Hogyan menti és állítja vissza az Android az Activity állapotát?

Az Android platform sajátos életciklusa és erőforráskezelése miatt az aktivitások állapotának mentése és visszaállítása nemcsak ajánlott, hanem gyakran elengedhetetlen. Az onSaveInstanceState() és az onRestoreInstanceState() visszahívási metódusok segítségével lehetőségünk van ideiglenesen megőrizni adatokat, például egy számláló értékét vagy más primitív típusokat, amelyek a képernyő elfordításakor vagy memóriahiány miatt végbemenő folyamatleállításkor elvesznének.

A rendszer egy Bundle objektumot küld ezeknek a metódusoknak, amely név/érték párok segítségével tárolja az adatokat. Fontos tudni, hogy nem minden komponens állapotát menti automatikusan az Android. Az EditText például magától visszaállítja a beírt szöveget, amennyiben rendelkezik egyedi azonosítóval (android:id). Más komponenseknél, mint a TextView, ez nem automatikus, és manuálisan kell elvégezni a mentést.

java
Copy code
if (savedInstanceState != null) {
    mCounter = savedInstanceState.getInt(KEY_COUNTER);
}

A SharedPreferences mentéséhez az onPause() metódusban hívjuk meg a következő kódot:

java
Copy code
@Override
protected void onPause() {
    super.onPause();
    SharedPreferences settings = getPreferences(MODE_PRIVATE);
    SharedPreferences.Editor editor = settings.edit();
    editor.putInt(KEY_COUNTER, mCounter);
    editor.commit();
}

A visszatöltés az onCreate() végén történhet:

java
Copy code
SharedPreferences settings = getPreferences(MODE_PRIVATE);

int defaultCounter = 0;
mCounter = settings.getInt(KEY_COUNTER, defaultCounter);

A SharedPreferences lehetőséget ad több fájl kezelésére is a getSharedPreferences(String name, int mode) metódussal, így külön konfigurációs egységeket hozhatunk létre, ami skálázhatóbbá teszi az alkalmazást. A MODE_PRIVATE használata biztosítja, hogy az adatokhoz kizárólag az alkalmazás férjen hozzá.

Az Android aktivitások életciklusának megértése kritikus, hiszen a rendszer bármikor leállíthatja az aktivitásokat. Egy aktivitás különböző állapotokon megy keresztül: onCreate(), onStart(), onResume(), majd egy másik aktivitás megjelenésekor onPause(), onStop() és végül onDestroy(). A rendszer akár figyelmeztetés nélkül is megszüntetheti az aktivitást memóriahiány esetén, ezért a kulcsfontosságú adatok mentése nem lehet opcionális.

Mindezen mechanizmusok megértése és helyes használata nem csupán a hibák elkerüléséhez járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy az alkalmazás professzionális, stabil és felhasználóbarát élményt nyújtson.

Fontos, hogy a fejlesztő pontosan megértse, mikor és milyen körülmények között hívódnak meg az életciklus-metódusok, és ezeket tudatosan használja. Az onPause() ideális hely az ideiglenes mentésre, az onCreate() és onRestoreInstanceState() pedig a visszaállításra. Kerülendő, hogy a mentést kizárólag az onDestroy()-ra bízzuk, mert az nem mindig hívódik meg – például amikor a rendszer az alkalmazást azonnal bezárja

Hogyan állítsunk be és kezeljünk riasztásokat Androidban az AlarmManager segítségével?

A riasztás beállítása egy PendingIntent létrehozásával kezdődik, amely egy BroadcastReceiver-t céloz meg. Ezt a BroadcastReceiver osztályt implementálni kell, és fel kell készíteni arra, hogy adott művelet (Action) beérkezésekor végrehajtsa a kívánt logikát. A riasztásokat leggyakrabban gombnyomásra indítjuk, amelyhez egy egyszerű UI komponens – például egy gomb – is elegendő.

Az AlarmBroadcastReceiver osztályban az onReceive() metódus felelős az Intent-ek fogadásáért. Ott kell ellenőrizni, hogy a beérkező művelet megegyezik-e az általunk definiált konstanssal (például: "com.packtpub.androidcookbook.alarms.ACTION_ALARM"), és csak ebben az esetben szabad a műveletet feldolgozni. Ez a fajta ellenőrzés elengedhetetlen, ha egyetlen BroadcastReceiver több műveletet is kezel.

Android 4.4 (API 19) óta a rendszer az AlarmManager.set() hívást nem garantáltan pontos időben hajtja végre, hanem a hatékonyság érdekében egy hozzávetőleges időintervallumba sorolja. Ha pontos időzítésre van szükség, a setExact() metódus alkalmazása ajánlott.

Ha riasztást szeretnénk törölni, a cancel() metódust kell használni, ugyanazzal a PendingIntent-tel, amellyel a riasztást létrehoztuk. Ismétlődő riasztásokhoz a setRepeating() metódus érhető el, amely lehetővé teszi intervallum megadását. Ilyen intervallum lehet például 15 perc (INTERVAL_FIFTEEN_MINUTES), 30 perc, 1 óra vagy egy nap.

Azonban a riasztások újraindítás utáni megőrzéséhez szükséges, hogy az alkalmazás képes legyen észlelni az eszköz újraindítását. Ehhez a RECEIVE_BOOT_COMPLETED engedély szükséges, továbbá a BOOT_COMPLETED műveletre feliratkozott BroadcastReceiver. Ekkor az Android rendszer egy Intent formájában értesíti az alkalmazást az újraindításról, amely lehetőséget ad arra, hogy az elveszett riasztásokat újra létrehozzuk.

A BootBroadcastReceiver osztályon belül az onReceive() metódusban történik a BOOT_COMPLETED esemény azonosítása. Itt kell végrehajtani minden szükséges inicializálást, például korábbi riasztások újbóli beállítását. Fontos megjegyezni, hogy az Android rendszer nem garantálja az indítási események azonnali feldolgozását, így a kódunknak robusztusnak kell lennie, és számolnia kell késleltetésekkel vagy sikertelen indítással.

Az Android világában kiemelten fontos, hogy ne terheljük a fő szálat hosszú idejű műveletekkel. Ez különösen igaz a riasztások feldolgozására, mivel a BroadcastReceiver alapértelmezés szerint a fő szálon fut. A hosszabb műveleteket például AsyncTask vagy más háttérszálas konstrukció segítségével érdemes kezelni.

Az Android rends