A Kubernetes és az Active Directory (AD) a vállalati IT infrastruktúrák alapvető építőkövei. Mivel mindkettő különböző típusú kockázatokat és kihívásokat jelent, a megfelelő kockázatcsökkentési stratégiák kidolgozása kulcsfontosságú a rendszerek biztonsága és hatékonysága szempontjából. A Kubernetes a konténerek kezelésére szolgáló nyílt forráskódú platform, míg az Active Directory a vállalatok identitás- és hozzáféréskezelésének alapja. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan lehet minimalizálni a kockázatokat ezen technológiák alkalmazása során, és milyen további lépéseket tehetünk az IT infrastruktúrák biztonságának növelésére.

A Kubernetes használata általában növeli a vállalati IT rendszerek rugalmasságát és skálázhatóságát. Azonban a konténerizáció és az orchestration technológiák, mint a Kubernetes, számos új biztonsági kihívást is felvetnek. Az egyik legfontosabb kockázat, hogy a konténerek gyors telepítése és frissítése miatt könnyen előfordulhat, hogy a biztonsági rések elkerülik a figyelmet. A legjobb gyakorlatok alkalmazása – mint például a konténerek folyamatos biztonsági szkennelése, a minimum jogosultsági elv (least privilege principle) betartása és a rendszer naprakészen tartása – elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük a Kubernetes környezetet a támadásoktól.

Egy másik fontos tényező, hogy a Kubernetes környezetekben a beállítások és konfigurációk gyakran nem megfelelően vannak optimalizálva. A Kubernetes-hez hasonló dinamikus rendszerekben a konfigurációs hibák és a helytelenül beállított erőforrások könnyen problémákat okozhatnak. A rendszeres auditálás, a biztonságos konfigurációk alkalmazása és az automatizált monitorozás mind hozzájárulnak a rendszer megerősítéséhez.

Az Active Directory (AD) kockázatkezelése szintén kiemelt figyelmet igényel, különösen akkor, ha egy szervezet több földrajzi helyszínen működik, és a hozzáférést számos különböző eszköz biztosítja. Az AD biztonsági rései lehetővé tehetik a támadók számára, hogy jogosulatlan hozzáférést szerezzenek a rendszerekhez, és adatokat lopjanak el. Az AD kockázatcsökkentéséhez a legfontosabb lépések közé tartozik a folyamatos monitorozás, a szigorú jelszó- és hitelesítési házirendek alkalmazása, valamint a rendszeres frissítések és patchek telepítése.

A biztonságos Active Directory működtetéséhez elengedhetetlen a megfelelő hozzáférés-ellenőrzés és naplózás, hogy az esetleges rendellenességeket gyorsan észlelni lehessen. Az AD környezetek esetében fontos, hogy a felhasználói jogosultságokat folyamatosan felülvizsgálják, és hogy a hozzáférés biztosítása szigorúan a szükséges mértékben történjen. A felesleges jogosultságok eltávolítása és az erős autentikációs mechanizmusok alkalmazása segíthet megelőzni a belső és külső fenyegetéseket egyaránt.

A Kubernetes és az Active Directory együttes használata különösen fontos lehet a nagyvállalati környezetekben, ahol mindkét technológia kulcsszerepet játszik az IT infrastruktúra zökkenőmentes működésében. Ahhoz, hogy ezeket a rendszereket hatékonyan védjük a kockázatokkal szemben, elengedhetetlen a megfelelő stratégiák kidolgozása, a folyamatos felügyelet és a rendszeres biztonsági tesztek alkalmazása.

Ezen technológiák biztonságának növelése érdekében fontos, hogy az IT szakemberek és rendszergazdák folyamatosan képezzék magukat, és naprakészen kövessék az új biztonsági kihívásokat és megoldásokat. A biztonsági fenyegetések gyorsan változnak, és az, ami ma működik, nem biztos, hogy holnap is elegendő lesz. A legjobb megoldások a proaktív, átfogó megközelítést képviselik, amelyek nemcsak a jelenlegi fenyegetéseket kezelik, hanem felkészítenek minket a jövőbeli kihívásokra is.

Az IT infrastruktúra biztonsága tehát nem csupán a technológiai eszközök és szoftverek védelmét jelenti. Fontos, hogy az IT rendszerek védelme egy átfogó szemléletet kövessen, amely figyelembe veszi a humán tényezőket, a megfelelő képzéseket és a biztonságra orientált kultúra kialakítását is. A folyamatos fejlesztés és a biztonsági tudatosság növelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük rendszereink integritását és megvédjük azokat a külső és belső fenyegetésektől.

Hogyan biztosítható a konténerek biztonsága a Docker környezetekben?

A konténerizáció gyors terjedése és az iparági szabványok követése révén a fejlesztők és üzemeltetők számára kiemelt fontosságúvá vált a Docker konténerek biztonsági megfelelőségének folyamatos ellenőrzése. Ebben az összefüggésben az egyik leghatékonyabb eszköz a dockle, amely egy nyílt forráskódú eszköz a konténerek biztonsági auditálására. Az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsan ellenőrizzük, a konténereink megfelelnek-e a legjobb gyakorlatoknak és az iparági szabványoknak, segítve ezzel a rendszerek és infrastruktúrák biztonságos üzemeltetését.

A dockle használatának egyik alapvető előnye, hogy könnyen integrálható a fejlesztési és üzemeltetési munkafolyamatokba, például a folyamatos integrációs (CI) és folyamatos telepítési (CD) pipelinekbe. A CI/CD környezetekben való alkalmazás révén biztosítható, hogy minden egyes verzió vagy új konténer, amelyet a rendszerben telepítenek, megfeleljen a szükséges biztonsági szabványoknak, ezzel minimalizálva a potenciális biztonsági kockázatokat.

A dockle telepítése rendkívül egyszerű. A megfelelő verzió letöltése után egy Debian alapú Linux rendszerre történő telepítés egyszerűen végrehajtható a következő parancsokkal:

bash
VERSION=$(curl --silent "https://api.github.com/repos/goodwithtech/dockle/releases/latest" | grep '"tag_name":' | sed -E 's/.*"v([^"]+)".*/\1/') && curl -L -o dockle.deb https://github.com/goodwithtech/dockle/releases/download/v${VERSION}/dockle_${VERSION}_Linux-64bit.deb $ sudo dpkg -i dockle.deb && rm dockle.deb

Miután sikeresen telepítettük a dockle-t, az eszközt egy egyszerű parancssori szkripttel is használhatjuk, amely lehetővé teszi a Docker képek biztonsági ellenőrzését. A legújabb verzió letöltésével biztosítható, hogy mindig a legfrissebb és legbiztonságosabb változatot használjuk a szkenneléshez.

Egy tipikus docker konténer, mint például az NGINX, szkennelése előtt le kell tölteni a kívánt képet a Docker Hub-ról:

bash
docker pull nginx

Ezután futtathatjuk a dockle-t, amely automatikusan ellenőrzi a konténer biztonsági állapotát és számos problémát felderít, például, hogy a konténer root felhasználóval fut-e. Az ilyen típusú figyelmeztetés különösen fontos, mivel a root jogosultságokkal rendelkező konténerek súlyos biztonsági kockázatot jelentenek. Egy támadó könnyen hozzáférhet a gazda rendszerhez, és a konténeren keresztül kártékony műveleteket hajthat végre.

bash
./dockle_scan.sh nginx:latest

A dockle kimeneti eredményei részletes információkat adnak arról, hogy milyen problémák találhatók a képen. Az egyik leggyakoribb hiba, amit a dockle kiemel, a konténerben használt root felhasználó. A legjobb gyakorlat az, ha nem használunk root felhasználót a Dockerfile-okban, mivel a root jogosultságok lehetővé teszik a támadók számára a rendszer teljes kompromittálását. A biztonság növelése érdekében célszerű a konténer indításakor egy nem-root felhasználót beállítani. Az alábbi példában bemutatott módon a Dockerfile-ban szereplő USER utasítással beállítható, hogy a konténer ne root felhasználóval fusson.

Dockerfile
USER nginx

A dockle figyelmeztet arra is, hogy az ilyen nem biztonságos gyakorlatok elkerülése érdekében mindig alkalmazzunk explicit verziókat a Docker képek címkézésében, például a commit ID-kat, hogy biztosítsuk, hogy a képek azonosíthatóak és követhetőek legyenek. Az ambiguitás elkerülésére javasolt a verziók pontos megjelölése, például nginx:v1.23.2, és kerülni kell a latest címkét, mivel az nem ad pontos információt a használt verzióról.

Ezen kívül a dockle olyan további szempontokat is figyelembe vesz, mint a nem megfelelő engedélyek és fájlhozzáférések. A dockle átvizsgálja a konténert, és megjeleníti azokat az eseteket, amikor a fájlok engedélyei nem megfelelőek, és a root felhasználó számára hozzáférést biztosítanak olyan fájlokhoz, amelyeket nem szabadna módosítani vagy olvasni. A nem megfelelő fájlhozzáférési engedélyek komoly problémát jelenthetnek, ha érzékeny adatokat tárolunk a konténerben, és ha egy támadó hozzáférést szerez ezekhez a fájlokhoz, akkor az infrastruktúra teljes körű kompromittálása válik lehetségessé.

A konténerek biztonságának fenntartása érdekében fontos figyelni a következő alapvető szempontokra:

  • Mindig használjunk nem-root felhasználót a konténerekben.

  • Ügyeljünk arra, hogy a konténereink verziója pontosan legyen megjelölve, és ne hagyjuk el a latest címkét.

  • Ellenőrizzük a fájlhozzáférési jogokat, hogy elkerüljük a túlzott jogosultságokat.

  • Használjunk folyamatos integrációt és folyamatos telepítést a biztonsági szabványok betartásához.

A dockle és más hasonló eszközök használata segíthet abban, hogy a Docker környezetekben futó alkalmazások biztonságosabbá váljanak, és megfeleljenek a modern IT biztonsági előírásoknak, amelyek elengedhetetlenek a folyamatosan változó fenyegetések és támadási vektorok világában.

Hogyan figyeljük meg a rendszer hálózati kapcsolatainak állapotát és az anomáliákat?

A rendszer hálózati tevékenységének figyelése az egyik legfontosabb feladat a rendszergazdák számára, különösen a potenciális biztonsági fenyegetések időben történő észlelésére. Az eszközök, mint az ss parancs Linux rendszereken, vagy a Get-NetTCPConnection Windows PowerShell-ben, nélkülözhetetlenek a hálózati kapcsolatok alapos elemzésében. Azonban nemcsak a kapcsolatok jelenlegi állapotának figyelemmel kísérése fontos, hanem annak is, hogy képesek legyünk értelmezni a rendellenes viselkedést, és megfelelő intézkedéseket hozni a potenciális problémák elhárítására.

A ss parancs segítségével az aktív TCP és UDP kapcsolatok, valamint a hallgató portok (listening sockets) megjelenítésére nyílik lehetőség. Az alapértelmezett kimenet információkat tartalmaz az IP címekről, portszámokról és az éppen használt kapcsolatok állapotáról. A parancs használata lehetővé teszi a szűrést is, hogy csak a szükséges információk jelenjenek meg, így például egy adott IP címre vagy portszámra vonatkozó adatokat kérhetünk le. A legfontosabb parancsok közé tartozik az ss -tuln vagy az ss -tulpn, amelyek az összes hálózati kapcsolatot és hallgató portot listázzák, az alkalmazott folyamatokat is megjelenítve.

A rendszergazdák számára kritikus, hogy ismerjék azokat a szolgáltatásokat és portokat, amelyek várhatóan futnak a gépen. Például az SSH az 22-es porton, a HTTP a 80-ason, vagy az HTTPS a 443-ason. Bármelyik szolgáltatás, amely egy nem várt porton figyel, gyanúra adhat okot. Ha az ss kimenetén olyan portot találunk, amely nem illeszkedik egy ismert szolgáltatás elvárásaihoz, akkor annak vizsgálata indokolt lehet. Ilyen szolgáltatás lehet például egy FTP szerver, amelyet a rendszer adminisztrátora nem konfigurált, vagy egy olyan folyamat, amely egy olyan portot használ, amely nem felel meg a várható konfigurációnak.

A kapcsolat állapota is fontos információkat adhat. A különböző állapotok – mint az ESTABLISHED, SYN_SENT vagy TIME_WAIT – segíthetnek azonosítani a rendszerre ható potenciális támadásokat. Például a sok SYN_SENT állapotú kapcsolat egy lehetséges SYN flood támadás jele lehet, amely a célzott rendszer túlterhelésére irányul. A magas TIME_WAIT állapotú kapcsolatok pedig problémát jelezhetnek a kapcsolat lezárásával kapcsolatosan, esetleg hibásan működő szolgáltatás miatt.

A Get-NetTCPConnection PowerShell parancs a Windows rendszerek számára kínál hasonló funkciókat. Az adatokat strukturált formában biztosítja, és lehetőséget ad szűrőfeltételek alkalmazására, például állapot, port vagy IP cím alapján. Az ilyen típusú eszközök előnye, hogy könnyen integrálhatók más rendszergazda eszközökkel és automatizálhatóak. A PowerShell-ben történő szűrés lehetővé teszi a valós idejű megfigyelést és a riasztások beállítását, így akár automatikusan is értesíthetjük a rendszergazdát, ha valami szokatlan történik.

A folyamatok megfigyelése és azok hálózati kapcsolatai közötti összefüggések is alapvetőek. Az ss -p opció például megjeleníti a kapcsolatokhoz rendelt folyamatokat és azok PID-jét, így könnyen azonosíthatjuk a gyanús programokat. Az egyes portokon lévő kapcsolatok összefüggésében különös figyelmet kell fordítani a folyamatok azonosítására és azok szokatlan viselkedésére.

Az IP címek és portok szűrése nemcsak a rendszer helyi védelme szempontjából fontos, hanem segíthet a külső fenyegetések azonosításában is. Ha olyan IP címek jelennek meg a kapcsolati listában, amelyek nem tartoznak az általunk várt források közé, vagy amelyek rossz hírű aktivitással vannak összefüggésben, az komoly problémát jelezhet.

A rendszeres hálózati megfigyelés segíthet az anomáliák gyors észlelésében. A ss parancs használata nemcsak diagnosztikai eszközként, hanem a folyamatos biztonsági monitoring részeként is alkalmazható. Mivel a parancs támogatja az automatizálást, a gyakori futtatásával időben észlelhetjük a hálózati aktivitásban bekövetkezett változásokat, és megelőzhetjük a rendszer támadásokkal vagy más biztonsági problémákkal szembeni kiszolgáltatottságát.

A rendszeres auditok és a hálózati forgalom folyamatos figyelése alapvető része kell, hogy legyen minden biztonsági stratégiának. Bár az eszközök, mint az ss vagy a Get-NetTCPConnection, rendkívül hasznosak, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek az eszközök csak akkor biztosítanak valódi védelmet, ha megfelelően értelmezzük a kimenetüket, és rendszeresen, proaktívan használjuk őket a rendszer teljesítményének és biztonságának fenntartásához.