siempre alapítvány létrehozása, amely célja a nemzeti parkok védelme, az egyik legfontosabb eredménye volt ennek a kezdeményezésnek. A projekt nemcsak a természetvédelmet segíti elő, hanem a fenntartható turizmus és az ökológiai gazdálkodás számára is fontos alapot ad.

A kezdeményezés hatásait tehát nemcsak a karbonsemlegesség megvalósításában érdemes mérlegelni, hanem abban is, hogy hogyan segítette elő Costa Rica nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és politikai stabilitását is. Az ország számára az a kérdés, hogy hogyan találhatják meg a legjobb egyensúlyt a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés között, alapvetően formálja a jövőbeli politikai döntéseket.

A jelenlegi politikai helyzetet szem előtt tartva, fontos, hogy Costa Rica továbbra is olyan irányvonalat kövessen, amely nemcsak a környezetvédelemre összpontosít, hanem azt is figyelembe veszi, hogy a gazdaság, a társadalom és a környezet között valódi harmónia alakuljon ki. A "Peace with Nature" projekt tehát még mindig a nemzeti identitás és a jövőbeli fejlődés egyik alapvető pillére, de a végrehajtás hiányosságai és a politikai feszültségek azt mutatják, hogy az ország előtt még hosszú út áll.

Hogyan befolyásolja a gazdasági egyenlőtlenség a környezetvédelmi politikákat és a fenntarthatósági célokat Costa Ricában?

Costa Rica gazdasági helyzete és társadalmi szerkezete szoros összefüggésben áll a környezeti politikák hatékonyságával és a klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítésekkel. Az ország történelmileg alacsonyabb szintű gazdasági egyenlőtlenségekkel rendelkezett, és a közösségi jólétre építő politikák széles körben elterjedtek. Azonban, ahogy a gazdasági különbségek növekedtek, úgy a környezetvédelmi intézkedések és különösen a klímaváltozás mérséklésére irányuló programok egyre nagyobb fenyegetettség alá kerültek.

A gazdasági egyenlőtlenség emelkedése egyes társadalmi rétegek, különösen az elit, motivációját csökkenti, hogy közjavakba fektessenek, ami elősegíti a közjóért végzett közpolitikai döntések hiányát. A társadalom azon része, amely nem részesül a gazdasági növekedésből, egyre inkább elfordul a politikai rendszertől, mivel nem látják értelmét a közpénzekkel történő fejlesztéseknek, amelyek nem hoznak közvetlen előnyt számukra. Az ilyen helyzetekben egyre inkább elterjednek a korrupciós gyakorlatok, amelyek tovább súlyosbítják a gazdasági és társadalmi feszültségeket.

A turizmus, amely Costa Rica egyik fő gazdasági ágazataként ismert, szintén hozzájárult a gazdasági egyenlőtlenségek növekedéséhez. A kávé, amely korábban átrendezte a társadalmi rétegeket, mostanra elvesztette redisztribúciós hatását, mivel az ország a mezőgazdaságról egy szolgáltatásalapú gazdaságra váltott. Ennek következtében a turizmusban jelen lévő multinacionális cégek és azok által birtokolt szállodák koncentrálták a gazdasági erőforrásokat, miközben a helyi közösségek számára nem hozták meg azokat az előnyöket, amelyek a fenntartható gazdasági fejlődés alapját képezhetik. Guanacaste régió példáján keresztül megfigyelhetjük, hogy a multinacionális szállodaláncok, amelyek adókedvezményeket kaptak, csökkentették a közpénzek bevételeit, így a szociális jóléti programok finanszírozása is egyre nehezebbé vált.

A turisták többsége már nem az ökológiai lábnyom csökkentésére, hanem inkább a masszív, all-inclusive üdülőhelyekre összpontosít, ami kizárja a helyi közösségeket a turizmus hasznából. Az 1990-es évektől kezdve az olyan rétegek, amelyek nem rendelkeztek a turizmushoz szükséges tőkével vagy infrastrukturális feltételekkel, szinte teljesen kiszorultak az ökoturizmusból. Azok a Costa Ricaiak, akik nem élnek tengerparti területeken, és nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal, már nem férnek hozzá a turizmus által nyújtott gazdasági előnyökhöz.

A helyi közösségek részvételének növelése a turizmus iparágában és a helyi tulajdonlás elősegítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ökoturizmus valóban fenntartható és elosztott gazdasági előnyöket hozzon az ország számára. A külföldi érdekeltségű szállodák és üdülőhelyek helyett a helyi közösségek által működtetett turizmus nemcsak gazdasági előnyöket hozhat, hanem a társadalmi egyenlőséget is elősegítheti.

Costa Rica jövőbeli klímavédelmi céljainak eléréséhez alapvető, hogy a társadalom minden rétege bevonódjon. A szociális és gazdasági egyenlőség előmozdítása érdekében a politika fontos szerepet játszhat, hiszen ha sikerül javítani a társadalom széles rétegeinek életkörülményeit, a társadalmi mobilitás növelése és az oktatás erősítése révén esély nyílhat arra, hogy a középosztály és az elit egy közös cél érdekében működjön együtt a környezetvédelmi intézkedések végrehajtásában.

A fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségnek nemcsak a gazdasági szintet kell elérnie, hanem minden társadalmi réteg számára elérhetővé kell válnia. A nemzeti szinten történő integrált klímapolitika, amely figyelembe veszi a helyi közösségek igényeit, a globális közösség támogatásával és a globális felelősségvállalás elősegítésével valódi hatással lehet Costa Rica jövőjére.

A politika és gazdaság közötti szoros összefüggés azt jelenti, hogy nemcsak az állami szereplők, hanem a civil társadalom is kulcsszereplője lehet a fenntartható gazdaság és az inkluzív klímapolitika megvalósításának. Costa Ricában a közelmúltban tett lépések, mint a 2018-as dekarbonizációs terv, már figyelembe veszik az egyenlőség és az emberi jogok fontosságát, de a valódi változásokhoz szükség van a végrehajtásra, amely közvetlenül javítja a helyi közösségek életminőségét és biztosítja, hogy az ökoturizmus valóban mindenki számára hozzáférhető legyen.

A jövő szempontjából az ország gazdasági és társadalmi struktúrájának fenntartható irányba történő átalakítása kulcsfontosságú, és csak akkor érhetjük el a valódi klímavédelmi célokat, ha mindenki, különösen a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb rétegek is részesednek az új gazdasági modellből.

Hogyan befolyásolják a klímamegújítási és alkalmazkodási politikák Costa Rica jövőjét?

A Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) által előnyben részesített klímamegújítás, szemben a klímaalkalmazkodás szükségességével, olyan keretet alkotott, amely nem hagy kétséget afelől, hogy miért követték ugyanazt a vonalat Costa Rica tervezői. Ha a jövőre tekintünk, Costa Rica számára az egyik legfontosabb terület, amely a klímaalkalmazkodásra irányuló befektetésekkel és tervezéssel javítható, az ország villamosenergia-hálózatának diverzifikálása.

Ahogy ebben a könyvben is többször szó esett róla, Costa Rica villamosenergia-hálózata majdnem teljes egészében megújuló forrásokból működik. Azonban e villamosenergia nagy része vízenergia-alapú, ami önálló környezeti és társadalmi költségekkel jár, amelyek nemcsak a klímaváltozás következményei. A vízenergia forrása, a vízerőművek, a melegedő éghajlat hatására veszélybe kerülhetnek. A hőmérséklet emelkedésével nő az elpárolgás mértéke, és az aszályok, illetve a csapadékeloszlás változása veszélyeztethetik a Costa Rica-i vízerőművek képességét, hogy folyamatos áramellátást biztosítsanak az ország számára. Más régiókban már tapasztalták ezt a jelenséget. Az erőművek hatékonyságának csökkenése, valamint az áramellátás bizonytalansága miatt fontos, hogy az ország diverzifikálja energiaszolgáltatását, például napelemek és szélerőművek beépítésével, ami segíthet elkerülni az áramellátás zűrzavaraiban való megmerítkezést.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek több nemzetközi nem-kormányzati szervezet (INGO) tagjaként vesznek részt, gyorsabban növelik napenergia-termelésüket, mint mások. Costa Rica esetében azonban nem egyértelmű, hogy az INGOK szerepe a hazai klímapolitikában elegendő lesz-e ahhoz, hogy kövessék ezen országok példáját. Míg Costa Rica klímamegújítási tervei és politikái azt mutatják, hogy az ország ambiciózus, az eredmények biztosítása érdekében szükséges a mélyebb társadalmi és gazdasági átalakulás.

A klímamegújítási törekvések jelentős előrelépést jelenthetnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a jövőbeli klímabarát gazdasági növekedés nem garantált, ha a társadalmi egyenlőtlenségek továbbra is élesednek. A gazdasági változások és az újra felmerülő környezeti károkat okozó kísértések, mint például az aranybányászat, Costa Rica számára új kihívásokat jelenthetnek. A klímamegújítási célok eléréséhez, és hogy elkerüljük az emberi eredetű globális felmelegedés további növekedését, újra kell gondolni a gazdasági újraelosztást és egy inkluzívabb jó kormányzás megteremtését, mint amelyek egykor segítettek Costa Ricának közepes jövedelmű fejlődő országként való felemelkedésében.

Costa Rica politikai vezetése már több alkalommal bemutatta, hogyan lehet széles társadalmi bázisokra építve sikeres klímamegújítást végrehajtani. Az ország vezetői olyan történelmi alapelvekre hivatkoznak, amelyek korábban segítették őket a sikeres gazdasági és társadalmi fejlődésben: a társadalmi jótékony hatások és a társadalmi egyenlőség fokozatos érvényesítése. Azonban a gazdasági versenyképesség és a klímamegújításhoz szükséges politikai akarat mostantól egyre inkább összefonódik a fenntartható környezetvédelem és gazdasági átalakítás szükségességével.

A fenntarthatóságra való átállás nem csupán a környezetvédelmi politikákban való erőteljes szereplést jelenti, hanem alapvető gazdasági és politikai elköteleződést is, amely nemcsak egy kormányzati döntés határidejétől, hanem a társadalmi integráció minőségétől is függ. Costa Rica és más hasonló fejlődő országok számára fontos a gazdasági újraelosztás előmozdítása, hogy valódi változásokat érjenek el a klímavédelmi célok elérése érdekében.